Nyilván ennek a két lapnak a szerkesztői is olvasták, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Jobbik nevű újfasiszta párt népszerűsége nőttön nő. Elképzelhető a hozzáértők szerint, hogy április 6-án talán 1,2 millió magyar állampolgár szavaz a szélsőjobboldalra.

A nemzeti konzervatív sajtóban nem nagyon olvastam komoly publicisztikai dolgozatot a szélsőjobboldalról. Azt tudjuk, hogy ennek a sajtónak a szemleírói, elemzői és kommentátorai mit gondolnak az MSZP-ről és szövetségeseiről, különösen Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökről. Hiszen ez belpolitikai rovatuk és véleményoldalaik fő témája. Egyetlen komolyabb konzervatív írást olvastam a Jobbikról – Szabó Anna az újfasiszták gazdaságpolitikáját gúnyolta ki alaposan a Magyar Nemzetben. Ez a bírálat talán még túlzó is volt némiképp.

De hát a Jobbik nem a gazdaságpolitikájáról nevezetes, bár olyik szavazója esetleg ezért rokonszenvezik vele.

Tudjuk, miről nevezetes.

Rasszizmusáról és etnicizmusáról, irredentizmusáról és sovinizmusáról nevezetes. Alkotmányellenes álláspontjáról nevezetes. A hazánkban hatályos nemzetközi szerződések és egyezségokmányok, különösen az emberi jogi kötelezettségvállalások betartásának ellenzéséről nevezetes.

Én igazán nem azt várom, hogy a Magyar Nemzet és a Heti Válasz mintegy „elhatárolódjék” az újfasisztáktól. Az effajta fölszólítások még akkor is eredménytelenek, ha történetesen indokoltak és helytállók. Egyébként a Magyar Nemzet az 1930-as években, s ameddig még megjelenhetett a második világháború alatt, a szociáldemokrata Népszava mellett a legfontosabb antifasiszta lap volt, a múltja kifogástalan. Emiatt igazán nem kell bizonykodnia.

Én nem tudom, mit kellene írnia a Magyar Nemzetnek és a Heti Válasznak, nem is tartozik rám. Egyszerűen érdekel, mit gondol a nemzeti konzervatív értelmiség és újságíró-társadalom a szélsőjobboldalról. Ez fontos információ lenne valamennyiünk számára, s – gondolom – elsősorban a Fidesz–KDNP hívei, támogatói, választói számára.

A kérdésemre adandó válasz egyik elemét persze ismerem: a szélsőjobboldal relatív sikerének egyik fő oka a „balliberális” politikai retorika. Ebben még van is némi igazság, de ez nem érdekes. Hiszen azt is lehet állítani, hogy sok kétkedő szavazó éppen azért hajlik – mindennek ellenére – az MSZP és szövetségesei felé, mert egyáltalán van Magyarországon újfasiszta, neonáci párt. Ez sem érdekes. Ami viszont sokakat érdekel, s ami az ország sorsát befolyásolhatja: mit gondol a választási győzelemre esélyes politikai tábor a Jobbik eszméiről és érzelmeiről.

Mit tart az önmaga és a Jobbik közötti legfontosabb különbségnek?

Az MSZP-t és szövetségeseit tartja-e a kisebbik rossznak, vagy a Jobbikot? Gyurcsányt tartja-e kisebbik rossznak, vagy Vonát?

Erre nem nehéz válaszolni.

Számtalan jó tollú keresztyén-nemzeti, konzervatív publicistának ragyogó stiláris és logikai bravúrra adhat alkalmat a felelet. Kíváncsian várjuk sokan. Azt sem elleneznők, ha a kérdésre nemzeti konzervatív államférfiak (is) válaszolnának, hiszen – a velük rokonszenvező sajtóéhoz hasonlatosan – hallgatásuk fülsiketítő.

Igazi véleményükről nekem sejtelmem sincs. Éppen ezért jó volna, ha végre megszólalnának.

Nagyon érdekes lesz.