Nincs szükség a tényleges életfogytiglanra?
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) megbízott osztályvezető-helyettese szerint felmerül a kérdés, hogy szükséges-e még 20-30 év elteltével is bent tartani az elítélteket.
Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) megbízott osztályvezető-helyettese szerint felmerül a kérdés, hogy szükséges-e még 20-30 év elteltével is bent tartani az elítélteket.
A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. A Szuverén.hu friss cikkei közül az egyik a személyi szabadsághoz való jogot mutatja be a 89-90-es alkotmánytól az új alkotmányig.
Az Országgyűlés mai ülésén fejti ki véleményét a készülő alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök; az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján ezt követően Kövér László fideszes házelnök előterjesztői zárszavára kerülhet sor.
Boi Gyula bűntörténelmi könyvben is említhető rabja a szegedi Csillag börtönnek. Ő ugyanis az első olyan elítélt, akit - családja kiirtása miatt - tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltek. Ez tíz éve történt, és Boi jó egészségben, békés rabként tölti hétköznapjait a Csillag rácsai mögött - olvasható a Szegedkurir.hu oldalon.
A szakértői vélemények szerint az elkövető elmeállapota csak enyhe fokban korlátozta cselekedeteit, ezért kért az ügyészség tényleges életfogytiglani büntetést. A 24 éves férfi 4 családtagjával végzett, hármat megsebesített.
A 38 éves debreceni férfi a vád szerint 2010-ben megölte és feldarabolta a szomszédjában élő idős nőt, majd megölte saját főbérlőjét is.
A legkorábban 35 év múlva szabadulhat feltételesen Csiki Tamás, a 2006. szeptemberi budapesti brutális gyilkosság felbujtója, az ügy elsőrendű vádlottja. Ezzel a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság tényleges életfogytiglanról szóló ítéletét, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.