Kettős népszavazás

Eredménytelenül zárult a kórház-privatizáció leállítása ügyében a Munkáspárt, és a határon túli magyarok kettős állampolgársága kérdésében a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett ügydöntő népszavazás, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok legalább 25 százaléka. A referendumon valamivel több mint 3 millió választó (az összes jogosult 37,5 százaléka) vett részt. Kampányával a kezdeményezők mellé állt a Fidesz. A kórházügyben csak néhány tízezer szavazat hiányzott, hogy megszülessen a parlamentet az egészségügyi privatizáció tilalmának kimondására kötelező döntés (65 százalék szavazott így), a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésben az igenek (bár több volt belőlük), meg sem közelítették az eredményességi határt (1,5 millió, 51,6 százaléknyi szavazat). Az igenek esetleges győzelmének súlyos pénzügyi következményeit és a várható nemzetközi bonyodalmakat kampányuk középpontjába állító kormánypártok megnyugvással vették tudomásul, hogy a "népszavazás elbukott". Orbán Viktor Fidesz-elnök az "igenek győzelmére" hivatkozva követelte, a kormány dolgozza ki a kettős állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt. Bár a Legfelsőbb Bíróság az MVSZ beadványa nyomán megsemmisítette a népszavazás végeredményét - az Országos Választási Bizottság azelőtt hirdetett ugyanis végeredményt, hogy lezárult volna a csaknem 1200 szavazóköri jegyzőkönyv ellen benyújtott panaszok kivizsgálása -, a végeredmény a voksok vitatott körzetekben elrendelt újraszámlálása után sem változott lényegesen.