Személyeskedés volt, de Mesterházy Attila pártelnök elsőbbségét senki nem kérdőjelezte meg az MSZP szombati választmányi ülésén, melyen a választási eredményt értékelték. A központi téma a Jobbik előretörése, és az erre adandó baloldali válasz volt. Mesterházy új programot, „rendpárti MSZP-t” ígért, a kifejezés néhány küldöttnél kiverte a biztosítékot.

Rendpárti baloldal kell – ez volt az egyik kulcsmondata Mesterházy Attila választási eredményértékelő beszédének a párt szombati választmányi értekezletén. A hvg.hu-nak több résztvevő is megerősítette, hogy a pártelnök ezt a Jobbik térnyerésével kapcsolatban vetette fel, hangsúlyozva, hogy eddig rossz volt az MSZP stratégiája a nemzeti radikális párttal kapcsolatban.

A Szocialista Párt kibővített választmánya szombaton csaknem hat órán keresztül értékelte az április 6-i országgyűlési választás eredményét. Mint a hvg.hu korábban megírta, a héten még arról is vita folyt, hogy tartsanak-e választmányt, értékeljenek most, vagy várják meg a billegő körzetek szavazatainak végleges átszámolását (ez most szombaton zárult le, és kiderült az MSZP nem tudott újabb körzeteket megszerezni, tehát megvan a kétharmados többsége a Fidesznek).


Forrásaink szerint a választmány hangulata hullámzott: hol a letargia, hol az indulatok ragadták magukkal a tagokat. Mesterházy közel 40 perces beszédével indítottak, a pártelnök információink szerint ugyanazokat az észrevételeket sorolta fel, amit pénteken a hvg.hu-nak adott interjúban is elmondott már.

Személyeskedő vita

Több forrás is megerősítette, nem volt arra kezdeményezés, hogy a pártelnökség vagy az elnök maga mondjon le. Egyetlen egy választmányi tag vetette fel, hogy legalább bizalmi szavazást kérjen maga ellen a pártban, de ennek sem lett folyománya. Viszont az idősebb generáció több tagja bírálta a pártvezetést, szót kért többek között Lendvai Ildikó, Kovács László és Hiller István is, mindnyájan volt pártelnökök. Forrásaink szerint többek között szóvá tették, hogy Mesterházy alatt túl központosított lett az MSZP, ezzel kiszorultak a különféle irányzatok, amelyek végül szerintük a párton kívül kerestek érvényesülési lehetőséget. Az egyik volt párt elnök azt is szóvá tette, hogy Mesterházy csapata és az új frakció „súlytalan” emberekkel lett „telepakolva”.

Mesterházy Attila önkritikát gyakorolt
©

Szekeres Imre még a választmány ülése előtt úgy nyilatkozott, szerinte az egész elnökségnek le kellett volna mondania a választások éjszakáján. Úgy tudjuk, az egyébként higgadt hangulatú ülés egyik indulatos vitájának is a Jászságban alulmaradt képviselő volt az egyik célpontja. Harangozó Tamás elnökségi tag, Mesterházy Attila egyik bizalmasa mondta neki azt, hogy ne gondolja már, hogy éppen személyével lehetne megújítani a baloldalt. Harangozó Tamás információink szerint Kovács Lászlónak is beolvasott, akinek azt rótta fel, hogy nem volt a pártnak rendesen kidolgozott külügyi programja, pedig ezért Kovács lett volna a felelős. „Kicsit méltatlan volt ez a húsz perc, ami személyeskedéssel telt, de szerencsére nem ez volt a jellemző, hamar megnyugodtak a kedélyek” – fogalmazott egy résztvevő.

A párt elnöke a választmányt követő sajtótájékoztatón is hosszan beszélt a vereséghez vezető okokról, többször hangsúlyozta, hogy ő is követett el hibákat, az általa felügyelt stratégia is rossz volt, bár az arra vonatkozó újságírói kérdésekre, hogy ő személy szerint mit rontott el, mindig kitérő választ adott és rendszerint többes szám, első személyben válaszolt.

