30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Az is igaz, hogy valóban feldobta magát, amiért járna a sárga lap.
Majdnem négy évtizeden át csak néhányan láthatták Jávor István 1980 és 1985 között Erdélyben készült fotóit. A Ceaușescu-korszak hétköznapjait dokumentáló sorozatból tavaly könyv, idén pedig kiállítás született a FUGA-ban. A fotográfussal arról beszélgettünk, miért maradt ennyi ideig rejtve ez a különleges anyag, és mit lát ma azokban az arcokban és történetekben, amelyeket fiatalon megörökített. A kiállítás a hét végéig megtekinthető.
A házigazda Egyesült Államok eddig három gólt szerző játékosának eltiltását felfüggesztette a nemzetközi szövetség.
Piero Hincapié egyelőre nem tudjuk, miért takarta el a száját – azonban az fix, hogy egymeccses eltiltást minimum kapni fog.
Hacsak az érdeklődő nem jár el heti rendszeresen galériákba, nem ismerheti meg a magyar festőművészek munkáit. Ezért jött létre hajdan a Műcsarnok, de hiába került a kiállítótér az MMA fennhatósága alá – mondja Váli Dezső festőművész, aki alkotótársaival a Tavaszi Tárlatok „intézményének” visszaállításáért küzd. Szerinte amióta a politika betette a lábát a területre, szégyen lett bizonyos kiállításokon szerepelni, de bízik benne, hogy e téren is változás következhet.
Themba Zwane megütötte ellenfelét a nyitómeccsen.
A Care Matters című tárlat a házimunka, az anyaság és az idősgondozás kérdéseit vizsgálja a feminista művészet eszközeivel. Az öt évtizedet átívelő tárlat érzékelteti, hogy a reproduktív, például háztartásbeli munka – bár egyre több szó esik róla – ma is a társadalom egyik legkevésbé látható, mégis nélkülözhetetlen pillére.
Szakértők, köztük egy volt játékvezető is úgy véli, hogy az argentinnal nagyon elnéző volt az Algéria elleni meccs bírója.
Hol húzódik ma a határ ember és gép, klasszikus és digitális művészet között? HAász Ágnessel, a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) elnökével, Spitzer Fruzsinával, a szervezet alelnökével és Ruzsa Dénessel, a MET szakmai tanácsadójával, egyben digitális eszközökkel aktívan dolgozó alkotókkal beszélgettünk arról, hogyan változtatja meg a technológia a művészetet, az emlékezést és akár az emberi kapcsolatokról alkotott képünket is. Kevesebbet ér-e egy digitális alkotás, mint egy hagyományos technikával készült mű? Lehet-e a mesterséges intelligencia alkotótárs, vagy akár a gyász feldolgozásának eszköze?
A chilei nők erkölcse és a nyelvtudás hiánya is az előzmények között.
Nem csak a náci Németországban kötötték el nők petevezetékeit akaratuk és beleegyezésük nélkül, egy borsodi kórházban is történhettek ilyen esetek, még a 2010-es években is, Szlovákiában, Csehországban is volt példa erre. A megkárosított nők sokszor a családjuk elől is inkább elhallgatják a tragédiát, mert nem akarják újra átélni a fájdalmat. Emília Rigová szlovák roma képzőművész anyja utolsó gyerekeként született, mielőtt a nőt kényszersterilizálták – az ő történetét dolgozta fel Nem rögzített esetek című, megrázó projektjében.
Milyen Berlinben élni zsidóként 2023. október 7-e után? Milyen párhuzamok vannak a jelenlegi antiszemitizmusban Németországban és Magyarországon? Nehéz kérdéseket boncolgat az a művészeti és tudományos projekt, amelynek a csúcseseményét csütörtök este rendezik a 2B Galériában.
Évi több mint egymillió ember látogatja a Magyar Zene Házát, az intézmény azonban még ambiciózusabb terveket sző: több projekttel nyitna a városligeti épület falain vagy akár az ország határain kívülre is. Batta András ügyvezetővel és Horn Márton intézményigazgatóval a kulturális intézmény eddigi eredményeiről, társadalmi felelősségvállalásról és a készülő új kiállításról beszélgettünk.
Ha vicces is, hogy Orbán Viktor megkereszteli Baby Yodát az Európai Parlamentben, tragikus is, hiszen a Fidesz migránspolitikája ihlette, ha pedig kisded Ungár Pétert szoptató szűzként ábrázolja Schmidt Máriát, jön a KDNP, hogy betiltsa az egész kiállítást – mondja interjúnkban drMáriás, aki nem Magyar Péterrel, hanem a magyar társadalommal szkeptikus.
Kucsora Márta festészete régóta jelen van a nemzetközi kiállítóterekben, de a svájci Zugban most olyan művésszel állít ki közösen, akinek neve a kortárs művészet egyik legismertebb brandje: Marina Abramovićcsal. Az After Attention című tárlat a performansz és a festészet találkozását vizsgálja – azt a pillanatot, amikor a cselekvés már elmúlt, és csak a nyoma marad. A magyar alkotóval a kiállításról, pályájának állomásairól és a műtermi munka performatív természetéről beszélgettünk.
A Blinken OSA Archivum Centrális Galériájában március 8-ig látható Nézőpontváltás: Ha a berlini szél fújja a zászlómat… című kiállítás a hidegháború kulturális diplomáciáját idézi fel. Egyúttal azt a törékeny állapotot vizsgálja, amelyben a művészi autonómia és a geopolitikai realitás találkozott, megteremtve egy ideiglenesen birtokolható szabadság lehetőségét. A tárlat középpontjában a Művészek Berlinben Program, azaz a DAAD Berliner Künstlerprogramm (BKP) áll – egy nyugat-berlini ösztöndíj, amely a vasfüggöny korszakában különleges kijáratot jelentett Kelet-Európa felől a nemzetközi művészeti térbe.
Egy hónapon keresztül lehet megtekinteni.
Ukrajnából elmenekült művészek, akik nem csak a háborúval foglalkoznak. Háy János és A csokimikulásos lány. A kantáta nagymesterei a féltékenységről. Art brut művészek, akik nem tanulták a művészetet, de eszméletlenül jó, amit csinálnak. Most ez a kínálat.
Portréi raszkolnyikovos önmegismerések – írta Tihanyi Lajos művészeket, barátait és önmagát ábrázoló arcképeiről az egyik barátja. A magyar expresszionizmus és avantgárd meghatározó festőjének február 15-éig látható az életmű-kiállítása a Nemzeti Galériában.
