Magyarország csatlakozása az euróövezethez 2009-2010-nél korábban nem esedékes, ezért a következő három évre érdemes lenne megfontolni a forint lebegtetését - idézte londoni elemzők véleményét Olivier Desbarres, a Crédit Suisse First Boston (CSFB) londoni irodájának feltörekvő piacokért felelős alelnöke.
A jegybankot nemcsak a forinterősödés miatt csökkenő inflációs veszély ösztönözte két egymást követő kamatcsökkentésre. A kamatvágás azért is sürgős volt, mert a piac esetleg megpróbálja tesztelni, mennyire elkötelezett a jegybank az árfolyamsáv erős szélének védelmében. Az elemzők egyike szerint kérdés, hogy egy újabb spekulációs támadás esetén az MNB biztosan a sávvég védelmére kelne-e. Ha a pénzügyi hatóságok meg akarják védeni a sáv végét, az MNB már valószínűleg 245-nél közbelépne egy erőteljes, 1,50 százalékpontos vagy még nagyobb kamatcsökkentéssel - mondta az MTI-nek Desbarres.
A jegybank a belső, szűkebb sáv feladásával a korábbinál pragmatikusabb alapállást foglalt el abban, hogy mekkora árfolyam-ingadozásokat tűr el - jegyezte meg Jens Nordvig, a Goldman Sachs befektetési bank elemzője.
A magyar elemzők véleménye erősen megoszlik arról, hasznos lenne-e a forint árfolyamának lebegtetése. Abban azonban egyetértenek, hogy ebbe a kormány ebbe aligha egyezne bele, az MNB pedig egyedül nem teheti meg ezt a lépést.
A forint szabad lebegtetésének ebben a pillanatban nincs itt az ideje - mondta a hvg.hu-nak Kovács György, a Budapest Economics elemzője, hozzátéve: a lebegtetés nagyobb mozgásteret adna a jegybanknak, hogy a kamatokon keresztül saját inflációs céljának megfelelően alakítsa a forint árfolyamát. Ebben jelenleg csak a sáv széle korlátozza, amelynél tovább - a kormány belegyezése nélkül - nem erősítheti a forintot. A tavalyi év végén, mikor az expanzív költségvetési politika és a megszorító monetáris politika egymást keresztezte, miközben szabadon áramlott a tőke, sokkal indokoltabb lett volna a forint lebegtetése – véli Kovács. A sávszél eltörlése Kovács szerint rövidtávon a forint túlzott erősödéséhez vezetne.
Az utóbbi két év forintválságai során szinte minden lehetőség felmerült. A szabad lebegtetés mellett szólna, hogy ebben az esetben a hazai monetáris és fiskális politika szereplőinek hitelessége - amellyel a legutóbbi időkig komoly gondok voltak - nem sodorná veszélybe valutarendszert. Hátránya viszont, hogy nagyon volatilissá tenné a forintot – mutatott rá Kovács.
A szóba jöhető árfolyamrendszerek közül az egyik végletet a valuta szabad lebegtetése jelenti, amikor a jegybanknak meglehetősen szabad mozgástere van a pénzügypolitika alakításában a jegybanki kamatok révén. Emellett természetesen rendelkezésére áll a piaci intervenció lehetősége is, ha azonban a jegybank valutavásárlással befolyásolja az árfolyamot, akkor már nem beszélhetünk "tiszta" lebegtetésről. A valutájukat szabadon lebegtető országok közé tartozik Lengyelország és Csehország, valamint - a szlovák jegybank időnkénti piaci beavatkozásaitól eltekintve - Szlovákia is.
A másik végletet a currency board (kötött valutaárfolyam) jelenti, amelyben az ország nemzeti valutájának árfolyamát valamelyik nemzetközileg használt, stabil valutához (többnyire a dollárhoz vagy az euróhoz) kötik. Ezt a megoldást leginkább súlyos pénzügyi helyzetben lévő országok választják. A régióban Bulgária és a balti országok kötötték valutájukat az euróhoz. Kötött valutaárfolyam esetén a jegybank lemond az önálló monetáris politikáról, a pénzügypolitika sikere kizárólag a kormány fiskális (költségvetési) politikáján múlik, ezért ez a rendszer kizárólag a szigorú költségvetési politikát megvalósítani képes országok esetében válik be. Ha a költségvetési szigor nem tart ki, a tőke szabadon menekülhet ki az országból, a jegybanknak nincsen eszköze arra, hogy a válságot elszigetelje és megóvja az összeomlástól például a belföldi bankrendszert. A kötött valutaárfolyam rendszerből kiesni sokkal fájdalmasabb, mint más valutarendszerekből, ahogyan ezt Argentína példája ékesen bizonyítja.
