„Az Alkotmánybíróság korábbi, mérföldkőnek számító elvi állásfoglalása kezdettől fogva égbekiáltóan rossz volt” – írta az amerikai Legfelsőbb Bíróság konzervatív bírája, Samuel Alito abban a közel száz oldalas határozattervezetben, melyet a Politico szivárogtatott a héten. Az USA legfelső szintű fellebbviteli bírósága, amely egyben az alkotmánybírósági funkciót is ellátja, már az idén nyáron megsemmisítheti az abortuszjogok védelmének eddigi közel ötven éves szövetségi szintű alkotmányos garanciáit, visszaadva a szabályozás jogát az egyes államoknak.

Az „Elmélkedés az igazságosságról” című szobor a washingtoni Legfelsőbb Bíróság homlokzatánál

REUTERS/Evelyn Hockstein

A határozattervezet híre bombaként robbant az abortuszügyben mélyen megosztott Egyesült Államokban, többek közt sorra szólalnak fel a tervezettel szemben a hollywoodi sztárok. A vita ráadásul egy politikailag igen intenzív időszakban éri az országot. Ősszel kongresszusi választást tartanak, amelyből kiderül majd, mennyire elégedettek az amerikaiak Joe Biden hivatalban lévő demokrata elnökkel.

Mit tartalmazott eddig?

Richard Nixon kormányzása idején, 1973-ban hozta meg a Legfelsőbb Bíróság a „Roe kontra Wade” ügyben precedens értékű döntését. Azóta az Egyesült Államokban a nőknek joguk van eldönteni: kihordják-e a terhességüket vagy megszakítják.

Az elvi jelentőségű állásfoglalás alapján az USA egyetlen tagállamában sem tagadhatják meg a terhességmegszakítást, ha azt a nő a terhesség első trimeszterében kéri, és a másodikban is csak nagyon szigorú feltételek fennállása esetén.

Közvetlenül az állítólagos bírósági döntéstervezetet nyilvánosságra hozatala után abortuszpártiak százai vonultak a Legfelsőbb Bíróság elé tiltakozásul.

REUTERS/Elizabeth Frantz

1992-ben újabb határozattal pontosították a korábbi precedenst: mivel az orvostudomány fejlődésének köszönhetően a magzatot már a 23-24. héttől kezdődően az anyaméhen kívül is életképesnek lehet tekinteni, a terhesség ezen stádiumáig engedélyezendő az abortusz.

A módosítás óta a legtöbb amerikai államban a fogantatástól számított 20. hétnél húzták meg a határt. Azonban egyes tagállamokban – például Új-Mexikóban, Coloradóban vagy New Jerseyben – egészen a születésig engedélyezett a terhességmegszakítás.

Mivel járna a megsemmisítés?

Aligha akad még egy ügy az USA Legfelsőbb Bíróságának történetében, amely kezdettől fogva ennyire ellentmondásos lenne, mint a „Roe kontra Wade”-ügy. Abortuszellenesek az ítélethozatal minden egyes évfordulóján ezrével vonulnak az utcára Washingtonban, hogy a határozat megsemmisítését követeljék.

Abortuszellenes tüntetők az úgynevezett „Élet Menete 2022” nevű washingtoni demonstráción – az 1973. januárjában meghozott „Roe kontra Wade” ítélet meghozatalának 49. évfordulóján

Bonnie Cash / CNP

2020 óta, amikor konzervatív többség alakult ki a Legfelsőbb Bíróság bírói között, többen latolgatják, hogy a testület mikor vizsgálja felül a „Roe kontra Wade”- ítéletet. A spekulációk végül oda vezettek, hogy 2021-ben több konzervatív államban is megkezdődött az abortuszszabályozás szogorítása.

Drasztikus változást hozhat az a Mississippi állambeli törvényjavaslat, amely a 15. terhességi héttől tiltaná az abortuszt, és amelynek megfogalmazásával a törvényhozók már egyértelműen a „Roe kontra Wade”-ítélet megsemmisítésére apelláltak. Texasban már tavaly májusban elfogadták azt a törvényt, amely jóformán teljes abortusztilalmat ír elő attól a pillanattól kezdve, amint a magzat szívhangja kimutatható. Ez általában a terhesség hatodik hetétől kezdődően lehetséges. A Legfelsőbb Bíróság hagyta, hogy Texas a saját útját járja, annak ellenére, hogy az amerikai kormány alkotmányellenességre hivatkozva törvényük azonnali megsemmisítését követelte.

