Indoklásokkal együtt 110 oldalas, monstre törvényjavaslatot nyújtott be a kormány kedd este, hogy Magyarország hozzájusson 6000 milliárd forintnyi uniós forráshoz. A cél nem más, minthogy a magyar kormány teljesítse az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó szupermérföldkövek határidőben való teljesítését – az Európai Bizottság ugyanis ehhez köti az eddig blokkolt források felszabadítását.
A szupermérföldköveket ugyan még 2022-ben meghatározták, az Orbán-kormánynak azonban nem sikerült Brüsszel számára kielégítő jogszabályokat elfogadni. A pénzek feloldásáról Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kötött politikai megállapodást május végén, ezt erősítik meg a most benyújtott, radikális törvénymódosítások. A számos törvény módosítását tartalmazó csomagot Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be, előadója Görög Márta igazságügyi miniszter.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen sajtótájékoztatója Brüsszelben május 29-én
AFP / John Thys
A salátatörvény lényegét Magyar Péter külön videóban mutatta be. Mint mondta, annak legfontosabb eleme az Integritás Hatóság jogköreinek megerősítése. (Kellemetlen egybeesés, hogy hatóság elnöke, Biró Ferenc Pál ellen egyébként éppen most emelt vádat az ügyészség hűtlen kezelés miatt). Ide tartozik, hogy
ha egy korrupciós ügyben megszüntetik a nyomozást, vagy elutasítják, akkor az Integritás Hatóság a bíróság előtt kezdeményezheti az eljárás folytatását, ha uniós pénzből finanszírozott közbeszerzéseknél visszásságot tapasztal, közbeléphet és vizsgálatot indíthat.
https://hvg.hu/360/20260609_biro-ferenc-integritas-hatosag-tisza-part-asz
Szintén célhoz kötött ellenőrzést folytathat le a hatóság, ha egy közéleti szereplő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából, és azt is megvizsgálhatja, hogy a vagyongyarapodás mögött mi a forrás.
Vagyonnyilatkozatok: Orbán sem ússza meg?
A törvényjavaslat magát a vagyonnyilatkozati rendszert is gyökeresen átalakítja. „Aki közéleti szerepet vállal, annak nemcsak önmérsékletet kell tanúsítania, hanem számot kell tudni adnia a vagyonáról és forrásáról” – indokolta meg ennek szükségességét a miniszterelnök.
Bővül azoknak a köre is, akiknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük – ez pedig azt is jelenti, hogy ha Orbán Viktort szombaton megválasztják a Fidesz elnökének, akkor ő sem ússza meg a kötelezettséget.
A törvényjavaslat alapján ugyanis a központi költségvetésből állami támogatásban részesülő párt vezető tisztségviselőinek is nyilatkozniuk kell a vagyonukról. Ha ezt nem teszik meg, akkor a párt állami támogatását is felfüggeszthetik.
https://hvg.hu/360/20260609_a-fidesz-jovoje-orban-viktor-megujulas-ellenzek-valasztojogi-torveny
Szigorúbb lenne a vagyonnyilatkozati kötelezettségtétel szinte az összes közjogi szereplőnél is, ide tartozik a köztársasági elnök, a kormány tagjai, képviselők, polgármesterek, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állami Számvevőszék, a Médiatanács, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alkotmánybíróság, a bírósági és ügyészségi szervezet vezetői. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok továbbra sem nem lennének nyilvánosak, de az Integritás Hatóság betekinthetne ezekbe is.
Ha a hatóság nem elégedett a vagyon forrására adott válaszokkal, vagy valami törvénytelenséget észlel, kezdeményezheti az Országgyűlésnél a képviselők, a minisztereknél az adott állami vezető elmozdítását. Ha a miniszter nem mozdítja el az illetőt, akkor az IH a Kúriához, és ha az sem a javára dönt, az Alkotmánybírósághoz fordulhat, kikényszerítheti az adott személy elmozdítását.
Jó hír, hogy a dokumentumok ezentúl kereshetők lesznek, a törvényjavaslat mellékletében a mintát is közzétették.
Ha valaki szándékosan félrevezeti a hatóságokat, vagy valótlan adatot közöl, annak súlyos következményei lesznek. Ha a hiba nem szándékos, akkor is bírság járna, ami akár 5 millió forintig terjedhetne. Aki nem ad le vagyonnyilatkozatot, az egy év börtönt is kaphatna, de ha eltitkolja vagyonát, akkor két év szabadságvesztés is járhat.
Gazdasági változások
A törvénycsomag szigorítja a közbeszerzés szabályait is. Ez az egyik sarkalatos pontja volt az Orbán-kormány vállalásainak is, de ott csak a komoly problémát jelentő egyszereplős tenderek csökkentésére koncentráltak. Ez megvan most is: alapesetben nem elfogadható az egyajánlatos tender, az ettől való eltéréshez igazolni kell, hogy a piac szerkezetéből fakadóan szükséges ez.
