Túllőni látszik a célon a kormány a nemzetbiztonsági törvény tervezett módosításával. A fideszes Kocsis Máté, és Csampa Zsolt által jegyzett – jelenleg a parlament napirendjén részletes vitára váró – tervezet többek között lehetővé tenné évente kétszer harmincnapos időtartamra a rendőrség, a honvédség, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat, valamint az igazságügy mentelmi joggal nem rendelkező tagjainak megfigyelését, még akkor is, ha konkrét gyanú nem merül fel velük kapcsolatban.

Az érintett kör fokozottabb ellenőrzésének kérdése a Vizoviczki László lebukása nyomán tavaly nyáron kirobbant rendőri korrupciós ügy miatt merült fel, amikor kiderült, Vizivoczki rendszeresen „foglalkoztatott” rendőröket bárjaiban biztonsági őrként, és a gyanú szerint egyes vezető beosztású rendőröknek évek alatt komoly összegeket juttatott, hogy az érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeket ne ellenőrizzék. A korábbi szabályozás szerint ugyanis az érintetteket csak egyszer, a munkaviszony létesítése előtt kellett leellenőrizni, egyébként csak akkor, ha komoly gyanú merült fel velük szemben. „Valóban kiderült, hogy szükség van az ellenőrzések folyamatosabbá tételére, ebben szakmai konszenzus alakult ki az MSZP és a Fidesz között” – mondta ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke.

Kereszttűzben

Csakhogy a bizottság egyik tanácsadója szerint alaposan túllőttek a célon a jogalkotók, mert a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel is ki lehetett volna szűrni, ha egy-egy rendőr vagyoni helyzetében látványos változás következik be (hirtelen nagy értékű autó, ingatlan tulajdonosa lesz), és emögött gyanús okok állnak. A tervezet több pontja ugyanis alkotmányellenes a szakértő szerint.

Ezt látszik alátámasztani Szabó Máté ombudsman, valamint Varga Zs. András legfőbbügyész-helyettes véleménye is. Szabó Máté azt írta állásfoglalásában: aggályos, hogy a javaslat nem követeli meg, hogy bármilyen ok vagy gyanú felmerülése esetén kerüljön sor az ellenőrzés megismétlésére; a puszta tény, hogy az érintettel szemben már folyt nemzetbiztonsági ellenőrzés, elegendő a titkosszolgálati eszközök viszonylag hosszú távú alkalmazására. Az ellenőrzés nem csupán az érintettre, hanem családtagjaira is kihathat, így a javaslat Szabó Máté szerint sérti a magánszférához való jogot.

Varga Zs. András ezzel kapcsolatban arra is felhívja a figyelmet, hogy a tervezet szövege homályos fogalmakkal operál, mint például „munkavégzésen kívül tanúsított magatartás”, „magánéleti kapcsolatai” vagy „anyagi jövedelmi viszonyai”. Ezzel az ügyész szerint teljesen szubjektív alapon lehetne bárki ellen nemzetbiztonsági vizsgálatot elrendelni, ráadásul a vizsgálat eredménye „teljesen jogkövető magatartás esetén is” lehetne úgy értékelhető, ami azonnali hivatalvesztést eredményezne.

Korlátlanul kiterjeszthető?

Komoly változást jelentene, hogy a törvényjavaslat szerint a vizsgálhatók körének kiterjesztését immár nem kellene új törvénybe foglalni, elég lenne arról egy egyszerű kormányhatározat is. Sőt, a jövőben egy „kormányzati irányítás alatt nem álló foglalkoztató szervezet esetében” annak vezetője is kiterjesztheti beosztottaira a nemzetbiztonsági vizsgálatok hatályát a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter egyetértésével. Szabó Máté szerint „a javaslat nem támaszt objektív kritériumokat a kormányrendelettel szemben, így (akár aránytalanul is) bővíthető a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre”.

Hasonló alapon bírálja Varga Zs. András a tervezetet azért, mert az szerinte – azáltal, hogy vezető és magasabb állást betöltő ügyészeket is bevonna a vizsgálhatók körébe – sértené az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét, így végeredményben alkotmányellenes. Ráadásul a „közigazgatás politikai szereplői” mentesülnének ezzel párhuzamosan a vizsgálatok alól, ami a legfőbb ügyész helyettese szerint diszkriminatív.

A kritikákra reagálva Molnár Zsolt azt mondta, azok egy része számára jogosnak tűnik, más esetben „értelmezési kérdésről van szó”. A képviselő ugyanakkor nem látja akadályát, hogy több ponton módosuljon a tervezet – bár ez természetesen a fideszes többségen múlik alapvetően – mert, ha vannak is viták, azok szakmaiak. „Természetesen megvitatjuk a felvetéseket, és remélem, hogy még a nyár előtt el lehet fogadni a törvényt” – mondta Molnár Zsolt.

Természetesen kerestük a bizottság fideszes alelnökét, Németh Szilárdot is, de ő cikkünk megjelenéséig nem reagált. Meggyes Tamás fideszes bizottsági tag csak annyit mondott a hvg.hu-nak, hogy nem ismeri pontosan a tervezetet, így nem akar róla nyilatkozni sem.