szerző:
Tóth Sándor
Tetszett a cikk?

Az élőlények feltrancsírozása most tilos volt, leszámítva a szusiszeletelést. Két világhírű séf és más főzőzsenik randevúja a vágóasztalnál, azaz: ínycsiklandó Manga Szalon Barcelonában.

Nehéz eldönteni, hogy Japán konyhájának vagy sajátos képregény kultúrájának, a mangának van-e nagyobb respektje a szigetország határain túl. A minap véget ért nagysikerű barcelonai mangafesztivál - ahol a sztárvendég a japán konyha volt - bizonyság arra, hogy a kettő erősíti egymást.

November első négy napján látogatottsági rekordot döntött a XVIII. Salón del Manga de Barcelona. A rajzos képregény e műfaja töretlen népszerűséggel több mint három évtizede van jelen az európai kulturális térben, ahol jelentős művelői , kiadói  és olvasótáborral rendelkezik.

A barcelonai vásárközpontban a Dragon Ball kultuszmese (írta és rajzolta: Akira Toriyama) spanyolországi megjelenésének 20. évfordulóján jelmezes Guinness rekord született. A manga olyan jeles alkotói, mint Dai Ochiai, Naomi Tanaka, Hiro Mashima, Masao Maruyama, Nozomu Tamaki és Toshiyuki Kubooka érkeztek a katalán fővárosba.

©

A rendezvény kiemelt témája az idén a gasztronómia volt. Olyan képregények kerültek terítékre, illetve kiállításra, amelyek témájukban is kapcsolódnak a japán konyhához. A tematikához csatlakozva a Japánból érkezett neves séfek és barcelonai japán éttermek tartottak kóstolással egybekötött főző show-t. Megmutatták,hogyan készül a házi ramen és az udun. Az előbbi kínai eredetű,tojásos vastag búzatészta,az utóbbi csak fehér lisztből gyúrt tészta.A ramen egyúttal a többnyire tengeriherkentyűs,csirkés,szójaszószos,sűrű leveses fogások gyüjtőneve is,míg az udunt amellett,hogy szintén gyakran   főzik levesbe,párolt zöldségekkel salátának,egytálételnek is adják. Persze a szusikészítés rejtelmeibe is bevezették a manga szalon látogatóit,akik mindezen túl a japán étkezési etikettel, tálalással, asztal- és ételdíszítéssel ismerkedhettek még.

Az édesszájúaknak kedvezve pedig a dorayaki (japán palacsinta) és mochi (speciális rizsből készülő desszertkülönlegesség) került elérhető-ízlelhető közelségbe.  Mindezt a következő kiállítók és éttermek prezentálták: Bouzu, Restaurante Ikkiu, Tayoyashi, Gladstars Takoyaki+Tea, Daifuku, Yatai, Pastelería Ochiai, Be Noodle, Mecato és Momi & Toys.

A manga szalon legnagyobb figyelemmel kísért eseményeként említhető a neves japán séf és étteremtulajdonos, Hiroyoshi Ishida és Ferran Adrià, a világszerte elismert katalán séf találkozása, közös főzőműsora. Ishida mester étterme, a Mibu Tokió üzleti negyedében található, ahol az egyediség párosul maximális egyszerűséggel. A mindössze 20 négyzetméteres étteremben nyolc személy foglalhat helyet egyszerre egy asztalnál, ennek megfelelően a fő vendégkör mintegy 300, havi rendszerességgel megforduló törzsvendégből áll.

Az avantgárd kaiseki konyha remekeit kínáló étlapon havonta új menük szerepelnek a szezonális alapanyagoknak megfelelően. Az ételek fő összetevői összehangoltak színekben, ízekben és a különböző textúrákban. Hiroyoshi Ishida, a buddhista szerzetes szenvedélyes lelkiségét és a hagyományokat viszi át a gasztronómiába. Ferran Adirà mindig is az egyik legfontosabb szakmai tapasztalatként említi az Ishida által képviselt kulináris irányvonalat, amely megtanította gondolkodni az életről. Ishida is sokat köszönhet a katalán szakácsnak, mert az után lett nemzetközi hírű, hogy 2003-ban elöször találkoztak Adrià éttermében, az El Bulliban

©

Hiroyoshi Ishida konyhai filozófiája ma már jelen van a japán képregény világában, a Mibu-El Bulli témájú zen-mediterrán fúziós mangában, melynek alkotói, Dai Ochiai és Naomi Tanaka is az esemény vendégei voltak. A XVIII Salón del Manga de Barcelona Manga a la carte (Manga étlap) című kiállítása a képregényekben megjelenő gasztronómiát volt hívatott bemutatni. Mindezt két fő menü köré csoportosították: az elsőben a különböző ételfogások, élelmiszerek ábrázolása, illetve a róluk elnevezett rajzfigurák szerepeltek, míg a másodikban azok a mangák, amelyeknek a fő témáját a konyha, a kulinária adja.

A gasztronómia megjelenése a mangákban nem új keletű Japánban. A konyhai kalandok, a gourmet mangák (Gurume) külön ágat és célcsoportot jelentenek. A Food manga megjelöléssel is illetett Oishinbo a la carte sorozat a japán konyhát és kultúrát mutatja be, három évtizedes múltra és több mint 100 milliós példányszámra tekint vissza - Tetsu Kariya y Akira Hanasaki jegyzi e sorozatot. Főhőse, Yamaoka kulináris újságíró éttermi kalandjai mellett tartalmaz gasztronómiai, élelmiszerbiztonsági tanácsokat is, megtalálhatók benne valódi éttermek és élelmiszeripari termékek ajánlásai.

Az Oishinbo népszerűségére jellemző, hogy most is vezeti a gourmet mangák top 10-es listáját a Cooking Papa és a Mr. Ajikko képregények előtt. A Cooking Papa (Főzőpapa) egy üzletemberről szól, aki nagyon jó szakács, és megosztja olvasóival házi készítésű ételeinek titkait. A Mr. Ajikko főhőse pedig nem más, mint egy főzőzseni, egy nagy konyhai talentumként megjelenített fiatal fiú.

A gasztromangák között nem ritkák a könyv alakban megjelenők, az egyik legolvasottabb a Kodoku no Gurume  (Kodoku nem Gourmet), amely az egyes tokiói kerületek népszerű ételeivel ismertet meg. A 19 fejezetből álló rajzos regény főhősével, Kodokuval az éttermi tesztelők alaposságával kóstolhatjuk végig a japán főváros éttermeinek különlegességeit.

A képregény spanyol változata El gourmet solitario – A magányos gourmet címmel jelent meg. A Kodoku no Gurume egyébként annyira kedvelt, hogy rajzfilmre adaptálták (a legsikeresebb mangák előbb-utóbb rajzfilmen is megjelennek – a szerk.). A gasztro-képregény a spanyolokon kívül hódit olyan nagy ínyencnemzetnél, mint a franciák, példa erre Christophe Blain legújabb műve, a Főzöcske Alain Passarddal. Blain Passard párizsi éttermének és konyhájának megfigyelőjeként és degusztálójaként rajzolta és írta meg a könyvét.

A francia Thema Press kiadó fantáziát talált az első rajzos receptkönyv, a Gohan megjelentetésében is, mely Hugo Yoshikawa mangaka illusztrációival Daizo Hashida séf receptjeit tartalmazza. Mivel a műfaj hasonló magyar kiadványával még nem találkoztunk, mi is jócskán kiéheztünk az első hazai gasztromangára.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!