Az első magyar postaautó. Nemzetközi tenderen nyert © bme.hu

Magyarországon 1895-ben jelent meg az első gépkocsi, Hatschek Béla optikus-műszerész Budapesten használta Benz-Velo típusú, egy lóerős motorral hajtott járművét. Az első teherautó néhány hónap múlva tűnt fel Budafokon, ezzel a Törley-pezsgőgyár korszerűsítette áruszállítását. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az 1890-es évek végén buszokkal és teherautókkal akarta a HÉV vonalait összekötni, de ez az infrastruktúra hiánya miatt nem valósult meg.

A motoros járművek közlekedését először 1901-ben szabályozták. A rendőrség az 1900-ban alakult Magyar Automobil Club szakembereivel állította össze a főváros gépkocsi-forgalmi szabályrendeletét, ez előírta mind a gépjármű-vezetők, mind a járművek vizsgáztatását. Korlátozták a sebességet, a forgalmasabb utakon a személykocsik 20, a teherautók 6 km/órával haladhattak, a járműveket üzemi és kézifékkel, első-hátsó lámpával és dudával kellett felszerelni. Ekkor adták ki az első vezetői és forgalmi engedélyeket (1901-ben 49 vezetőnek és 38 járműnek) s a rendszámtáblákat is, bár nem mondták meg, hová kell elhelyezni azokat. Azt is előírták, hogy menet közben állandóan dudálni kell, s hogy a parkoló kocsikat tilos őrizetlenül hagyni.

Az első autót gyártó üzemek közt volt a Podvinecz és Heisler Malomberendezések Gyára, amely 1904-ben kezdett személykocsikat készíteni egy aacheni gyártól kapott tervekkel és alkatrészekkel. Phönix nevű kocsijaiból 1904-11 közt harmincat gyártottak.

Csonka János az általa tervezett autóban. Nem lett belőle gyáripar © bme.hu

Csonka János 1900-ban háromkerekű motoros levélgyűjtő járművet konstruált a Postának, tengelykapcsoló és sebességváltó nélkül, igen egyszerű szerkezettel, mivel a javításhoz nem volt szakember. A 2,3 lóerős triciklik főleg Pesten jártak, vezetőjük mellett 50 kilós postazsákkal, csúcssebességük 25 km/óra volt. 1900. november 19-től 25 évig álltak a Posta szolgálatában, ezeken jelent meg először az alumínium szerkezeti anyagként.

A Magyar Királyi Posta- és Távirdaigazgatóság 1903-ban írt ki nemzetközi pályázatot postaautók beszerzésére, erre a vezető autógyárak legújabb típusaikat küldték. A zsűri egyhangú elismerését mégis Csonka János konstrukciója vívta ki, s a megrendelést is ő nyerte el. Kocsijainak négyhengeres motorja, két blokkból összeszerelt iker-hengertömbje, differenciálműve, két lánckerekes hátsótengely meghajtása, sorosan kapcsolt sebességváltója volt, s golyóscsapágyat alkalmazott mindenütt. A győri Magyar Waggon és Gépgyárban folyó szerelést Csonka vezette, megalapozva a későbbi Rába autógyárat.

Az első magyar gyártmányú autó a Közlekedési Múzeumben. Postai megrendelésre © bme.hu

Csonka első magyar gyártmányú gépkocsija 1905. május 31-én indult el kétezer kilométeres próbaútjára a Műegyetem udvaráról s a Felvidék, Erdély és az Alföld alig kiépített útvonalain, üzemzavar nélkül ért haza – ettől számítják a magyar autógyártást. A négyütemű, vízhűtéses motorral ellátott csomagszállító autó 26 km/óra átlagos, 35 km/óra csúcssebességet ért el. A kocsikat Doxának nevezték megbízhatóságuk miatt, a 2 köbméter hasznos térfogatú járműveket 1906. január 15-től alkalmazta a Posta.

Csonka János a Magyar Automobil Club alapító tagja volt, s a Club elnöke, Zichy Béla számára is készített egy 25 lóerős személykocsit, több újítással, a jármű évtizedekig működött hibátlanul. A Posta két 16 lóerős kocsit rendelt Csonka tervei szerint a Röck István Első Brünni Gépgyártól 1908-ban. Ezek voltak az első magyar gyártmányú gépkocsik, melyek nemzetközi versenyen vettek részt, a Német Autó Club által kiírt Berlin-Zsolna-Budapest-München-Berlin útvonalon. Hibapont nélkül végeztek, egyikük helyezést ért el.

Csonka 1909-ben épített kocsija az 1930-as években is futott, az 1934-es margitszigeti versenyen szépség-díjat nyert. Ez 4 lóerős, egyhengeres kisautó volt, a motor hengerfurata 90 mm, lökete 100 mm volt, a sebességváltóval egy tömböt alkotott. Csonka kardánhajtást alkalmazott lánc helyett, s termoszifon hűtést használt, maga gyártotta a motort, hajtóművet, kocsiszekrényt és alvázat is. Ebből három darab készült, ezek voltak az első magyar kardános gépkocsik.

Szám Géza és Hóra Nándor is építettek ebben az időben gépkocsikat, Peugeot-alkatrészekből szerelve össze azokat, ám ezek egyedi darabok voltak, gyártáshoz nem volt sem tőkéjük, sem ipari hátterük. A Röck Gépgyár Csonka János tervei szerint 11 ülőhelyes autóbuszt készített, ez 1910. augusztus 1-én állt a Postánál forgalomba. 10 darab készült belőlük, és Csonka tervei alapján tehergépkocsit is gyártottak. A Weatinghouse cég 1908-ban Aradon alapította meg a Magyar Automobil RT Arad - MARTA gyárat. Itt készültek Budapest emeletes buszai, és az évtizedekig futó szürketaxik is. (Panoráma)