"A vasárnapi európai parlamenti választás azért is fontos, hogy olyan európai parlamenti képviselőket küldjünk Brüsszelbe, akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant (tész) és ki fognak állni a magyarok döntése mellett!" – így reagált a Fidesz kedden az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére.

Az EJEB kedden kimondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (tész) magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, vagyis sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A tész 14 éve része a magyar büntetőjognak, az emberi jogi szervezetek szerint a rendszerváltás után eltörölt halálbüntetés pótléka. A tészt lehetővé tevő törvényt még az első Orbán-kormány dolgozta ki 1999-ben. A korábban is létező életfogytig tartó büntetés kiszabásakor a bíróságnak kellett minden esetben határoznia arról, hogy az elítélt mikor helyezhető legkorábban szabadlábra. A tésznél nincs ilyen kötelessége a bírónak, az elítélt soha nem szabadulhat.

Mi micsoda?

Csakhogy a Fidesz rosszul tudja: a tészt nem a belgiumi Brüsszelben kell megvédeni, hanem a franciaországi Strasbourgban, ahol a bíróság székhelye van. A Fidesz keddi közleménye szerint a szocialisták európai parlamenti képviselői Tabajdi Csaba és Göncz Kinga javaslatára a tész ellen is támadást indítottak Brüsszelben, ezért kell a párt szerint olyan európai parlamenti képviselőkre szavazni a május 25-i választáskor, akik képesek megvédeni a tészt is. Csakhogy a képviselőket hivatalosan nem Brüsszelbe küldjük, hanem Strasbourgba, mert az Európai Parlament hivatalos székhelye ott van, bár az is tény, hogy az EP-s képviselők munkaidejük nagy részét valóban Brüsszelben töltik – de ez csak a kisebbik hiba a közleményben.

Emberi Jogok Európai Bíróságának épülete Strasbourgban

Wikipédia

Az csak véletlen, hogy mind az EP, mind az EJEB székhelye Strasbourgban van, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bíróságának semmi köze nincs sem az EP-hez, sem az Európai Unió többi intézményéhez.

Az EJEB-et az Európa Tanács hozta létre az 1950-es Emberi Jogok Európai Egyezményének betartására. Az Európa Tanács nem keverendő össze az Európai Tanáccsal. Az utóbbi valóban az EU csúcsszerve, ahol a tagállami kormány- és államfők, a miniszterek hoznak döntéseket. Az Európa Tanácsnak jelenleg 47 tagja van, többen közülük nem is tagjai az EU-nak, és ez a nemzetközi szervezet a jogállamiság, illetve az emberi jogok betartásával foglalkozik. (Az Emberi Jogok Európai Egyezményét Magyarország 1993-ban ismerte el kötelezőnek magára nézve, az EU-hoz viszont 11 évvel később, 2004-ben csatlakozott.)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának van magyar tagja – Sajó András, magyar jogtudós –, de őt nem a választópolgárok, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlése választotta meg 2007-ben. Az EU-nak van egy saját bírósága, az Európai Közösségek Bírósága – itt vitathatják meg például a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásokat is –, de ez Luxembourgban székel, és semmi köze nincs az EJEB-hez. Az EJEB többnyire a magánemberek ügyeiben dönt – ha az államot elmeszelik, akkor kártérítést fizet –, az EU bírósága a tagállamok ügyében, illetve az EU intézményei és a tagállamok közötti vitás ügyekben dönt.

Az EJEB kedden Magyar László ügyében döntött, a férfinak 6150 euró értékben ítélt meg kártérítést. A magyar állam fellebbezhet az ítélet ellen, de az EJEB feljebbviteli szerve rendszerint csak jóváhagyja a korábbi döntéseket. A bíróság nem kötelezheti Magyarországot a kifogásolt törvény módosítására, viszont a magyar állam arra számíthat, hogy Magyar példáján a többi elítélt is pereket indít ellene.

A Fidesz sajtósai tehát vagy nem tudták, hogy mi a különbség ezen intézmények között, vagy megragadták az alkalmat egy kis kampányolásra.