Hangsúlyozottan kérem az ügyvezetést, hogy az esetleges médiamegkeresésekben a Videoton Holding említését kerülje - pénz helyett ezt az instrukciót adta az MT-Liz Lizing Kft. ügyvezetőjének a cégben részes Videoton Holdingot képviselő Vágó Erzsébet azon a taggyűlésen, amelyen az egykori Ikarus Járműgyártót 1998-ban megvásárló, Széles Gábor érdekeltségébe tartozó MT-Liz felszámolásáról döntöttek a tulajdonosok. Princz Ferenc ügyvezető annyira megszívlelte az intelmet, hogy a HVG megkeresésére egyáltalán nem reagált. Az időközben Ikarus Holding Rt.-vé átnevezett Ikarus Járműgyártó Rt. előbb a buszgyártó profilt engedte át az Irisbusnak, amivel alkatrészgyártóvá sorolódott vissza, két évvel ezelőtt pedig felszámolási eljárás indult ellene. Ugyanerre a sorsra jutott vevője, az évek óta takaréklángon ténykedő vagyonkezelő, az MT-Liz, amelynek tavalyi mérlege 630 millió forint adósságot mutatott. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) jogelődje, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) szerint azonban ennél jóval több elszámolnivalójuk lenne a magyar állammal, ezért több mint 20 milliárd forintra perelte be még 2005-ben az MT-Liz-Ikarus Holding duót.
Bár a Széles-birodalom időnként új buszmodellről és világraszóló szerződésekről röppent fel híreket, az Ikarus-csoportból nem sok maradt. Az Irisbustól végül visszavásárolt cégből mára a márkanevet birtokló Ikarusbus Járműgyártó és Vagyonkezelő Kft. lett, rajta kívül az új Ikarus-modellek kifejlesztésére alakult Hungarian Bus Kft., illetve az IK Járműtechnika Kft. buszfelújító- és összeszerelő ténykedésének vannak nyomai. A holding leánycégei egymás után véreztek el: 2003-ban kezdődött az Ikarus Decent Kft., a KAMZ Alkatrészgyártó és az Ikarus Fényező Kft. felszámolása, két évvel később a cégbíróság megszűnésük miatt törölte az Ikarus Arcus és az Ikarus Centrál Kft.-ket, az év második felében pedig a saját tőkéjét elvesztett Ikarus Szegedi Alkatrészgyártó és az Ikarus-Főnix Kft.-k váltak fizetésképtelenné. A holding perspektivikus vállalkozásának manapság a nem is az Ikarushoz köthető, hanem a Videoton Holding résztulajdonával működő VT-Transman Kft.-t tartják a piacon, amely azonban nem gyártással foglalkozik, hanem menetrendszerű személyszállítással. Utóbbi labdába rúghat a Volán-társaságok, illetve a városi tömegközlekedés - így a most is kuncsaftjai között szereplő BKV - esetleges privatizációja esetén is.
"Ha az ÁPV Rt.-vel nem sikerül megegyezni, és perel, az Ikarus Holding felszámolási helyzetbe kerül" - ez még az MT-Liz 2003 májusi közgyűlésén hangzott el. A járműgyártó céget az ÁPV-től tíz évvel ezelőtt potom 10 millió forintért vette meg az MT-Liz Kft. - igaz, 9 milliárd forint adóssággal megterhelve. A kontraktus feltételei között szerepelt, hogy a foglalkoztatottak akkori, 6259 fős létszáma három évig nem csökkenhet, ezt azonban az ÁPV szerint a cég nem tartotta be, amint a későbbi szerződésmódosítások feltételeit sem (HVG, 2005. április 30.). Egy 2003. augusztusi megállapodás szerint azzal boronálták volna el a dolgot, hogy nem fizetés esetére az MT-Liz a birtokában lévő Ikarus-részvények 25 százalék plusz egy szavazatnyi pakettjét letétbe helyezi az ÁPV Rt. számára. Ekkor alig 200 millió forint ÁPV-követelést tartott nyilván könyveiben az MT-Liz. Csak sejthető, hogy ennél testesebb vita tört ki vevő és eladó között, hiszen az állami vagyonkezelő végül megapert indított az MT-Liz-Ikarus Holding-duó ellen. Követelése több mint 20 milliárd forintra rúgott, amit azonban az Ikarus vitatott, és viszontkeresettel élt. Komoly fedezet már ekkor sem látszott a buszos cég háza táján, legalábbis az MT-Liz és az Ikarus konszolidált mérlegében 6 milliárd forint tartozást, 1,5 milliárd forint veszteséget rögzített, miközben a saját tőke mínusz 479 millió forintra, azaz negatívra váltott.
