Néhány évvel ezelőtt bizony igen nehéz volt áttekinteni a hazai ingatlanpiac viszonyait, gombamód nyíltak a kis irodák, egy utcában akár több is, sokan mellékállásként, vagy a megélhetés reményében belevágtak a szakmába, különösebb előképzettség nélkül. Ennek köszönhetően sokan szerezhettek kellemetlen tapasztalatokat az ingatlanközvetítőkkel kapcsolatban, köszönhetően annak, hogy nem mindig a legalkalmasabb emberek kerültek a tanácsadói pozíciókba, és tevékenykedtek a néha nehezen ellenőrizhető hátterű vállalkozásokban, vagy akár saját szakállukra. Rémtörténetek sokaságát lehetett hallani megbízhatatlan közvetítőről, eltűnő pénzösszegekről, és a profizmus teljes hiányáról.
Noha az ingatlan-értékesítői állásokra jelentkezők száma még mindig magas, bárkiből ma már nem lehet ingatlanos, többlépcsős kiválasztási folyamaton kell megfelelniük a jelölteknek, mely több személyes beszélgetésből, valamint szituációs gyakorlatokból áll. A tapasztalatok szerint a szituációs gyakorlatokon alapuló kiválasztási metodika alkalmazásával a későbbi beválás valószínűsége több, mint duplájára nő. Itt kiderülhetnek olyan, a jelölt rátermettségét befolyásoló tényezők is, melyek az önéletrajz és a személyes elbeszélgetés alapján esetleg rejtve maradnának, például a kommunikációs képességek esetleges hiányosságai, vagy az értékesítésre való alkalmasság.
A humánerőforrás vezető tapasztalatai szerint a leendő ingatlan-értékesítők kiválasztása egyáltalán nem könnyű. Sok olyan pályázat érkezik be, melyek – az interneten is elérhető karriertanácsok sokasága ellenére – a legalapvetőbb formai és tartalmi elemeknek sem felelnek meg. Előfordult, hogy a jelölt egész alakos, fürdőruhás képet küldött magáról, de volt olyan is, aki esküvői fotóját csatolta jelentkezéséhez – az ilyesmi még a tapasztalt HR-eseknek is meglepetést okozhat. Szerencsére ebben a tekintetben is egyre inkább pozitív tendencia érvényesül, a jelentkezők többsége igényes és színvonalas önéletrajzot küld be magáról – jellemzi a helyzetet Minarik Annamária.
Az első időkben a leeendő értékesítők komplex, több hetes tréningen vesznek részt, mely során a szakmában szükséges speciális értékesítési és kommunikációs ismereteket tanulnak, valamint szert tesznek a munkájukhoz szükséges jogi és szabályozási tudásra is. A tréningek elvégzését vizsga követi, akik ezen megfeleltek, egy, őket az első hetekben folyamatosan segítő mentor mellett állhatnak munkába az ingatlanirodában.
Korábban a szakmát magas fluktuáció jellemezte, sokan csak átmeneti megoldásnak tekintették az ingatlanközvetítést, illetve az első hónapok nehézségei – amikor a kapcsolatok felépítését, a későbbi eredmények megteremetését kell elvégezni – elvették a kedvüket. Mára már a szakmát elhagyók száma csökkent, részben a nagy hálózatok által nyújtott biztonságos háttérnek, részben pedig a szakma újra növekvő presztizsének köszönhetően. A nyugati országokban az ingatlan értékesítő egy bizalmi pozíció, akihez bármilyen az ingatlant érintő kérdésben fordulni lehet. Lassan itthon is meghonosodik az a szemlélet az ingatlan értékesítők között, mely szerint nem csak az elérhető jutalékra kell koncentrálni, hanem fontos az ügyfél utánkövetése, a későbbi folyamatos kapcsolattartás is.
Az ingatlan értékesítő újra elfogadott, presztizzsel bíró hivatás – véli Minarik Annamária – erre az is utal, hogy sok jelentkezés indirekt módon, konkrét hirdetés nélkül érkezik be hozzájuk. A szakmában benne van a további karrier, előrelépés lehetősége is, nem egy korábbi értékesítő már saját tulajdonban lévő irodát működtet az országos hálózatban.
Kiből lehet jó ingatlan-értékesítő?
- Aki biztos saját képességeiben
- Aki sikerorientált
- Akinek fontosak a minőségi ügyfélkapcsolatok és ezért tenni is hajlandó
- Aki képes energiát befektetni a későbbi sikerekhez
- Akik tudják, hogy a befektetett munka sikerekhez vezet