A Jobbik ellenállási mozgalma

A szélsőjobboldali és radikális szavazatokért folyó harcban valódi harci eszközöket helyez kilátásba a Jobbik Magyarország párt. A rendszerváltozás óta nem először történik meg, hogy politikai erő „ellenállási mozgalmat" verbuvál.

Vállvetve. Kovács Dávid és Csurka István © Dudás Szabolcs

A Jobbik ahogy eddig sem tagadta, most sem tagadja, hogy az ediginél radikálisabb utat kíván bejárni a magyar politikában. Keményebbet, következetesebbet - és jóval eredményesebbet, mint Csurka. Ezért a Harmadik Út néven Csurkával létrejött választási szövetséget úgy próbálja beállítani, hogy ne veszítse el benne radikális hátterét, sőt, éppen ellenkezőleg, az aktuális politikai hangot ő adja meg. Legutóbbi felhívása ezt a szándékot tükrözi: „A kormánypártok eddigi verbális hungarofóbiája tettlegességgé fajulhat a nemrég felszentelt turulszobor lebontásával, ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom a nemzeti önvédelem jegyében ellenállási mozgalmat toboroz szimpatizáló aktivistákból. Szélsőséges liberálisok és szocialisták anyagi javaink megszerzésével párhuzamosan individuális brutalitással támadják és próbálják lejáratni a magyar nemzet történelmi, szakrális és jogállami jelképeit, legyen az turulmadár, Árpád-sávos lobogó, Szent Korona, kereszt, Biblia, déli harangszó, Himnusz, vagy kokárda.” Ne folytassuk.

Nemzeti önvédelem, ellenállási mozgalom? Csak remélni lehet, hogy a józan itélőképesség még a jobboldal radikálisabb híveinél is győzedelmeskedik, és nem hagyják magukat beleheccelni bizonytalan kalandokba. És ha mégis? És ha a Jobbik, ad abszurdum, bekerül a Parlamentbe? Akkor nekünk nem marad más hátra, mint rászorítani a Jobbik mozgalmárjait, tartsák be a demokrácia szabályait, heves retorikájuktól függetlenül. Még akkor is, ha ez nem lesz könnyű – sem nekik, sem nekünk.

Mohai V. Lajos