Viszont a tájékoztatón többször kitért arra, hogy a Jobbikot szerinte az MSZP rosszul kezelte. Mesterházy kifejezetten „cigánykérdésről” beszélt a tájékoztatón. Mint mondta, „ködszurkálás” lenne bármit mondani arról, hogy számos protesztszavazó vagy volt baloldali voksoló miért a Jobbikra, és miért nem az MSZP-re adta az ikszet, de azt felvetette: tud olyan szavazókörökről, ahol még a romák is a Jobbikra szavaztak és feltehetően azért, mert ők is rendet akarnak.

Alulértékelt Jobbik

Erről a hvg.hu-nak pénteken azt mondta, alulértékelték a Jobbikot. „Én is azt mondtam, hogy a Jobbikot ne tekintsük ellenfélnek, ne vitatkozzunk velük még szórólapokon sem, mert ezzel megemeljük őket. (…) Ebben egyetértek Schiffer Andrással, nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az emberek egy jelentős része dühös, közérthető, radikális megoldásra vágyik.” A szombati sajtótájékoztatón ugyanakkor azt hangsúlyozta, erre a kérdésre úgy kell a megfelelő választ megtalálni, hogy az MSZP alapértékeit, emberjogi alapvetéseit ne adják fel. Ennek ellenére volt olyan képviselő, aki szerint már a szóhasználat is elfogadhatatlan egy baloldali párt számára. „Rendpártiságról soha, sehol nem beszélnek a szociáldemokráciában, aki ilyet kifejezést használ, az előbb talán nézze meg, mik voltak a modern európai baloldal gyökerei a XIX. században – mondta a hvg.hu-nak egy távozó képviselő. Más úgy fogalmazott, a választmányon elhangzott vitát látva számára nem adódik más következtetés, mint, hogy „az MSZP elindult lefelé, a Jobbik szintjére”.

Hiller István arról beszélt, az emberek biztonságot akarnak, ezért fordultak a szélsőjobb felé
©

Több választmányi tag szerint is Hiller István mondta az egyik legnagyobb hatású beszédet. A párt volt elnöke olyan kifejezéseket használt, hogy „Horn Gyula népe a Jobbikra szavazott, ne legyen illlúziónk, azok az emberek támogatták a szélsőjobboldalt, akik pár éve még a mi lakósági fórumainkra jártak”. Hiller szerint „önvizsgálat kell, önmarcangolásra nincs szükség”, egy tisztességes önkormányzati választási eredmény alap lehet az építkezéshez, de „ősszel az is eldől, hogy az MSZP a baloldal megújításának célja, vagy csak eszköze lesz-e”. Hiller információink szerint azt mondta, ugyanakkor be kell látni, hogy az MSZP „semmit nem értett meg az elmúlt öt év társadalmi folyamataiból”, abból, hogy „akinek tűzifára sincs pénze, annak magyarázhatunk a demokráciáról, nem fogja érdekelni”. Egy borsodi küldött ezzel kapcsolatban azt mondta, azt nem értették meg sokan az MSZP-ben, hogy amíg öt évvel ezelőtt, ha valakinek falun ellopták az uborkáját, „akkor természetesen bosszankodott, de legrosszabb esetben elment, és vett a boltban, de ha ma lopják el az uborkáját, már neki sincs pénze venni helyette” – ebben a kontextusban többen felvetették, „őszintén kéne beszélni a cigánykérdésről is”.

A másik dolog, amire a volt pártelnök szerint figyelni kell, hogy érzelmi azonosulást kell elérni a választók részéről, mert Orbán Viktor a CÖF-fel, a polgári körökkel, és egy sor más dologgal érzelmi közösséggé változtatta a jobboldalt: Hiller szerint ezért nem ütött igazán a Fideszen sem Schmitt Pál plágiumügye, sem a trafikmutyi, sem a többi korrupciós ügy.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!