Télen sokkal nehezebb természetes forrásból vitaminokhoz, fontos ásványi anyagokhoz jutni. Bár ezzel az állítással valószínűleg sokan egyetértenek, nem állja meg a helyét. Hiába érhető el a paradicsom, a paprika vagy az uborka ma már egész évben az élelmiszerláncok zöldségosztályán, azt már sokan tudják, hogy ezek bizony nem hazai termékek, sokszor több száz vagy akár ezer kilométereket utaznak konténerekben, mielőtt a vásárlók elé kerülnek. De vajon vannak egyáltalán ilyenkor is szezonális zöldségek és gyümölcsök? Mi terem télen, hóban, fagyban, kevés napsütés mellett?

Meglepően sok minden.

Rögtön az elején fontos megjegyezni, hogy a jól tartósítható zöldségek, gyümölcsök egész évben elérhetők hazai termelőktől, ilyen például a krumpli, a répa, az alma, különböző hagymafélék vagy a bab és a különféle olajos magvak.

Emellett viszont rengeteg egyéb, a fősodorban talán kevésbé szereplő, de rendkívül tápanyagdús zöldség áll rendelkezésre ilyenkor is frissen.

Ezek közé tartozik a fekete- és a jégcsapretek, a zeller, a rukkola, a madársaláta, a kelbimbó, a karfiol, a sütőtök, a jégsaláta, vagy éppen a brokkoli és a lilakáposzta.

Akit érdekel a teljes lista az a Felelős Gasztrohős oldalán megtekintheti, az oldalon egyébként recepteket is lehet találni, szintén igény szerint szezonális bontásban.

Érdemes még külön megemlíteni a savanyú káposztát. Az elmúlt időszakban a fermentálás igazi buzzword lett, ősszel ellepték az internetet a kapcsolódó receptek, a kimcsi igazi sztárrá vált. Tegyük hozzá, hogy se nem új, se nem távoli, különleges eljárásról van szó, a fermentálás évszázadok óta jelen van a magyar konyhában is, a savanyú káposzta pedig igazi téli szupersztár, erről illetve az eljárás előnyeiről tavaly év végén ebben a cikkben írtunk mi is hosszabban.

Napi fél kiló zöldség, gyümölcs?

Gyakran találkozni azzal az ökölszabállyal, hogy napi fél kiló nyers zöldség vagy gyümölcs fogyasztása az ajánlott napi adag. A Testnevelési Egyetem Sport- és Táplálkozástudományi Központja a témába vágó cikkében azt írja, hogy napi 4 adag zöldség vagy gyümölcs elfogyasztása javasolt, ebből legalább 1 friss vagy nyers formában. Az adagot pedig a következőképpen fogalmazzák meg: 

1 adagnak felel meg 10 dkg friss, párolt vagy főtt zöldség, gyümölcs, egy kis tányér saláta vagy 2 dl 100%-os gyümölcs- vagy zöldséglé.

Elsőre ez soknak tűnhet, pláne, ha nem része a napi rutinnak, azonban az egyetem pár praktikát is ajánl ezeknek a beépítésére. Kézenfekvő, hogy a reggeli vagy a vacsora mellé, a szendvicsekhez fogyasszunk zöldséget, de mint írják, el lehet szakadni a megszokott módszerektől: csíkokra vágott zöldséget ehetünk kefirből készült mártogatós mellé, csinálhatunk belőlük salátát, de akár le is turmixolhatjuk őket, fogyaszthatjuk smoothie formájában. A gyümölcsöket pedig keverhetjük például joghurtba is, ha úgy jobban csúszik.

A cikk megjegyzi azt is, hogy a gyorsfagyasztott, illetve a konzerv formában kapható zöldségek is számítanak, ahogy a savanyúság is. A konzerveknél viszont ügyelni kell rá, hogy azt válasszuk, ami kevesebb sót/cukrot tartalmaz.

Miért fontos a szezonalitás?

Egyrészt az elérhető, de nem szezonális zöldségek ásványianyag- és vitamintartalma jelentősen elmarad a szezonálisétól. Spanyol- vagy Görögországból érkezik télen is gyümölcs, ami a helyi klímán még szezonálisnak is tekinthető. Ezzel viszont az a probléma, hogy éretlenül szedik le annak érdekében, hogy túlélje a szállítást, majd különböző módokon kezelik, mielőtt a polcokra kerül, vagy hagyják, hogy az érési folyamat menet közben magától végbemenjen. Olyan ez, mint az avokádó, amit még zölden veszünk meg, majd megvárjuk, hogy a konyhapulton barnára érjen. Nem nehéz belátni, hogy ez az utóérési folyamat már nem ugyanaz, mintha természetes módon, a napon érne be a gyümölcs.

