szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elindul a pedagógus-életpálya új rendszere, átlagosan 34 százalékkal nő a pedagógus munkakörben dolgozók bére, bevezetik felmenő rendszerben az erkölcstan, illetve a hittan oktatását, az általános iskolákban délután 4 óráig foglalkozásokat kell biztosítani – ezek az új köznevelési törvény szeptember 1-jén életbe lépő legfontosabb változásai.

A köznevelési törvény e héten elfogadott módosításával a pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. A változtatás része az új típusú munkabeosztás, a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

Béremelés, pótlékok

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfői expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye az idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.

A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ez átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint. A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetőknek főiskolai végzettséggel 123 715, egyetemi végzettséggel 135 554 forint jár.

Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 393, illetve 50 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék 15 464, illetve 16 944, míg az intézményvezető-helyettesi 61 858, illetve 67 777 forint lesz. A módosítás rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást

Az elfogadott változtatás lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

Délután négyig iskolában kell lenni

Szeptemberben lép életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás. A törvény szerint az általános iskolában 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani. A tanulóknak kötelességük a 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon részt venni. Ezek a szabályok minden évfolyamra vonatkoznak.

MTI / Koszticsák Szilárd

Tanítási órák délután csak az egész napos iskolákban vannak, más iskolatípusban csak kivételes esetben fordulhatnak elő, bár jogszabály ezt nem tiltja, tehát elvileg szervezhető délután is kötelező óra. A délutáni foglalkozások sokszínű program szervezését teszik lehetővé az iskolának, a szakköröktől kezdve a korrepetálásig, de az egyéb foglalkozások közé tartozik a napközi és a tanulószoba is.

A köznevelési intézményekben alkalmazott vezetők óraszámára vonatkozó új rendelkezések is ekkortól érvényesek. Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó új szabály.

Hatályba lépnek továbbá az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza.

Mindennapos testnevelés

Ebben a tanévben indulnak el a köznevelésben a felzárkózást segítő Híd-programok, és ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok felmenő rendszerben. Ekkortól vezetik be az általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstant, illetve a hittant, és szeptembertől kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken.

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik.

A mindennapos testnevelésben részt vevők köre újabb évfolyamokkal bővül: az 1., 5., és 9. osztályosok mellett az idén a 2., a 6., és a 10. évfolyamra járók részére is kötelezően meg kell szervezni.

Megkezdi munkáját a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését, értékelését végző tanfelügyelet. A köznevelési államtitkárság közölte: a külső szakmai ellenőrzés több mint negyedszázada hiányzik a magyar köznevelési rendszerből. A szeptemberben elinduló tanfelügyelet alapvető célja a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, a minőség biztosítása. Az ellenőrzés és az értékelés egységes szempontok szerint zajlik majd.

Tanácsokat kapnak

Megújul a korábbi években alacsony hatékonysággal működő szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer is, a változás célja, hogy a pedagógust lehetőleg évente látogassa meg és lássa el tanácsokkal egy-egy megfelelően felkészült szakember. A tankönyvek ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben.

A tanév során megalakul a Nemzeti Pedagógus Kar, amely az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete lesz. Feladata a többi között a hivatás különös szabályait rögzítő etikai kódex megalkotása, a pedagógiai célú közösségi szolgálat megszervezésének ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos tanácsadó, információs tevékenység működtetése.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!