A mostani szabályozás az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása mellett jelentősen bővíti a Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén közzétételre kötelezett szervek és a közzéteendő adatok körét is, biztosítva a megfelelő nyilvánosságot. Ugyanakkor a Közbeszerzési Döntőbizottság vezetői esetében is vagyonbevallást rendel el, akárcsak a velük közös háztartásban élők számára.
A nyilvánosság erősítése a kulcs egyes befektetési formák szabályainak módosításainál is. A pénzmosás és terrorizmus elleni törvény módosításával az eddig átláthatatlan tulajdonosi struktúrával működő zártkörű befektetési alapok (például magántőkealapok és kockázati tőkealapok) esetében végső tulajdonosként kell meghatározni azokat a természetes személyeket, akik legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek, és azokat is, akik de facto irányítási joggal, blokkoló szavazati joggal vagy egyéb tényleges befolyással rendelkeznek. Kockázatelemzés alapján az Integritás Hatóság ezeknél a tőkealapoknál vizsgálatot rendelhet el.
A tényleges tulajdonosok beazonosíthatóságával a magyar jogrendszer egy uniós irányelv átültetését végzi el, amely segíti az összetett tulajdonosi struktúrák könnyebb azonosítását. Az első adatközlést 2026. október 5-ig várják el a javaslat alapján.
Mi lesz a kekvákkal?
Ahogy Magyar Péter fogalmazott, a törvényjavaslat rendezi a kekvák, vagyis a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét. Ez a rendezés azonban eufemizmus, hiszen a legtöbb esetben megszüntetést jelent. Azokat a kekvákat, melyek nem látnak el felsőoktatási tevékenységet, augusztus 31-ig meg kellene szüntetni. Átmeneti időszak vonatkozna az egyetemi alapítványokra, még kapnának egy évet, közben pedig a miniszterelnök megfogalmazása szerint helyreállítanák az autonómiájukat és megerősítenék az egyetemi szenátusok jogköreit. Az állami eredetű vagyon visszakerülne az államhoz, ebben elszámolási biztos segítene.
Reviczky Zsolt
A törvényjavaslat hosszan sorolja azoknak a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványoknak a névsorát, melyeknek törvényi hátterét hatályon kívül helyezi. Ezek
- ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány
- Hauszmann AlapítványJövő Nemzedék Földje Alapítvány
- Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
- Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
- Közép-európai Oktatási Alapítvány
- Magyar Kultúráért Alapítvány
- Makovecz Campus Alapítvány
- Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
- MOL – Új Európa Alapítvány
- Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány
- Batthyány Lajos Alapítvány
- Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
- Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány
- ZalaZONE Alapítvány
Azoknál a kekvák, melyek megmaradnak, vagy csak átmenetileg működhetnének, rendeznék az összeférhetetlenséget. Így például fontos, hogy a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat legfeljebb négy évre lehetne kijelölni, és csak egyszer lehetne őket újraválasztani.
Nem lehetne a kuratórium vagy felügyelőbizottsági tagja országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, polgármester, politikai vezető.
Magyar Péter egyébként az ATV-nek kedd este adott interjújában azt is elmondta, a felsőoktatás szereplőivel részletes szakmai egyeztetésre készülnek arról, hogyan működjenek tovább az egyetemek. Nem az a cél, hogy „állami gyámság” alá kerüljenek – emelte ki. A miniszterelnök szerint a kekvák megszüntetése nem jelenti azt, hogy az általuk ellátott feladatok megszűnnek, csak ezeket állami feladatként kell elvégezni, vigyázva a közpénzre.
https://hvg.hu/itthon/20260609_magyar-peter-sulyok-tamas-ebx
A javaslatcsomagot ismertető videójában Magyar Péter úgy fogalmazott: „A magyar emberek és a vállalatok végre hozzájuthatnak az őket megillető uniós ezermilliárdokhoz, és ehhez semmi mást nem kell tennünk, mint amit a magyar emberek is várnak tőlünk: felszámolni az orbáni korrupciót”. Hozzátette: éveken keresztül azt hallgattuk a bukott kormánytól, hogy az unió politikai okokból tartja vissza a pénzeket. Évek óta azt hallgattuk, hogy a vita a migrációról szól, hogy a vita Ukrajnáról szól, hogy a vita különböző ideológiai kérdésekről szól. Közben mindenki számára hozzáférhetőek voltak azok a dokumentumok, amelyekből pontosan kiolvasható, hogy az Európai Unió mit vár Magyarországtól: szigorú korrupcióellenes intézkedéseket, átláthatóbb közéletet, erősebb garanciákat, autonóm egyetemeket – sorolta a miniszterelnök.