A télen kapható paradicsom jelentős része jó eséllyel Spanyolországból, El Ejido és Almería közötti területen található fóliasátrak egyikből érkezik. jön. Érdemes Google-térképen rákeresni, a műholdképen látszó hatalmas fehérség jól jelzi a területen zajló termelés léptékét, amiben a potenciálisan felhasznált kemikáliák is jelentős szerepet kaphatnak. Nem sokkal jobb a helyzet a másik nagy termelő, Olaszország esetében sem, a paradicsombiznisz ott például sok esetben maffia terepe. A szezonális zöldség- gyümölcsfogyasztás fontos a fenntarthatóság szempontjából is, nem csak a munkaerőt tekintve, hiszen – ahogy már a bevezetőben is említettük –, a helyben elérhető zöldségek, gyümölcsök kevesebbet utaznak, amit a környezet is meghálál.

A jó paradicsomnak egyébként már a színe is árulkodó, a természetes körülmények közötti teljes megérést jelző mélypiros szín nemcsak a szemünket gyönyörködteti, hanem fontos vegyületek (ebben az esetben likopin) magas tartalmáról is tanúskodik.

Mindemellett a szezonális zöldségek vásárlásával támogatjuk a hazai termelőket, ráadásul a változatos étrend kialakítását is segíti, ha elsősorban ebből a kínálatból választunk, hiszen hónapról hónapra jönnek az új alapanyagok, receptek.

A szezonális zöldségek beszerzése

Mivel télen is a paradicsom köszön vissza ránk az élelmiszerláncok polcairól, könnyen érezhetjük, hogy a szezonális zöldség, gyümölcs beszerzése nehéz feladat. Érdemes ilyenkor inkább zöldségeshez betérni, vagy termelői piacokat látogatni, ezekből meglepően sok van, nem csak vidéken, Budapesten is, megtalálni se nehéz őket, ha máshogy nem a Google térképe segítségével. A piacnak egyébként van egy olyan előnye is, hogy gyakran olcsóbban juthatunk hozzá az árukhoz, mint a szupermarketben.

Fazekas István

Mi a helyzet a étrend-kiegészítőkkel?

Kényelmes, egyszerű megoldást kínálnak a szükséges vitaminok bevitelére a különböző étrend-kiegészítők. Főleg a téli időszakban esküsznek sokan a C-, D- és A-vitaminokra, ezekre azonban nem feltétlenül van szükség. Pár éve, egy sajnálatos angliai haláleset után a HVG is körbejárta a témát, akkor Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének az elnöke elmondta, hogy az étrend-kiegészítőkkel azért kell vigyázni, mert kevésbé szigorú szabályozások vonatkoznak rájuk Európában, a magyar hatóság (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) csak szúrópróbaszerűen vizsgálja ezeket.

A szakértő felhívta arra is a figyelmet, hogy bár nem gyakori, de a vitamintúladagolás okozhat problémát, a túlzott C-vitamin fogyasztás például a vesénket terheli, és akár hasi panaszokat is okozhat. Igaz, ehhez rendszeresen az ajánlott napi adag sokszorosát kell elfogyasztani. Szűcs hangsúlyozta azt is, hogy amennyiben egészségesek vagyunk, a változatos táplálkozással minden szükséges vitamint és ásványi anyagot biztosíthatunk a szervezetünk számára, ráadásul ételből nem lehet túladagolni a vitamint. Az étrend-kiegészítőket csak akkor javasolja, ha van valamilyen betegségünk, allergiánk vagy ételintoleranciánk, ami gátolja bizonyos anyagok felszívódását, ebben az esetben viszont érdemes szakemberrel konzultálni.

Azonban nem kell feltétlenül azonnal minden otthon fellelhető vitamint a kukába dobni, Csupor Dezső szakgyógyszerész nemrég a Telexnek nyilatkozott a témával kapcsolatban. A szakember is elmondta, hogy a kulcs a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás, de például a D-vitamin, valamint terhes nők esetében a folsav szedése szerinte hasznos lehet. Csupor emellett eloszlatott egy népszerű tévhitet is az immunrendszer működéséről. Elmondása szerint a vitaminok nem az immunrendszer erősítését, hanem a normális működését szolgálják, így legfeljebb immuntámogató hatásról beszélhetünk. Hasonló tévhit az is, hogy a C-vitamin hatásos lenne a megfázás tüneteinek enyhítésre. Ahogy korábban azt bemutattuk, a C-vitamin elsősorban a megelőzésben játszik szerepet, a tünetek enyhítésére nem alkalmas.