8000 évvel ezelőtt a korabeli mezopotámiaiak személyes jelzéseket és ábrázolásakat tartalmazó kőpecséteket kezdtek el gyártani, amikkel az ételeket és italokat lezáró kupakokat vagy dugókat "szignózták". Az olajat, bort és más termékeket eredetileg szomszédjaikkal vagy vándorokkal cserélték volna ki, de amikor megindult a városidsodás (ezt most 5000 évvel ezelőttre tesszük), akkor a város lakói egyre több, általuk ismeretlen eredetű áruval találkoztak.
Wengrow szerint a dugókon látható jelzések fontos szerepet láttak el, ezek tanúskodtak ugyanis az áruk származási helyéről és minőségéről. A kutató szerint ezek a pecsétek egyfajta primitív minőségellenőrző rendszerként működtek, a vásárlók ugyanis a pecsétre ránézve meg tudták állapítani, hogy jó minőséggel állnak-e szembe vagy sem.
Számos ilyen dugaszt találtak a mai Irak területén fekvő Uruk városában. Wengrow szerint a rajtuk található jelzések az emberi történelem első, mechanikusan létrehozott képei között vannak. Ezeknek sokáig nem tulajdonítottak művészi értékülön kívül semmit, Wengrow szerint azonban inkább promóciós értékük volt. Míg a New Scientist által megkérdezett antropológus, Mitchell Rothman szerint az UCL kutatója meggyőző elmélettel rukkolt elő, azt azért nem hiszi el, hogy a "márkajelzéseket" a szó kereskedelmi értelmében alkalmazták volna több ezer évvel ezelőtt.
Ötezer éves az első márkajelzés?
Termékeket először az ősi Mezopotámiában láttak el márkajelzésekkel körülbelül ötezer évvel ezelőtt, állítja a University College London kutatója, David Wengroy - szerinte az ötezer éves korsózáró dugókon látható jelek a mai márkajelzések megfelelői.
Szijjártó a Parlamentben: Három félreértést tisztázni kell a BYD-támogatás körül
A volt külügyminisztert zárt ülésen faggatják a kínai BYD-hoz való kapcsolatáról.
Kiszivárgott egy reptéri kisokos arról, hogyan kellett kezelni a NER magánrepülőit
A vagyonvisszaszerzési hivatal vezetője beszámolt arról, hogyan vették őrizetbe Seszták Miklóst
Hadházy szerint egy tiszás képviselő is hasznot húzott a százszorosan túlárazott paksi földmutyiból
Reagált a tiszás képviselő Hadházy földmutyis posztjára: egykori alkalmazottjának nagyapját akarta megvédeni az ingatlanspekulánsoktól
Azbesztet is találtak a washingtoni magyar nagykövetség épületében, Szijjártóék végül 10 milliárd forintot költöttek a felújítására
Bojár Gábor: A vagyonadó védelmében – egy érintett részéről
Magyar arról, hogy Mészáros milliárdokkal tömte ki a Megafont: Az ÁSZ vajon meddig hallgat a tiltott kampányfinanszírozásról?
GVH-dolgozó az „orbánista” vezetőségről: „Ezek nem fognak lemondani”
Balásy Gyula cége megpróbált keresztbe feküdni Magyarország népszerűsítésének
Tudtam, hogy baj lesz a kivégzésnél – írja a Christa Pike ügyvédei által korábban felkért orvosszakértő
Krzysztof Zanussi lengyel rendezőlegenda: Jól tudtuk, ha rossz irányt vesznek a dolgok, elég megnézni, mi történik Magyarországon
Megéri még a nyugdíj-megtakarítás?
Orbán Győző képeivel bizonygatja a fia, hogy Hatvanpusztán nincs is semmi látnivaló
Meghökkent a norvég közmédia, Magyar Péterék hogyan bánnak a sajtóval
A Miniszterelnökség szerint nem volt leegyeztetett interjújuk a norvégokkal.