1974-ben, amikor először kísérletezett Rubik Ernő a kockával még csak egyedül hitte, hogy valami elbűvölőt hozott létre. Hat évre volt szükség, hogy beérjen a játék. A játékipar nyugati szereplői először csak legyintettek rá. Mivel a vásárlók töredéke tudná csupán kirakni, így kevesen fogják megvásárolni, vélték a szkeptikusok. „Azzal nem számoltak, hogy az emberek számára úgy is szórakoztató lehet egy játék, ha nem találják meg a megoldást.” – meséli a Spiegel magazin legújabb számában megjelent interjúban Rubik Ernő, Kossuth-díjas feltaláló. Az Ideal Toys Company volt az egyetlen, amely bízott a sikerben és belevágott a forgalmazásba 1980-ban. Rubik nevetve emlékszik vissza: optimistán úgy kalkuláltak, hogy az első évben egy millió kocka fog elkelni. A 30 milliós fogyással nem számoltak. Nehéz volt lépést tartania a gyártósornak  a vásárlói igényekkel.

AP

Magyarországon is fantasztikus gyorsasággal terjedt el a Rubik-kocka, mindenféle marketingtevékenység nélkül. Ám nem csupán a reklámozás járt gyerekcipőben akkoriban. A kereskedelmi tevékenység szocialista formulája sem könnyítette meg a forgalmazók munkáját, magyarázza Rubik Ernő. Nem merült fel az egészséges piacgazdaságban szokásos kérdés miszerint „Hogyan adhatnánk el többet?” , helyette így hangzott a fáma: „Hogyan tudnánk a legtöbbet termelni?”.

Bár nem szólhatott bele a termék eladásának üzletpolitikájába, szerencsés volt Rubik Ernő a keleti blokk más feltalálóihoz képest.  Alexeij Pajitnov, a híres „Tetris” játék kifejlesztője például nem profitált a rubel-milliókból akkoriban. Rubik 1975-ben nyújtotta be a Szabadalmi Hivatalba a kockát, és a haszonból az elejétől fogva ő is részesült.

Rubik kocka, mint az év játéka - 1980, USA

A milliomosok életstílusa viszont messze áll tőle, sőt a hírnévvel sem tudott és szeretett volna mit kezdeni. Egy luxust engedett meg magának abban az időben: az 500-as Fiatját lecserélte egy 1-es Volkswagen Golfra.  A médiajelenlétet sosem tartotta testhez állónak, ezért inkább kerüli a reflektorfényt, mert hiába szerepel mindegyik kockán a neve, ő a találmányt tartja inkább sztárnak, mint saját magát.

A kocka sikere és talánya egy tőről fakad. Matematikusok foglalkoznak vele, csoportelméleteket állítanak föl a játék elve mentén, és keresik azt az „isteni számot”, amely a 43 trilliónyi konstellációból a legkevesebb tekeréssel kihozza az egységes színű oldalakat. Jelenleg 22-nél tartanak, számol be az újító, aki szívesen követi az eseményeket. Számára a tudomány és a szórakozás mégis egyre megy. Rubik legnagyobb büszkesége az, hogy többszáz milliónyi embernek volt már a kezében a találmánya, mely nem ismer határokat és nyelvi akadályokat. Az, hogy külön világbajnokságot is rendeznek, ahol a nemzetközi mezőny a leggyorsabb kirakót méltatja már csak hab a tortán. A világrekordot jelenleg 7:08 másodperces eredménnyel egy holland fiatalember tartja:

Rubik Ernő későbbi találmányai nem érnek a bűvös-kocka nyomába, de ő ezt nem bánja. A nyolcvanas években még a bűvös négyzetei voltak  legismertebbek, 2009-ben pedig bemutatta a Rubik- gömböt, angolul Rubik’s 360-at, ami egy háromdimenziós puzzleként fizikai szabályszerűségeken alapul.

A hétköznapokat a 66 éves építész és játéktervező elmondása szerint egyszerűen tölti, korán kel, feleségével és kutyáival sétál a környéken, gondozza a kertet, és otthonról dolgozik. A kockának köszönheti a legfőbb értéket az életében: „Csak egy szabadság létezik: ha azt csinálhatod, amit szeretsz, és amihez tehetséged van.”