A szerző szerint azáltal, hogy 2010-ben és 2014-ben is kétharmadot tudott szerezni a választásokon, lehetőséget adott Orbánnak arra, hogy megváltoztassa az alkotmányt és szisztematikusan lebontsa a demokratikus intézményeket – közük az alkotmánybíróságot és a közintézményeket –, amelyek korlátozhatták volna a hatalmát. Törvényalkotással, valamint gazdag és befolyásos barátai révén leszámolt a sajtószabadsággal, létrehozva a "magyarországi führeri demokráciát".

Orbán mostanra a közvélemény-kutatások és még a leghangosabb kritikusai szerint is legyőzhetetlenné vált, személyes hatalmának nincsen gátja Magyarországon, és az Európai Unió sem fenyegeti – vélekedik Lendvai.

A Fidesz irányvált kormányfő a szerző szerint kiszámított pragmatizmussal, nagyszerűen hajtotta végre, nacionalizmusának pedig bőven adott muníciót, hogy sokan elhitték: Magyarország az európai történelem nagy vesztese, kezdve a tatárjárással, a török hódoltsággal, majd a náci és a szovjet megszállással, végül Trianonnal. Ennek emlékét is kihasználta Lendvai szerint, amikor 2010-es választási győzelme után első intézkedései között a nemzeti összetartozás napjává tette a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját, június 4-ét, majd megnyitotta a lehetőséget a kettős állampolgárság megszerzésére, és szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak.

Az, ahogyan a menekültválságot kezelte, kiváltotta a világ figyelmét és kedveltté tette a nemzetközi szinten is kedveltté tette a szélsőjobboldaliak körében. A Newsweek szerint Lendvai, aki 1956 után csaknem 200 ezer magyarral együtt elmenekült Magyaroszágról, és osztrák állampolgárságot kapott, egy teljes fejezetet szentel Orbán bevándorlásellenességének.

De szót ejt a szerző a Fideszen és az Orbán családon belüli korrupcióról, valamint a Soros György elleni gyűlöletkampányról is, amelynek szerinte antiszemita felhangjai is vannak. Említi továbbá az EU-ellenes támadásokat is, amiket annak ellenére indít a magyar kormány, hogy Brüsszelből a magyar gazdaságot jelentősen segítő pénzek érkeznek.

Lendvai úgy látja, hogy Orbán felemelkedésének és kormányzásának jelentősége nem korlátozódik csak Európára. Kihasználta a mélyben megbúvó dühöt, a történelmi sérelmeket, a fokozódó gyűlöletet a mainstream politika ellen és a bizalmatlanságot a médiával szemben. A célja pedig az volt, hogy tovább élezze a jobb- és baloldali szembenállást. Az eredményeiből a szerző szerint nem biztos, hogy csak Németországban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban, de akár a Fehér Házban is tanulhatnak.