szerző:
Vétek György
Tetszett a cikk?

A kolostorokban főzött sörök a világon mindenütt különlegességnek számítanak. Belgiumban a sörfőzésben különösen a trappisták jeleskednek, akik a Benedek-rendből a 11-12. században kivált cisztercita rendhez tartoznak. Szellemi központjuk a franciaországi Normandiában levő La Trappe monostor. A barátok szigorú szabályok szerint élnek ugyan – sokan közülük hallgatási fogadalmat tettek és nem esznek húst, halat, tojást –, de a jó sört nem vetik meg. Hat kolostorukban művészi tökélyre vitték a sörfőzés mesterségét.

© www.beerpress.hu
A szerzetesek kezdetben csak saját – és vendégeik – ellátására termeltek zöldséget, gyümölcsöt és készítettek különféle élelmiszereket, például kenyeret, sajtot és sört. Az idők során azonban ezek előállítása és forgalmazása egyre fontosabb bevételi forrásukká vált. Paradox módon az utóbbi évtizedek silány élelmiszer-ipari tömegtermelése felerősítette a hagyományos technológiákkal, kézműves módszerekkel készített élelmiszerek iránti keresletet is.

A trappista sörök – a belga sörfőzési hagyományoknak megfelelően – felsőerjesztésű, ale típusú, testes, erős sörök. Kétlépcsős erjesztéssel készülnek. A másodlagos erjedés az üvegben zajlik le, ezért palackozás előtt még egy kis élesztőt és folyékony cukrot adagolnak az üvegekbe, ahol az erjedés típustól függően kettő-hét hétig tart. A búzasörökkel ellentétben a kitöltésnél ügyelni kell(ene) arra, hogy a leülepedett élesztőrészecskék lehetőség szerint a palackban maradjanak. A trappista söröket mindig pincehidegen kell szervírozni, és sohasem szabad túlhűteni.

A sörfőző kolostorok közül a francia határhoz igen közel esik Chimay városka Scourmont kolostora. Igen kedvelt hétvégi kirándulóhely a belgák és a franciák körében egyaránt. A táj szépségein kívül három „hasi öröm” is idecsábítja a látogatókat: az apátságban készített sajt, kenyér és természetesen a városról elnevezett sör.

© www.beerpress.hu
Ebből háromfélét főznek, melyeket teljesen egyforma, 33 cl-es üvegekbe töltenek. Felbontás előtt régebben csak a koronazár színéről lehetett megkülönböztetni őket, de egy ideje már címkét is kapnak a palackok. A leggyengébb alkoholtartalma is 7 százalék (piros kupak). A 8 százalékos fehér, a legerősebb 9 százalékos kék kupakkal van lezárva.

Nagyivóknak a Chimay söröket 75 cl-es pezsgőspalackokban, parafa dugóval lezárva is forgalmazzák. Ezek felbontása és a szakszerű töltés azonban már némi gyakorlatot és nagyfokú óvatosságot igényel.

A Chimaytól keletre fekvő, 1230-ban alapított rocheforti Notre-Dame de St. Remy kolostorban szintén háromféle sört készítenek: a Rochefort 6-ot (7,5 százalék alkoholtartalom), a Rochefort 8-at (9,2 százalék alkoholtartalom), amelyből a legnagyobb mennyiséget adják el, és a Rochefort 10-et 11,3 százalék alkoholtartalommal. Az apátság a sörfőzéshez saját forrásvizét használja.

Abbey d'Orval (Oldaltörés)

© www.beerpress.hu
Rochefort-tól délre, a francia határ előtt néhány kilométerre található a harmadik vallon nemzetiségű trappista kolostor, az Abbey d'Orval. A Scourmont apátsághoz hasonlóan a sörön kívül nagy a kereslet az itt készített kenyérre és sajtra is.

Az 1070-ben alapított kolostort az évszázadok során többször is kirabolták, maradványai ma is láthatók az 1920-as években épített új épületek mellett. Alapításához legenda fűződik: Toscanai Mathilda hercegnő erre jártában elveszítette aranygyűrűjét, pontosabban belepottyantotta a közeli tóba. Kétségbeesésében úgy imádkozott, ha megkerül, kolostort építtet. És megtörtént a csoda. Egy halacska visszahozta a gyűrűt a hercegnőnek, aki állta a szavát és belefogott az építkezésbe.

A szájában gyűrűt tartó pisztráng motívuma ma is megtalálható az orvali sörösüveg nyakcímkéjén. Az itt palackozott sör másik összetéveszthetetlen jellegzetessége az 1932-ben bevezetett palack tekebáb formája. A sör halvány borostyánsárga, a többi trappista sörhöz képest viszonylag gyenge, mindössze 5,2 százalék alkoholtartalmú. A kolostor sörfőzdéje – előzetes regisztráció után – évente két napon látogatható, 2008-ban szeptember 19-én és 20-án.

A következő három trappista kolostor már flamand területen található. Az Antwerpentől keletre levő westmalle-iban háromfélét készítenek: a Westmalle Extrát kizárólag saját maguk számára, ezért ezt nem is árusítják; a Westmalle Dubbel sötétbarna, 7 százalék alkoholtartalmú ital, a világos Westmalle Tripel 9,5 százalékos. Ez utóbbiak is hosszas, gondos érlelés után kerülnek a palackokba, a Dubbel hat, a Tripel tíz hétig pihen fogyasztás előtt.

