Az iraki kormányzótanács tervezési minisztere szerint országa újjáépítésére fordítandó összeg 2007-ig akár 100 milliárd dollárra rúghat, Irak azonban képtelen ezt az összeget egymaga előteremteni. Mahdi al-Hafez ezt hétfőn mondta Dubaiban, egy, az IMF-Világbank közgyűlése előtti összejövetelen. Az iraki pénzügyminiszter, Kamal al-Kilani ugyanott elmondta: az iraki amerikai adminisztráció meghívására korábban alakított kormányzótanács reformterveinek külföldi beruházásokra vonatkozó új szabályozása a világ egyik legnyitottabb országává teszi Irakot.
Az amerikai adminisztráció sürgős intézkedésekkel akarja fellendíteni a vártnál rosszabb állapotban lévő iraki gazdaságot, ettől remélve a belső politikai helyzet javulását is, és egyszersmind a kormányzótanács tekintélyének növelését. A külföldi befektetők ezentúl az iraki gazdaság bármely ágában százszázalékos tulajdonhoz juthatnak, kivéve a földet-telket, az olajipart és a többi természeti erőforrást. A következő öt évben legföljebb hat külföldi pénzintézet szerezhet száz százalékot iraki bankokban, öt év múlva pedig minden korlátozás megszűnik. Az iraki amerikai adminisztráció vezetője, L. Paul Bremer által szentesített rendelet kinyilvánította az iraki központi bank függetlenségét is.
Hátrányos helyzetbe kerülnek az arab cégek?
A brit Euromoney gazdaságpolitikai folyóirat szeptemberi számának elemzése szerint alig néhány arab cég "reménykedhet néhány morzsában arról az asztalról, amely mellett az amerikai óriások már lakomát ülnek". A lap az újjáépítés fő haszonélvezőjeként említi a Bechtel ipari csoportot, s a Halliburton olajipari szolgáltatót. (Utóbbinak - amely most elnyerte az iraki olajmezők rekonstrukciójának szerződését - korábban Dick Cheney jelenlegi amerikai alelnök volt a vezérigazgatója.)
Az arab cégek olyan területen is bizonyára hátrányba kerülnek, mint a mobiltelefon-szolgáltatás, ahol pedig megfelelő üzemméretük révén pedig versenyképesek volnának. A szerződések odaítélésének egyik feltétele ugyanis az 5 százalékosnál nagyobb állami tulajdonú cégek részvételének korlátozása, ez pedig gyakorlatilag kizárja az arab távközlési cégeket, amelyek legtöbbjében van állami érdekeltség - írja a londoni szaklap, amely a legégetőbbnek az 500 milliárd dollárnyi iraki adósság kérdését tartja; Irak bruttó nemzeti összterméke tavaly nem haladta meg a 25 milliárd dollárt, idén pedig legfeljebb 15 milliárd dollár lesz.(MTI)
Az amerikai adminisztráció sürgős intézkedésekkel akarja fellendíteni a vártnál rosszabb állapotban lévő iraki gazdaságot, ettől remélve a belső politikai helyzet javulását is, és egyszersmind a kormányzótanács tekintélyének növelését. A külföldi befektetők ezentúl az iraki gazdaság bármely ágában százszázalékos tulajdonhoz juthatnak, kivéve a földet-telket, az olajipart és a többi természeti erőforrást. A következő öt évben legföljebb hat külföldi pénzintézet szerezhet száz százalékot iraki bankokban, öt év múlva pedig minden korlátozás megszűnik. Az iraki amerikai adminisztráció vezetője, L. Paul Bremer által szentesített rendelet kinyilvánította az iraki központi bank függetlenségét is.
Hátrányos helyzetbe kerülnek az arab cégek?
A brit Euromoney gazdaságpolitikai folyóirat szeptemberi számának elemzése szerint alig néhány arab cég "reménykedhet néhány morzsában arról az asztalról, amely mellett az amerikai óriások már lakomát ülnek". A lap az újjáépítés fő haszonélvezőjeként említi a Bechtel ipari csoportot, s a Halliburton olajipari szolgáltatót. (Utóbbinak - amely most elnyerte az iraki olajmezők rekonstrukciójának szerződését - korábban Dick Cheney jelenlegi amerikai alelnök volt a vezérigazgatója.)
Az arab cégek olyan területen is bizonyára hátrányba kerülnek, mint a mobiltelefon-szolgáltatás, ahol pedig megfelelő üzemméretük révén pedig versenyképesek volnának. A szerződések odaítélésének egyik feltétele ugyanis az 5 százalékosnál nagyobb állami tulajdonú cégek részvételének korlátozása, ez pedig gyakorlatilag kizárja az arab távközlési cégeket, amelyek legtöbbjében van állami érdekeltség - írja a londoni szaklap, amely a legégetőbbnek az 500 milliárd dollárnyi iraki adósság kérdését tartja; Irak bruttó nemzeti összterméke tavaly nem haladta meg a 25 milliárd dollárt, idén pedig legfeljebb 15 milliárd dollár lesz.(MTI)