A középkori Tata hétköznapjait mutatja be egy új kiállítás

A tatai várban nyílt kiállítás egy kisebb része Árpád-kori leleteket is bemutat, ereklyetartó mellkeresztek kerültek elő az 1093-ban említett tatai bencés monostor környékéről. Az anyag túlnyomó része azonban a Baj határában lévő Öreg-Kovács hegyen feltárt nemesi udvarházból és a mellette álló körtemplom temetőjéből való, a XIII. századtól a XVI. század végéig tartó időszakból.A körtemplom melletti temetőből több mint 300 sírt tárt fel Petényi Sándor, a múzeum régésze, a baji önkormányzat és a Természetes Életmód Alapítvány támogatásával. A sírokból származnak a bemutatott ruhadíszek, övek, csatok, csörgők, ezüst pecsétgyűrűk.A nemesi udvarház gazdasági központként is működött, a szolgaszemélyzetnek otthont adó épületben összedőlve, de eredeti állapotában találtak meg egy 16 századi, bögreboltozatos kályhát. A restaurátorok az ép szemek alapján újragyártották az összes elemet és a kiállításon a teljes kályhát láthatjuk, valamint metszeti rajzon mutatják be, miért hívták a szerkezetet bögreboltozatosnak.Petényi Sándor elmondta, hogy a feltáráskor a tűztér alá rakva edénytörmelékeket talált, a készítők fazekakat törtek a lábazatba, hogy a kályha jobban tartsa a meleget. A cserepekből aprólékos munkával két, szinte teljesen ép edényt sikerült összeállítani.A mezőgazdaságot ép kapa, ekevas, sarló és fejsze mutatja be, illetve találtak ösztökét is, amivel az ekevasat a ráragadt földtől megtisztították. Az iparra főleg a famegmunkálás volt jellemző, ma is használható lenne a kiállított fűrész, a cigányfúró, a kalapács és véső.A mindennapi élet tárgyai közül ritkaságnak számít egy sírból előkerült étkezésekhez használt villa, amelyet Mátyás előtt nem használtak Magyarországon, a sülteket kézzel ették. Az evőeszközt a király felesége, Beatrix honosította meg, és roppant gyorsan elterjedt, de akkor még olyan szimbolikus értéket képviselt, hogy az elhunyttal együtt eltemették.Nagyító alatt nézhetünk meg egy különleges érmét. A régész elmondta, ez egy Nürnbergben vert játékzseton, amelyet valószínűleg a tatai várba helyezett zsoldosok hozhattak magukkal. A lovas életmódot számos sarkantyú, zabla eleveníti fel, valamint több tárgy utal a templom berendezésére.A tárlatra az épület vakolatából is kimetszettek egy darabot, amelynek egyik részlete nagyító alatt árulja el, hogy a még nedves rétegbe belenyomódott a korabeli kőműves ruhája. A mintázat alapján régészek a ruhát vászonkötésű bordacsíkokkal ellátott lenszövetként azonosították.