Amikor csak röntgen volt, az orvos és a beteg is beérte ezzel. Az elmúlt három évtizedben azonban mind részletesebb, az emberi szerveket 1D helyett 3D-ben megmutató CT (komputertomográf) és MRI (mágneses rezonanciás „átvilágító”) felvételek hétköznapi, megkerülhetetlen részévé váltak a diagnózis felállításának.  A robbanásszerű technológiai fejlődéssel azonban nem tudott lépést tartani a társadalombiztosítás egészségügyi büdzséje, így az orvostechnológia tőkeigényes területeire magáncégeket engedett be.  Elsőként a művesekezelés, második lépésként a képalkotó diagnosztika területére.

Politikai kurzusok jöttek, mentek s a ciklusokkal együtt változott az elgondolás, hogy merre is kellene terelni az egészségügy finanszírozását, szerkezetét. Ám bármi hangzott is el a kommunikációban - a magántőke támogatása vagy annak távoltartása a közfinanszírozott kórházaktól, rendelőktől -, a magán maradt. Jól példázza ezt az egymásra utaltságot a Diagnoscan Magyarország Kft., amely az Antal-kormány idején, 1991-ben a Nemzetközi Egészségügyi Központ Kft. néven nyitotta az első diagnosztikai központját a fővárosi MÁV kórház területén.  Az eredetileg holland székhelyű, a General Electric-et, a Dresdner Bankot, valamint amerikai pénzügyi befektető szervezeteket maga mögött tudó vállalkozás ugyan többször gazdát cserélt, ám az eredeti koncepció nem változott. Vagyis a tőkehiányos kelet-európai országokban orvosdiagnosztikai hálózat létrehozása. Jelenleg az anyacég az amszterdami székhelyű Affidea Diagnostics, a tulajdonos az olasz származású svájci milliárdos Ernesto Bertarelli. A birodalom kiterjedése: 157 diagnosztikai centrum, 3 ezer alkalmazott 14 országban. Az elsődleges bázis a volt szocialista, kelet-közép európai térség, de elindult a nyugati nyitás is: Írország, Portugália, Svájc, Olaszország is szerepel az Affidea szolgáltatási térképén.

Magyarországon 11 diagnosztikai központjával a Diagnoscan a legnagyobb magán egészségügyi szolgáltató a tavaly elkönyvelt 7,7 milliárd forintos nettó árbevételével és a fél milliárd közeli mérleg szerinti eredményével. „ A bevétel 90 százaléka a közfinanszírozott egészségügyből származik – közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) vagy a kórházakkal kötött szolgáltatási szerződés révén – a többi a szabad piacról jön össze” – vázolta a cég főbb mutatóit Leitner György, a kft. újonnan kinevezett vezérigazgatója. Az együttműködés előnyös az OEP-nek, hiszen a CT és MRI berendezések megvásárlására, szervizelésére és javítására, a személyzet munkabérének a kifizetésére nincs gondja, ugyanakkor éppen annyit térít egy magán cégnek is, mint bármelyik kórháznak vagy rendelőintézetnek – vagyis a legegyszerűbb CT és MRI felvételért 6 ezer, illetve 22 ezer forint körüli összeget fizet. A szabad piacon ezek az árak jóval magasabbak, a CT-nél 15500 forintnál, az MRI-nél pedig 30 ezerrel indul a tarifa.

Ezzel kapcsolatban alapvetően két kérdés merül fel: hogyan éri meg a szolgáltatónak a piaci árnál 40-60 százalékkal olcsóbban dolgozni és a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező betegeknek pedig zsebből kifizetni a magán szolgáltatást? „Egy olyan nemzetközi vállalkozás, amely másfélszáz diagnosztikai centrumot lát el berendezésekkel, biztosítja hozzájuk a fogyóanyagokat, az alkatrészeket, egészen más költségekkel képes dolgozni, mint az a kórház, ahol egy vagy két ilyen berendezés működőképességéről kell gondoskodni”- adott magyarázatot a vezérigazgató a gazdaságos működés egyik összetevőjére. A betegek pedig azért keresik a fizetős diagnosztikát, mert nem hajlandóak kivárni, amíg sorra kerülnek a közfinanszírozott ellátásban. A Diagnoscan több beteget is el tudna látni, lenne rá kapacitása, ám a közfinanszírozott betegek fogadásának – ahogy az egészségügyi ellátás számos más területén is - határt szab az OEP.  Így - bár centrumonként más és más a sor hossza – a fővárosi MÁV kórházban például 30 munkanap az előjegyzés a CT vizsgálatra, Győrben mindössze egy hét után sorra lehet kerülni. Az MRI-hez több türelem kell, hiszen 70-81 munkanapba, vagyis 3-4 hónapba is beletelhet, amire elkészül a felvétel, ami elengedhetetlen az orvosi diagnózis felállításához és az érdemi kezelés megkezdéséhez. Ezt támasztják elő a nemzetközi adatok is, amelyben Magyarország az OECD országok sereghajtói között van a CT és MRI ellátottságban.

Már egy ideje erősen borzolta a kedélyeket, hogy a daganatos betegség gyanújával várakozók életkilátásait is rontotta a CT és MRI hozzáférés szűkössége. Erre határozott úgy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy kötelezi a kórházakat, illetve a szolgáltatókat, hogy mindazokat a betegeket két héten belül fogadni kell, akiket daganat gyanújával küld CT vagy MRI vizsgálatra az orvosa. Ez a rendszer három hónapja működik, így még kevés tapasztalat gyűlt össze arról, hogy hány beteg gyógyítását gyorsította fel. A Diagnoscan tapasztalata szerint meglepően kevés ilyen esetük volt. Budapesten, a MÁV kórházban három hónap alatt mindössze 6 beteget kellett előre venni a CT vizsgálatra, Debrecenben 89, Szegeden 132 eset adódott. Márpedig a centrumokban ennyi idő alatt átlagosan 2,5-3 ezer beteg is megfordul. Könnyen lehet, hogy ezek az arányok módosulnak, a nyári, csöndesen szezon után felpörög a sürgős kéréssel érkezők száma.