Nem lehet megúszni a büntetést, ha villan a traffipax

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
automenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Annak ellenére, hogy az M0-áson folyamatosan dugó van, az Állami Autópálya Kezelő mérései alapján a teherkocsik átlagsebessége 95, a személyautóké 105 kilométer/óra. A megengedett sebesség 70, illetve 80 kilométer/óra. Magyarországon a személyi sérüléses közlekedési balesetek 35 százaléka gyorshajtás miatt következik be. A rendőrség döntött: minden eszközt bevet azért, hogy csökkentse a száguldozók számát. Az intézkedéssorozat első lépése az M1-esen felállított automata sebességmérő berendezések telepítése.

Galériánk megtekintéséhez kattintson a képre
© ORFK
A járművek sebességének ellenőrzésére országszerte 121 radaros vagy lézeres készüléket használnak. Ezek közül 44-gyel járművekben találkozhatunk, 76 műszer állványról és gépkocsiból is használható. Az M1-es telepítést megelőzően Somogy megyében az elmúlt évben indult el egy kísérlet, amelyben egy kamerát és két fix dobozt helyeztek üzembe. A kísérlet pozitív eredményt hozott, ezért újabb dobozokat szereltek fel.

November közepén a kedvező tapasztalatok alapján a rendőri erők kiváltása, a 24 órás működés biztosítása, az Európai Unióban egységesülő ellenőrzési módszerek honosítása érdekében újabb két sebességellenőrző berendezést (Ramet AD9 O) szereztek be. Ezek a műszerek is radaros elven működnek, képesek az elhaladó és a közeledő járművek sebességét hitelesen mérni és dokumentálni, megkülönböztetni a személygépkocsikat és a tehergépkocsikat éjjel-nappal, teljesen automatikusan, kezelői beavatkozás nélkül.

© ORFK
Ezekkel az újonnan rendszerbe állított berendezésekkel az M1-es autópályán találkozhatunk. Négy helyszínen (10+800, 17+000, 63+800 és 104+200 kilométer szelvényekben) állították fel a klimatizált dobozokat. A négyből kettő mindig mér, a rendőrség nem közli előre, hogy melyek ezek. A telepítési helyek előtt mindkét irányban az úttestek mindkét oldalán „Radar kontroll” feliratú jelzőtáblákat helyeztek ki. A traffipaxok már működnek, az első büntetéseket már kiszabták.

© ORFK
Az eszközök beszerzésére és elhelyezésére az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szakmai és anyagi támogatásával valamint az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság forrásainak felhasználásával (fele-fele arányban) közbeszerzési eljárás útján került sor mintegy 30-35 millió forint értékben. A közbeszerzési eljárás a pályázat kiírásával tavasszal indult el, a nyertes pályázó a megkötött szerződéseknek megfelelően az eszközöket leszállította, telepítette, működésüket tesztelte és használatra kész állapotban átadta. A sebességellenőrző berendezéseket a nyertes pályázó által kiképzett, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) Autópálya Rendőrség állományában szolgálatot teljesítő rendőrök kezelik. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és a Rebisz Autópálya Rendőrség együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a berendezések áramellátása folyamatosan, a készülékek telepítési helyének változtatásához szükséges forgalomterelés rendszeresen biztosítható legyen.

[[ Oldaltörés: Beazonosítják a gyorshajtókat (Oldaltörés) ]]



Galériánk megtekintéséhez kattintson a képre
© ORFK
A jogszabályi környezet jelenleg nem támogatja a megengedett legnagyobb sebességet túllépő járművezetők elleni hatékony fellépést, azaz, a gyorshajtót nem lehet megbüntetni, ha nem állítják meg a helyszínen. Bevált ugyanis az a védekezés, amellyel sok ezren megúszták a büntetést: megtagadták az adatközlést arra vonatkozóan, hogy az adott időben ki vezette a járművet. A rendőrség most megfordítja a helyzetet: az új készülékek jó minőségű fekete-fehér képeket készítenek a szabálysértőkről, amelyek alapján a bíróságra citálhatják a sebesség megszállottjait. A sebességellenőrző berendezések a közeledő járművet és vezetőjét szemből fotózzák. A fényviszonyoktól függően olyan digitális felvételek készülnek ezekkel a készülékekkel, melyek alapján a gépkocsivezető arca felismerhetővé válik. „Nem hisszük, hogy ezek után a rendőrségnek problémát jelentene a gyorshajtó gépkocsivezető kilétét megállapítani” – közölte a sebességmérés hátteréről tartott sajtótájékoztatón Pausz Ferenc ORFK-alezredes.

© ORFK
Az elkészült felvételek lementése vezeték nélküli hálózaton keresztül is történhet anélkül, hogy a berendezéshez oda kellene menni. Ez különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a készülékek kísérleti jelleggel az M1-es autópálya úttesteit elválasztó úgynevezett zöldsávban, a szalagkorlátok között vannak elhelyezve. Elég, ha a rendőrautó beáll villogóval a radar mellé a leállósávba és wifin keresztül figyeli a mérő képeit, illetve letölti az adatokat. A rendőrség a külföldi gyorshajtókra is gondolt, igaz idén ők még megússzák. 2007 márciusától az unió országai kölcsönösen követelhetik az adott országokban elkövetett gyorshajtási szabálysértésekből eredő büntetések behajtását. Magyarország számára adódik egy egyelőre megoldatlan probléma: az uniós együttműködés csak a 75 eurót meghaladó büntetések behajtására terjed ki, a hazai helyszíni bírságok azonban nem érik el ezt a szintet. A magyar rendőri szervek ezért kérték az unió illetékeseit, hogy módosítsák az alsó határt.

A rendőrség tervezi olyan, hazánkban még nem alkalmazott sebességellenőrzési és -mérési módszerrel működő eszközök alkalmazásának tesztelését is, amelyek a Nyugat-Európában jelentősen visszaszorították a gyorshajtásból eredő balesetek előfordulásának gyakoriságát. Ilyenek a section control eszközök (egy előre meghatározott, pontosan lemért útszakaszon ellenőrzi az áthaladás átlagsebességét), és az optikai elven működő passzív sebességellenőrző berendezések (a sebesség meghatározásához nem bocsát ki sem radar, sem lézer sugarakat, kizárólag a járművekről a műszerbe jutó fények változásai alapján mér, ezért technikai eszközzel nem jelezhető előre és nem zavarható).

B. Cs.