Az egyetemi, főiskolai végzettségűeknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást - mondta Orbán a debreceni ülésen. Szerinte az állami ösztöndíjakat, a közpénzt nem lehet teljesen kiemelni a rendszerből, de csak ott kell alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás.

Hozzátette, egy rendkívül kedvezményes diákhitellel elérhető, hogy idővel mindenki vállalni tudja saját tanulmányának költségeit. "Ezt a pénzt az állam garantálni fogja minden olyan magyar fiatal számára, aki egy bizonyos szinten teljesít" - közölte.

A kabinet szerint az önfinanszírozó rendszer arra ösztönzi majd a diákokat, hogy olyan képzést válasszanak, amely lehetőséget nyújt nekik a biztos elhelyezkedésre és így tanulmányi költségeik visszafizetésére is - magyarázta Orbán Viktor. Mindez szerinte egy egészséges versenyt gerjeszt majd az intézmények között, ugyanis ahová nem jelentkeznek diákok, "oda nem szabad állami pénzt sem helyezni".

Hozzátette azt is, hogy e szisztémával a hallgatók nem eltartottjai lesznek egy nagy jóléti rendszernek, hanem önálló szereplői, akik áldozatot hoznak, így elvárásuk is lehet az egyetemmel, főiskolával szemben. Az önfinanszírozó felsőoktatás képlete fogja az igazi fairplay-t biztosítani - jelentette ki.

A kormányfő beszédében szükségszerűnek nevezte a felsőoktatás átalakítását, szerinte eddig az sem a saját eszméjének, sem a fenntarthatóság követelményének nem felelt meg. Voltak már átalakítási kísérletek - folytatta -, például az integráció, a bolognai folyamathoz való csatlakozás vagy a hallgatói létszámok jelentős növelése, de egyik sem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt sok nem kívánt következményekkel is járt. A bolognai folyamatról azt mondta, hogy szerinte a magyar felsőoktatás nem állt rá készen, indokolatlanul gyorsan tért rá át, ráadásul nem hozta magával az európai egyetemekkel való szorosabb együttműködést.

Összegzése szerint leértékelődött a felsőoktatás presztízse, az ágazatot az utóbbi időszakban a minőségi helyett a tömegképzés jellemzi. A további problémák között pedig a túlburjánzó szakkínálatot, a fenntarthatatlan párhuzamosságokat és a minőségében sokszor megkérdőjelezhető teljesítményt említette.

Ennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzetközi mezőnyben meglepően jól teljesít, ami - figyelembe véve az ágazat helyzetét - rendkívüli teljesítmény - mutatott rá Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a jó képzési programok és világszínvonalú oktatók az eddigi rendszerben nem tudták meghatározni az egész szférát.

A jelenlegi felsőoktatás a "kínálati struktúrája" miatt a hallgatókkal, az ő szüleikkel és az oktatókkal szemben sem korrekt - mondta, kiemelve: a szülők arra számítanak, hogy egy piacképes képzésért fizetnek, ám gyakran kiderül, hogy a piacon nem sokat ér a megszerzett diploma. A tanárokkal kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetésük messze elmarad a nyugati bérektől, és gyakran tudósként is alig tudnak érvényesülni a több állás és a sok adminisztráció miatt.

De Orbán szerint a felsőoktatási intézmények nemcsak szaktudást adnak, hanem lehetőséget biztosítanak a nemzeti sorskérdéseken gondolkodásra is. "Az egyetemek és a főiskolák mindig a szabad gondolkodás szigetei is voltak, ezért a magyar felsőoktatás ügye nem választható el az egész magyar nemzet sorsáról való gondolkodástól" - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

A rektorok előtt elmondott felszólalását a kormányfő azzal zárta, hogy a kormány nem az "el lehet innen menni", hanem a "vissza lehet ide térni" pártján áll. Hangsúlyozta, kormánya nem tekint ellenségesen azokra a magyarokra, akik saját boldogulásuk érdekében ideiglenesen elhagyják az országot, az azonban nem fogadható el, hogy a magyar felsőoktatás egyes szakjai a magyar adófizetők pénzén más országoknak képezzenek szakembereket. "Az agyelszívás sajnos ma már mindennapos jelenség" - jegyezte meg.

A kabinet célja ezért - például a felsőoktatás átalakításának segítségével -, hogy itthon is megtalálják a számításukat azok, akik korábban más országokban kezdték el építeni a jövőjüket - zárta szavait Orbán Viktor.

A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint bár vannak olyan intézmények, amelyek képesek fenntartani magukat, nem létezik olyan felsőoktatás - különösen Európában nem -, amelyből kivonul az állam. Mezey, aki egyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora, azt mondta, hogy a felsőoktatás a jövő értelmiségének megteremtője, és nemcsak kitűnő szakemberképzőnek, hanem tudósképzőnek is kell lennie.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az ülésen Eötvös József egykori oktatási minisztert idézte, aki szerint erős tanítói rendre van szükség. E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is - tette hozzá Balog. Szerinte az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte.

A miniszter azt is bejelentette, hogy olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis hatvanezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.