© AP

A tíz új uniós tagország korrupciós tüneteinél jóval súlyosabbak a négy hamarosan, illetve csak többéves tárgyalás után csatlakozó országban (Bulgáriában, Horvátországban, Romániában, illetve Törökországban) tapasztalható hasonló tünetek – fejtette ki Marschall Miklós, a korrupciós jelenségeket vizsgáló Transparency International európai regionális igazgatója. A szervezet évente publikálja korrupciós országlistáját, amelyet az Európai Bizottság tekintetbe vesz, amikor a tagjelölt országok korrupciós jelenségeit vizsgálja. (A 142 országot értékelő listán, ahol a legkorruptabb országok a lista végén helyezkednek el, hazánk tavaly a 42. helyre került.)

Míg Horvátországban és Törökországban magas rangú hivatalnokok korrupciós botrányai kerültek az érdeklődés középpontjába, addig Bulgáriát az Európai Bizottság az oktatásban és az egészségügyben dolgozók megvesztegetésének általános gyakorlata miatt marasztalta el. Ám Romániát tartja a Transparency International a már csatlakozott 25 ország, illetve a posszibilis tagjelöltek között a legkorruptabbnak.

A Wall Street Journál uniós forrásokat idéz. Szerintük a romániai korrupciót elősegíti, hogy a bírók és hivatali alkalmazottak fizetése a legalacsonyabbak között van Európában, ami miatt azok könnyen engednek a kenőpénz csábításának. Ezt belátva, a román miniszterelnök legalább negyven százalékos béremelést tart szükségesnek a közszférában.

Az összeférhetetlenség is komoly gondokat okoz. Egy nemrég tartott ellenőrzés feltárta, hogy a vidékfejlesztési programokra szánt EU-pénzek elosztásánál 1750 projekt közül 208-ban a köz- és a magánérdek összeütközött. Az egyik beruházásnál például egy megyei önkormányzati vezető százezer eurós összeget utalt egy olyan projektre, amely a felesége nevéhez kötődött. Egy másik esetben az infrastrukturális fejlesztésekre kiutalt pénzből uszodát építtettek az illetékesek.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso nemrég figyelmeztetette az új román miniszterelnököt, Calin Popescu Tariceanut (képünkön), ha országa nem tesz lépéseket a korrupció leküzdésére, akkor mind a csatlakozás, mind a pénzügyi támogatás akadályokba ütközhet. Az EU támogatása 2007 és 2009 között 10,69 milliárd eurót jelentene, akkora összeget, amely megegyezik az elmúlt tíz év Romániában végrehajtott külföldi befektetéseinek összegével.

Tariceanu kormányfő hallotta az üzenetet. Megválasztása után néhány nappal az adóstruktúra egyszerűsítését, egységes, 16 százalékos vállalati nyereségadó bevezetését kezdeményezte, hogy ezzel is elejét vegye az adócsalásnak. Szigorú büntetéseket helyezett kilátásba az adócsalókkal szemben. Egy közismert emberi jogi aktivistát nevezett ki igazságügyi miniszternek, és a német kormány szakértőit kérte fel, adjanak tanácsokat, hogyan tudja Románia áramvonalasítania igazságszolgáltatását. A korrupciós ügyeket vizsgáló ügyészség pedig felhívta a titkosszolgálatot, szüntessék be az újságírók lehallgatását, ezt a kommunizmus bukása után 15 évvel még mindig gyakorlatot Romániában. EU-források a romániai intézkedéseket dicséretes kezdetnek tekintik, de az eddigieknél is lendületesebb akciókat sürgetnek.

Mindenesetre Radu Timofte, a román titkosszolgálat feje közölte, különleges intézkedésekkel igyekeznek megóvni az új kormány tagjait, akiknek életét a korrupcióelenes hadjárat miatt máris veszély fenyegeti.