Az egyik legkisebb barátos serfőzde a westvletereni. Ennek ellenére négyféle sört is főznek, amelyek közül hármat csak a kolostorban és időnként a vele szemben levő kávéházban forgalmaznak. A negyediket, a Westvleteren Extrát megtartják saját maguknak. A Westvleteren Dubbel 4, a Special 6, a legerősebb Abt pedig 11,3 százalék alkoholtartalmú.

Pár évvel ezelőtt egy internetes szavazáson a westvletereni trappista sört a világ legjobb sörének választották. Lett is akkora kereslete, hogy ma már csak előzetes telefonos regisztráció után lehet vásárolni a kolostorban – amikor épp kapható. Egy vevő maximum egy rekesszel vásárolhat, ráadásul azt is meg kell ígérnie, hogy a sört nem adja tovább. (Az egy-egy palack Westvleterenért bezsebelhető summa azonban már sokakat csábított e fogadalmuk megszegésére, így hébe-hóba még Magyarországon is hozzá lehet jutni ehhez a nagyon ritka sörhöz.)

A hatodik belga trappista sörfőzde a holland határ melletti Achel Szent Benedek-kolostorában működik. Az 1684-ben alapított apátságban 1852-ben főzték az első sört. A szerzetesek szorgos napirendjét ezt követően csak az I. világháború harcai dúlták fel: a németek előbb tűz alá vették a kolostort, majd leszereltek és elvittek mindent, ami rézből volt – így a sörfőző üstöket is.

A háborút követő újjáépítés során azonban a sörfőzde helyreállítására már nem jutott pénz, így az acheli trappisták saját sör nélkül maradtak. A tarthatatlan állapotot 80 év elteltével elégelték meg, és 1998-ban újraindították a sörfőzést. Jelenleg ötféle sört – 5 százalék alkoholtartalmú világosat és barnát, 8 százalék alkoholtartalmú világosat és barnát, valamint egy 9,5 százalék alkoholtartalmú barnát készítenek. Ez utóbbi csak 0,75 literes palackban kapható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

Isteni csel: aki bort iszik, az imádkozik

A bor az emberiség meghatározó itala. Első írásos emlékeink bizonyítják, hogy eleink sok ezer éve fogyasztják a szőlő levéből erjesztett nedűt. Tán ez az ősi jelleg magyarázza, hogy a bor és a vallás összefonódott. Karácsonykor bizonyára sokan mennek majd misére, istentiszteletre, s tán megkérdik, hogy miért éppen a bor, vagy miféle bor jelenik meg a szertartásokon.

Vétek György Gasztro

Saját csapolású sörök Csehországban

Ha hiszik, ha nem van már olyan hely, ahol nem kell integetni, hadonászni, nyújtózkodni , az üres korsót ütögetni, ha fel akarjuk hívni a pincér figyelmét. Aki többnyire feltűnő flegmasággal kerüli a szemkontaktus felvételét. A megoldás: sörcsap minden asztalon, hogy mindenki magának csapolhasson. Persze ehhez abban a szerencsés helyzetben kell lennünk, hogy Csehországban, valamelyik Pilsner Unique Bárban csillapíthassuk szomjunkat.

Gasztro

Fricska borsznoboknak

Bár az alföldi borászokat sokszor azzal a legyintéssel intézték el, hogy ott úgysem lehet jó borokat készíteni, az idén Frittmann János lett az év borásza. "A tömegtermelésben nagyon nehéz versenyezni az olcsó, főleg olasz borokkal" - vallott ennek kapcsán a HVG-nek.

Gőgh Csilla Gasztro

A champagne nem ital, hanem életforma

A napokban Budapestre látogatott Denis Roland-Billecart, az egyik legelismertebb Champagne-ház, a Billecart-Salmon képviseletében. Ha valaki, ő mindent tud a nemes, gyöngyöző italról. Hitvallása: „a champagne nem ital, hanem életforma”.

Szikora Katalin Gasztro

Divat és siker a magyar pálinka

A nívós vendéglátóhelyeken az igényes vendégek ma már nem whiskyt isznak, hanem magyar pálinkát. Kecses, a szájánál szűkülő pohárból, amelyikben teljesen kibomlanak a gyümölcsaromák. S a kulturált értők nem bedöntik a szigorúan 4 centiliternyi tartalmat – mint hajdanán a kerítésszaggatót –, hanem lassan, ráérősen körbejáratják a pohár falán, hosszan illatolják, kezükkel melengetik. A hozzáértők állítják: régen azért itták jéghidegen, hogy ne érezzék, milyen rettenetes...

Kovács Gábor Gasztro

Télen telelünk

Télen sem kell lemondanunk kedvenc italunkról legfeljebb a hőmérsékletét igazítjuk az időjáráshoz. Nem bonyolult feladat, hiszen minden folyadék egyaránt hűthető és melegíthető. Így válthatja ki a nyári jeges teát télen a meleg boros, a koktélt a grog, a hosszúlépést a forralt bor, sőt tőlünk északabbra a sört is szokás melegítve, mézzel inni.

hvg.hu Gasztro

Sör az üzleti vacsorán is

Egy most készült kutatás szerint a sörnek nemcsak a baráti, családi összejöveteleken, de az üzleti megbeszéléseken is létjogosultsága van.