A déli határon a menekültválság kezdete óta egy alakzat változatlan, a sor. Sor van a határátkelőknél, Röszkénél, Tompánál, oda-vissza. Rendőrsorfal állt az ideiglenes táboroknál, sorban állnak most az emberek a tranzitzónáknál. Rendőr, menekült, egyszerű mezei állampolgár, mindenki sorban áll, mindenki a másik miatt. Van, aki egy órát, van, aki egy műszakot, és van, aki heteket, akár hónapokat. Bár a magyar oldalon élők számára a kukoricásban tábort verő százak kínlódása már csak egy rossz emlék, az átkelőnél máig tömeg van, noha a tavalyi menekültlétszámnak csak töredéke érkezik errefelé. A drótkerítések mögött szedett-vetett, rögtönzött sátortábor, messziről is jól látszik. Megközelíteni viszont szinte lehetetlen, gyalog és kocsival is. Egy óriási kerülővel Horgos felől egy autópályán átívelő hídon és a leghitványabb, göröngyös földutakon keresztül mégis el lehet odáig döcögni, ha valakinek ez minden vágya. A horgosi „menekültfalu” harmadik világbeli miliőjét csak a magyar oldalon álló konténerek törik meg. Itt a sor. A menedékkérelmeket itt lehet beadni, de egy nap csak 20-30 ember kerülhet sorra. A táborban viszont most is több százan vannak. Az egyedülállók úgy kalkulálnak, hogy akár évekig várakozhatnak.

Nézze meg videoriportunkat, melyben az Orvosok Határok Nélkül (MSF) orvosa beszél menekülteket érő támadásokról, amíg egy szerb rendőr el nem kergeti a stábot. Egy teljesen másik helyszínen, Szabadka mellett ugyanerről számol be egy pakisztáni menekült és az angolul kiválóan, szinte akcentus nélkül beszélő, az afganisztáni Baglanból elmenekült fiatal angoltanár is.

„Nekem szerencsém volt, de az egyik barátomon ekkora kutyaharapás van”

A segélyszervezetek közül csak a legnagyobbakat engedik be. Itt dolgozik az ENSZ menekültügyi szervezete, a UNHCR és az MSF. Utóbbi szervezet tagjai nagyon ritkán szólalhatnak meg, mert számos válságövezetben tevékenykednek és anonimitással próbálják óvni a testi épségüket. Egyik orvosuk most mégis beszélt a hvg.hu-nak arról, hogy az utóbbi hónapokban egyre többször látnak el olyan sérüléseket, melyeket erőszakos külső behatás, verés, kutyaharapás, drótpengék okoztak. Ezeket és a menekültek beszámolóit is rögzítik. Ezekben az van, hogy az illegális átkelések során számos alkalommal megverték őket, kutyákat engedtek rájuk, vagy – „jobb esetben” – lefújták őket paprikaspray-vel.

Terepruhás szellemlények

A beszámolók egy része rendőröket említ, de vannak, akik zöldes-terepszínű ruhás figurákról beszélnek, az MSF képviselője szerint ez valószínűleg a helyi milíciák öltözete lehet, ráadásul az illegális átkelési akciók szinte kizárólag az éj leszállta után indulnak, tehát a rajtaütések során is legfeljebb a zseblámpák fényeiben láthatják támadóikat a határsértők. Ásotthalom környékén a rendőrségen és a honvédségen kívül egyetlen szervezetről tudni, amely a határszakasz ellenőrzését végzi, ennek tagjai a Jobbik-alelnök Toroczkai László vezette önkormányzat által megbízott mezőőrök, köztük a kidobóból mezőőrré avanzsált Tari. A határvédő imidzsét kelet-európai western-etűdökkel ápoló polgármester már az ENSZ-t is megfenyegette. A mezőőrség és a rendőrség még 2014 szeptemberében írt alá együttműködési megállapodást. Ennek hátteréről a HVG is írt.

Kattintson galériánkért!

Túry Gergely

A menekülteket ért erőszakos támadások májustól szaporodtak meg igazán. A baljós jeleket az Amnesty International és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is jelezte az ORFK-nak. A bántalmazásokról szóló beszámolóra érkezett válaszában Balázs László, a Határrendészeti Főosztály Idegenrendészeti Osztályának osztályvezetője közölte, hogy a konkrét esetekről szóló adatokat kivizsgálásra továbbküldték az ügyészségnek, a vádakat azonban cáfolja. „A rendőrség minden esetben garantálja a humánus eljárást és az alapvető emberi jogok betartását a rendőri intézkedések során, továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen elvek megsértőit felderítse, illetve megakadályozza az ilyen jellegű cselekményeket.” A válaszban az is szerepel, hogy a rendőrfőkapitány-helyettes meghatározta a megyei szintű vezetők részére: fordítsanak kiemelt figyelmet a határrendészeti feladatok ellátók eligazítására, különösképpen arra, hogyan humánusan hajtsák végre az intézkedéseket.

Inkább fizetnek, mint hogy egy kerítés tövében éljék le az életüket

A terület megfigyelése civil eszközökkel szinte lehetetlen, egy 174 kilométeres határszakaszról van szó, még akkor is, ha ennek elsősorban a Szabadkától keletre eső részét célozzák is a menekültek. Az éjszakai átkelések többsége erdős területeken zajlik, a csoportok célja éppen az, hogy észrevétlenül jussanak át. A horgosi táborban most körülbelül 4-500 ember van, de voltak már 700-an is. Egy nap 15 embert engednek be a tranzitzónákba, a családok elsőbbséget élveznek, az egyedülálló férfiaknak szinte esélyük sincs sorra kerülni. A táborokban azonban nem csak ők várnak, rengeteg a gyerek a pár hónapostól a kiskamaszokig. Sokan hetek óta itt várakoznak a nyomorúságos körülmények között, amelyek a tél beálltával nagyságrendekkel rosszabbá válnak majd. A balkáni útvonal lezárása, az EU–török paktum egyelőre visszatartja az újabb menekültáradatot, de a török puccskísérlet után legalábbis kérdéses, meddig áll a török gát.

Kattintson galériánkért!

Túry Gergely

Ahogyan azt a menekültek a hvg.hu-nak is elmondták, a beérkező emberek, miután felmérték az esélyeiket, általában inkább gyorsan megkeresik az embercsempészeket és illegálisan próbálnak meg átkelni a határon. A Helsinki Bizottság felmérése szerint januárban még csak 553 határsértőt tartóztattak fel a hatóságok, májusban ez a szám 3395 volt. A rendőrség adataiból az látszik, hogy júniusban volt a legnagyobb a forgalom, augusztusra pedig némiképp lecsökkent a roham, viszont akik korábban érkeztek, jórészt még a határon várakoznak.

Az látszik, hány embert kapnak el, de hogy hányan jutnak át az embercsempészek segítségével 1000-1500 dollárért a határzáron, majd Magyarországon keresztül Ausztriába, azt nehéz megtippelni. Persze van, aki megpróbálta, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt mondta, egy lélek sem.