A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az MNB egy október 16-án, Norvégia is figyelheti a Hernádi-ügyet címmel megjelent írás miatt indított hivatalból piacfelügyeleti vizsgálatot.
A napi.hu-n, valamint a Napi Gazdaság című újságban is megjelent cikk azt taglalta, hogy a norvég állami olajalap mérlegelheti 1,6 százaléknyi Mol-részesedésének eladását, mivel etikai szabályzata alapján nem tarthat olyan cég részvényeiből, amely korrupcióval gyanúsítható. A cikk szerint a Mol vezetője elleni, horvátországi korrupciógyanú miatt az alap fontolóra veheti a Mol-részvények eladását.
Az írás hatására a Mol-részvények aznap nagy forgalomban 6 százalékos árfolyamesést szenvedtek el, 14 350 forintig csökkent az áruk nap közben, a papír végül 4,39 százalékos áreséssel, 14 600 forinton zárta a kereskedést.
A Napi.hu főszerkesztője, Korányi G. Tamás a hírre reagálva álláspontot tett közzé. "Olvasóinkról eddig azt tételeztük föl - miként ezután is- hogy különbséget tudnak tenni egy nyomtatott vagy online-újság hírközlése (...) és a cikkíró véleménye (...) között" - írja.
"Online újságként eddig úgy véltük, az is feladatunk, hogy más hazai vagy külföldi médiumok, netán kormányzati hírügynökségek, szervek információit, megnyilatkozásait - ha azt relevánsnak ítéljük - minél gyorsabban megosszuk olvasóinkkal, (persze a forrás megjelölésével), és rájuk bízzuk, mennyire adnak azoknak hitelt. Ezentúl, ígérjük, sokkal óvatosabbak leszünk" - tette hozzá a főszerkesztő.
"Aznap reggel a Mol árfolyama valóban esett másfél óra alatt 850 forintot, majd miután a Napi.hu a cikket a Mol mindezt spekulációnak minősítő reagálásával kiegészítette, emelkedésnek indult" - írja Korányi G. Tamás.
A főszerkesztő szerint túl azon, hogy a cikk végkövetkeztetése (...) a köznapi szóhasználat szerint aligha meríti ki a "radikális" terminust, "a felügyeleti jogkörben eljáró jegybank alighanem precedens-értékűnek szánt döntése a sajtónyilvánosság szempontjából aggályosnak tűnhet".
"Távol áll tőlem, hogy egy - fellebbezési lehetőséget amúgy jogszabályi okból sem biztosító - határozattal vitatkozzak (bírósági megtámadás jogának gyakorlására még van 20 napunk), ráadásul a véleményemet is igyekszem fokozott óvatossággal kifejteni, lehetőleg nem befolyásolva senkit. Azonban így is eszembe jut, hogy mit tegyen a jövőben egy olyan médium, ha például az általa szervezett konferencián egy vezető politikai szereplő - például egy kormánypárt alelnöke - Magyarországot az akkor éppen (2010 júniusában) válságban lévő Görögországhoz hasonlítja, aminek következtében napon belül nyolc forintot drágul az euró a piacon" - írja Korányi G.
"Lehet, hogy nem kellett volna megírnunk... De akkor elzárjuk olvasóinkat egy lényeges, a piacot valóban és egyértelműen befolyásoló véleménytől, kárt okozva nekik. Vagy tiltsuk el szerzőinket attól, hogy a tőzsdei cégekről gondolkozzanak, felvásárlási lehetőségeket, számszerű tényekből levonható következtetéseket, alternatívákat latolgassanak, osszanak meg az olvasókkal? De akkor mire való a sajtó, hiszen a cégek által magukról kötelezően előírt információkat a tőzsde vagy éppenséggel a felügyeleti funkciót ellátó jegybank honlapján is elolvashatják" - teszi hozzá.