Amennyiben a hatályban lévő precedens értékű ítéletet megsemmisítené a bíróság, a tagállamok szinte teljesen szabad kezet kapnának saját abortusztörvényeik megalkotásában, s ez tovább mélyítené a szakadékot a konzervatív, republikánus vezetésű, valamint a liberális, demokrata államok között. Például az USA jelenlegi legszigorúbb abortusztörvényét megalkotó Texas és a vele közvetlenül határos Új-Mexikó között, amely a művi terhességmegszakítás szempontjából az egyik legmegengedőbb, és ahol jelenleg semmiféle időkorlátot nem szabnak a abortusznak.

Deutsche Welle

Miért pont most?

Donald Trump republikánus amerikai elnök kormányzása alatt a Legfelsőbb Bíróság testületében megváltoztak az erőviszonyok. Trump három konzervatív bírát hozott be a testületbe: Neil Gorsuch-ot, Brett Kavanaugh-t és Amy Coney Barrett-et. Főleg a katolikus Barrett ellenezte elkötelezetten az abortuszt. Trump korábban többször ígéretet tett arra, hogy – különösen nagyszámú evangélikus szavazótáborára való tekintettel – az új bírák kinevezésekor megkülönböztetett figyelmet fordít az abortusszal kapcsolatos álláspontjukra.

A konzervatívok még mindig hat-három arányú többségben vannak a Legfelsőbb Bíróság testületében. Októberben azonban újabb bíró foglalja el posztját a grémiumban: a Joe Biden által kinevezett liberális Ketanji Brown Jackson, aki megingathatja az eddigi – abortusztörvények szigorítását célzó – többségi álláspontot.

Az abortusz elszánt ellenzője, a konzervatív katolikus Amy Coney Barrett eskütételén

REUTERS/Tom Brenner

Mekkora a szigorítás esélye?

Bár a Politico szivárogtatásakor még nem volt egyértelmű, hogy a határozattervezet tényleg valódi. De már akkor a részletek arra utaltak, hiszen mind a szöveg szerkezete, mind hossza és tipográfiája megegyezett a bíróság által közzétett más dokumentumok jegyeivel. Azóta pedig a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette, hogy a határozattervezet valódi, és a bírák többségének a véleményét tükrözi.

Ugyanakkor az a körülmény, hogy egy ilyen jelentőségű határozattervezet idő előtt kikerült, rendkívül szokatlan, és komoly presztízsveszteség a Legfelsőbb Bíróság számára. „Egy bírósági határozattervezet kiszivárogtatása a hatályos jogrend komoly megsértését jelenti”, tweetelte például nemrég a St. Louis-i székhelyű Washington Egyetem jogi szakértője, Dan Epps.

Nem globális trend

Nem az Egyesült Államok az egyetlen ország, amely szigorítaná a közeljövőben az abortusztörvényeit. Lengyelországban például 2021 eleje óta Európa egyik legkorlátozóbb abortusztörvénye van hatályban. Jogszabályuk értelmében terhességmegszakítás kizárólag a nő egészségének védelmében végezhető el, vagy ha a terhesség bűncselekmény következménye.

Afrika és Latin-Amerika jó néhány államában régóta szigorú abortusztilalom van érvényben. 1994 óta Salvadorban és Nicaraguában is szinte áthághatatlanok a szabályok. A madagaszkári és a Fülöp-szigeteki törvények is kimondottan drákóiak. Utóbbi két országban az abortusz minden körülmények között tilos, és többéves börtönbüntetést vonhat maga után.

Deutsche Welle

Ezzel szemben körülbelül 50 ország – legalábbis részben – liberalizálta abortusztörvényét az elmúlt 25 évben. Legutóbb Angola, Ruanda és Írország.

Írországban különösen drasztikus fordulatot hozott a 2019-es év. Itt a választópolgárok nagy része népszavazáson döntött a világ addigi egyik legszigorúbb abortusztörvényének jelentős mértékű liberalizálásáról. Így Írországban jelenleg a terhesség tizenkettedik hetéig engedélyezett a terhességmegszakítás, orvosilag indokolt esetben pedig még a későbbiekben is.

Szerző: Thomas Latschan. A fordítást készítette: Valaczkay Gabriella

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.