Egy állami iskolafenntartó van, egy állami kötelező kerettanterv, egy állami tankönyvkereskedő, s immár egy (netán két) állami tankönyv. Hamarosan állami tanfelügyelő ellenőrzi az állami tanterv, sőt az állami tankönyv betartását is.

A törvény szerint az állami fenntartású iskolákban dolgozó pedagógusok szeptember elsejétől már tagjai a még létre sem jött, fasiszta mintára szerveződő korporatív Nemzeti Pedagógiai Karnak. Ez megalkotja az etikai kódexét, s azt követően a Kar érdekei ellen vétő pedagógus ellen etikai vizsgálat indítható. Vajon ha jövőre azt állítom, elfogadhatatlan a tankönyvpiac felszámolása, elfogadhatatlanul vétek a Kar érdekei ellen?

A következő tanévben ingyenes lesz az általános iskolai tankönyv, olcsóbb a középiskolai. Hamarosan ez lesz a szlogen. Kit érdekel ezek után a tartalma?

Hány szülő tiltakozik majd az ellen, ha a történelemtankönyv netán Trianon kapcsán nem tényeket ír le és elemez, hanem sírdogálásra biztat, esetleg hamis legendákat terjeszt? Kit zavar, ha egyoldalúan festik feketére vagy fehérre Kádárt vagy Horthyt? Probléma-e, ha az évtizedek óta tanulhatatlan Légy jó mindhalálig lesz kötelező olvasmány? Protestálást vált-e ki, ha az eddig jól használt kémiatankönyv helyett mást kényszerítenek a gyerekre?

Ugyan már. INGYEN lesz a tankönyv az általános iskolások számára! Olcsóbb lesz a gimnáziumba és szakközépiskolákba járók számára is. Legalábbis rövid távon. Ha a rendszer beállt, a fizetendő ár is emelhető. Az, hogy az egy- (netán két-) fajta könyv alapján több diszlexiás, diszgráfiás gyerek lesz, mert nem a neki megfelelőből tanították, évek múlva derül ki. Amennyiben egy korosztálynak nem lesz tényeken alapuló, reális történelmi képe és nemzettudata, annak évtizedek múlva fizetjük meg az árát. Az nem 16 milliárd forint lesz (ennyi ma egy évben a tankönyvpiac forgalma). S nem is annak tizenkétszerese. Ha egy korosztály tömegesen nem boldogul, annak saját magán és családján kívül az ország fizeti meg az árát.

MTI-hír: „Hoffmann Rózsa szerint a két tankönyv nem kettőt jelent, hanem sokkal többet, hiszen a törvény tantárgyanként, modulonként, iskolatípusonként, illetve az iskolák saját jóváhagyott kerettanterveiként korlátozta kettőre a tankönyvek számát. Így lehet, hogy például magyar irodalomban nyolcadik osztályban összességében nem a jelenlegi ötféle, hanem akár tízféle tankönyv lesz.”

Nyolcadik évfolyamon persze járhat valaki általános iskolába, hat- vagy nyolc osztályos gimnáziumba, netán lehet forgalomban kísérleti tankönyv is. Egy adott iskolatípusban azonban a törvény szerint a közoktatásban évfolyamonként és tantárgyanként két tankönyv lehet egy tárgyból.

Az „alapesetben kettő” nem tíz. A kétszerkettő józanságaként hull rám: a rendszerváltás utáni világnak vége. Számos tankönyv mehet a kukába, szellemi értékek enyésznek el.

Miklósi László
a Történelemtanárok Egylete elnöke