A kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" értékelték és az általuk "egyre kiszámíthatatlanabbnak" nevezett magyar gazdaságpolitikával magyarázták londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar jegybank (MNB) negyed százalékpontos hétfői kamatemelését, amely egyébként nem érte teljesen váratlanul a City elemzői közösségét.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és elemző házak szakértői közül többen is közölték a múlt héten, hogy látnak esélyt az MNB hétfői kamatemelésére, tekintettel az adóintézkedések következtében is várhatóan romló inflációs kilátásokra és a szintén romló piaci környezetre.

A kamatemelés hétfői bejelentése után Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) londoni globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarországi helyzet "egyre aggasztóbbnak" tűnik, a jegybank és a kormány "egymás torkának esett", éppen egy olyan időszakban, amikor a nehéz piaci viszonyok miatt "túlórában kellene dolgozniuk azon", hogy "lehetőleg egy irányba húzzanak, és ne egymás ellen tevékenykedjenek". Ash szerint azonban a mostani kamatemelésre a kormány várhatóan "dühödten" fog reagálni, és a viszony valószínűleg "újabb mélypontokra" süllyed.

Az elemző kommentárjában kiemelte, hogy a szigorítás "igen visszafogott" ütemű gazdasági kilábalás közepette történt, és a maginfláció is meglehetősen alacsony, jóllehet a teljes kosárra számolt éves infláció a múlt hónapban 4,2 százalék volt a 3 százalékos célszint helyett. Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci szakértője szerint azonban például Törökországban "jó 200 bázisponttal" meghaladja az inflációs ütem a célt, és a török jegybank mégis tartja alacsony kamatát, így "sokan kissé nehezen fogják megérteni" a hétfői MNB-kamatemelést.

Ash szerint mindazonáltal a szigorításról hozott döntés mögött az inflációnál szélesebb körű, az ország gazdaságpolitikai környezetének romlását tükröző aggályok állnak. Ezek közé tartozhat a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása, és azok a hitelminősítői jelzések, hogy e kormányzati terv a magyar adósosztályzatok rontását eredményezheti. Emellett a monetáris tanácsi tagokat "idegesíti", hogy a jegybank függetlenségének és a Költségvetési Tanács hatáskörének megnyirbálását célzó erőfeszítéseket vélnek látni a kormány részéről. Mindezek alapján a hétfői negyed százalékpontos kamatemelés a kormány felé leadott "figyelmeztető lövésként" is értelmezhető - vélte az RBS londoni kutatási igazgatója.

A JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek kommentárja szerint valószínűleg a romló kockázatvállalási készség, a kormány "mind kiszámíthatatlanabb" gazdaságpolitikája - például a nyugdíjreform "visszafordítása" -, és a célszintet makacsul meghaladó infláció volt a kamatemelési döntés fő tényezője. A ház elemzői kiemelték ugyanakkor, hogy a célszint feletti infláció jelentőségét az MNB azt elmúlt hónapokban még kisebbíteni igyekezett, tekintettel az alacsony maginflációra és a gyenge belső keresletre.

A JP Morgan londoni szakértői szerint mivel "a kockázatvállalási készség és a magyar gazdaságpolitika egyaránt romlik", a ház most arra számít, hogy az MNB a jövő év első negyedében - az új monetáris tanácsi tagok kinevezése előtt - végrehajt egy újabb negyed százalékpontos kamatemelést. A JP Morgan elemzői fél százalékponttal 6,25 százalékra növelték a jövő év végi MNB-alapkamatra érvényben tartott előrejelzésüket.

Nigel Rendell, az RBC Capital Markets globális befektetési társaság vezető londoni felzárkózó piaci elemzője hétfői kommentárjában úgy vélekedett, hogy jóllehet vannak olyan megnövekedett inflációs kockázatok, amelyek indokolják a feszesebb pénzügypolitikai alapállást, a hétfői kamatemelés időzítését azonban nagy valószínűséggel befolyásolhatták "a kormányzati beavatkozások az MNB ügyeibe". Rendell ezek közé sorolta azt a javaslatot, amely szerint a Monetáris Tanácshoz jövőre csatlakozó mind a négy új tagot a parlament nevezné ki.

Az RBC Capital Markets elemzője egyenes utalást tett arra, hogy szerinte ez a terv további kamatemelések indoka lehet, mondván: a testület jelenlegi döntéshozói jó eséllyel arra a véleményre jutnak, hogy "van még dolguk, mielőtt márciusban potenciálisan kormányzati kinevezettek váltják fel őket". Rendell szerint a kormány és a jegybank között rossz viszony jele, hogy a forint nem reagált erősödéssel a hétfői kamatemelésre.

A Morgan Stanely bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői - akik előzetesen  megjósolták, hogy "fele-fele aránynál nagyobb" az esély a hétfői MNB-kamatemelésre - a kamatdöntő ülés után adott kommentárjukban az "egyetlen meglepetésnek" azt nevezték, hogy a döntés csaknem egyhangú volt. A ház szakértői mindazonáltal úgy vélekedtek, hogy a jegybank ezután sem kezd agresszív szigorítási ciklusba, hacsak nem lesz szükség forinttámogató célú, jelentős arányú vész-kamatemelésre. A Morgan Stanley szerint innentől "kimért ütemű", háromhavonta - az inflációs jelentésekkel egybeeső - negyed százalékpontnyi kamatemeléseknek "lenne értelme".

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport, a Capital Economics vezető felzárkózó piaci közgazdásza is úgy vélekedett hétfői kommentárjában, hogy nem várható tartós szigorítási ciklus, mert ehhez a gazdasági kilátások "egyszerűen túl gyengék". Shearing szerint a hétfői kamatemelési döntéshez az inflációs kilátások "nem szolgáltatnak túl meggyőző indokot", így a lépést a kormány legutóbbi gazdaságpolitikai döntéseire adott "rendreutasításnak" kell tekinteni. Az ügy "politikai vonatkozásai" megnehezítik a következő kamatdöntés előrejelzését - tette hozzá az elemző.