Az Ikarus és az MT-Liz gazdasági helyzetéről tartott beszámolója után a 2006. márciusi taggyűlésén Princz lemondott az ügyvezető posztról. Majd a taggyűlés felfüggesztése és némi tanakodás után azzal visszakozott, hogy "ha kifejezetten a felszámolás elkerülése érdekében választja meg a társaság, akkor elvállalja" a vezetést. Nem tudni, mivel győzték meg a tulajdonosok, mindenesetre az Ikarus Holding ellen néhány hónap múlva megindult a felszámolási eljárás. Igaz, az MT-Liz akkor még tartotta magát. Princznek az MT-Liz helyrepofozásával kapcsolatos terveiből csupán annyi maradt a jegyzőkönyvben, hogy fizetési haladékot kér az állami vagyonkezelőt felügyelő Pénzügyminisztériumtól (PM), továbbá együttműködik az Ikarusszal egy bizonyos szegedi ingatlan eladásában. Egy évvel később ugyanitt tartott a dolog, még mindig a már említett ingatlanból tervezte adósságai mérséklését.
A saját tőke azonban idén májusban a jegyzett tőke fele alá csökkent, így a tagoknak dönteniük kellett, pótbefizetéssel lélegeztetik-e tovább a céget, vagy felszámolással zárják le a sorsát. A tavalyi mérleg szerint az MT-Liz saját tőkéje mínusz 329 millióra fogyott, bevétele nem volt, tartozása 630 millió forint, vesztesége 60 millió, amit idén március végéig további 310 millióval tetézett. A tulajdonosok elfogadták az önfelszámolást, de mosták kezeiket. A cégadatok szerint 49,781 százalékos tulajdonos Videoton Holdingot képviselő Vágó Erzsébet közölte: a Videoton finanszírozást nyújtott az MT-Liznek az Ikarus privatizációjához, azután "passzív pénzügyi befektetőként" viselkedett; tudomásul vette a határozatokat, de a cég irányításában nem vett részt, így a kialakult helyzetért nem terheli felelősség. Az MT-Lizben 50,021 százalékos tulajdonos Műszertechnika véleményéről ennyi nyom sem maradt, de tény, ő sem dobott mentőövet a cégnek. A tulajdonosok távolságtartása az Ikarus-ügytől csak első látásra különös. A magyar buszgyártás feltámasztását kifejezetten Széles erőltette, és a Videoton, valamint a Műszertechnika egyaránt az ő érdekeltségébe tartozik, de pozíciói mindkét cégben meggyengültek. A Videotonban Széles részesedése ma már csak 47 százalék, a többség - 53 százalék - Sinkó Ottó és Lakatos Péter társ-vezérigazgatóké. A Műszertechnika infokommunikációs cégeit pedig már a Széles nélküli menedzsmentből verbuválódott Bravogroup irányítja.
A sorozatos szerződésszegés miatti követelés behajtásáról az MNV nem tett le, ám a HVG-nek a folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozott. Más forrásból származó információk szerint a Fővárosi Bíróságnak az MT-Liz és az Ikarus Holding ellen benyújtott kereset 199,6 millió forintról és annak négy éve halmozódó kamatairól szól. Azt pedig egyelőre szakértők vizsgálják, reálisak voltak-e az előírt foglalkoztatási kötelezettségek teljesítését igazoló havi létszámjelentések, nem vont-e be az Ikarus a jelentők közé a megállapodásban nem szereplő cégeket is. Ezen kérdések tisztázása után dől el, hogy az MNV mekkora összeget követel; jogfenntartással élt ugyanis, s ha igaztalannak bizonyulnának az egykori létszámjelentések, akkor ugyanebben az eljárásban - a három évvel ezelőtti 20 milliárdnál is feljebb - 34 milliárd forintra emelné követelését.
Más kérdés, hogy egy esetleges pernyeréssel mire menne az MNV. Az Ikarus Holdingot felszámoló Kossuth Holding a HVG megkeresésére nem reagált, az MT-Lizt felszámoló Hunyadi Zrt. pedig egyelőre nem tudta megmondani, mekkora a cég vagyona és ezzel szemben a hitelezők igénye, de az biztos, hogy az előbbi nem fedezi a tartozásokat. Igaz, az MT-Liz tulajdonosai, a Videoton-Műszertechnika-páros prosperáló vállalkozások, de aligha kell helytállniuk a leányvállalat adósságaiért. Egy adott céget ez a kötelezettség csak akkor terhel, ha minősített befolyást szerzőnek számít, azaz tulajdonrésze a leányvállalatban eléri a 75 százalékot. Az MT-Lizben pedig - bár a két cég együtt csaknem 100 százalékot birtokol - egyikük sem éri el ezt a kritikus mértéket.
VITÉZ F. IBOLYA