A forintot /- 15 százalékos szélességű sávban lebegtető magyar árfolyamrendszer a két véglet között a lebegtetéshez áll közelebb, de egyfajta kompromisszumnak is tekinthető.
A lebegtetés többször felmerült, jelenleg azonban veszélyes lenne elengedni a forintot, ha ugyanis a Pénzügyminisztérium deficitcsökkentési terve „csúnyán” nem teljesül, akkor a dolog visszafelé sülhet el – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki középtávon inkább a forint esésétől tart, nem annak túlzott erősödésétől. Az Európai Központi Bank és a piac is inkább az árfolyamnak a jelenleginél nagyobb stabilitását, nem pedig egy konkrét árfolyam-szintet szeretne látni – tette hozzá Török.
A forint szabad lebegtetése nem lenne rossz ötlet, de megvalósítása nem tűnik valószínűnek. A kormány ugyanis garantálni szeretné az exportőröknek, hogy a forint a 240 forint/eurós szintnél nem lesz erősebb – vélekedik Barcza György, az ING Bank elemzője. A valuta lebegtetéséről egyébként akkor érdemes dönteni, amikor senki sem számít rá. A szabadon lebegő forint a jelenleginél stabilabb forintot eredményezne, a spekuláció ugyanis eddig mindig a sávszél védelmére vagy az árfolyamsáv közepének elmozdítására irányult – tette hozzá Barcza.
A széles árfolyamsáv meglehetősen hasonlít az eurócsatlakozás előszobájának tekinthető ERM II árfolyamrendszerhez, fenntartása mellett éppen ez az egyik legnyomósabb érv is. "Ha hamarosan úgyis csatlakozunk az ERM II-höz, már nem érdemes változtatni - ahogyan ezt a jegybankelnök a közelmúltban a sajtóban is elmondta." Az inflációs célkövetéshez azonban jobban illene a szabad lebegtetés – jegyezte meg Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési igazgatója.
A jegybankot nemcsak a forinterősödés miatt csökkenő inflációs veszély ösztönözte két egymást követő kamatcsökkentésre. A kamatvágás azért is sürgős volt, mert a piac esetleg megpróbálja tesztelni, mennyire elkötelezett a jegybank az árfolyamsáv erős szélének védelmében. Az elemzők egyike szerint kérdés, hogy egy újabb spekulációs támadás esetén az MNB biztosan a sávvég védelmére kelne-e. Ha a pénzügyi hatóságok meg akarják védeni a sáv végét, az MNB már valószínűleg 245-nél közbelépne egy erőteljes, 1,50 százalékpontos vagy még nagyobb kamatcsökkentéssel - mondta az MTI-nek Desbarres.
A jegybank a belső, szűkebb sáv feladásával a korábbinál pragmatikusabb alapállást foglalt el abban, hogy mekkora árfolyam-ingadozásokat tűr el - jegyezte meg Jens Nordvig, a Goldman Sachs befektetési bank elemzője.
A magyar elemzők véleménye erősen megoszlik arról, hasznos lenne-e a forint árfolyamának lebegtetése. Abban azonban egyetértenek, hogy ebbe a kormány ebbe aligha egyezne bele, az MNB pedig egyedül nem teheti meg ezt a lépést.
A forint szabad lebegtetésének ebben a pillanatban nincs itt az ideje - mondta a hvg.hu-nak Kovács György, a Budapest Economics elemzője, hozzátéve: a lebegtetés nagyobb mozgásteret adna a jegybanknak, hogy a kamatokon keresztül saját inflációs céljának megfelelően alakítsa a forint árfolyamát. Ebben jelenleg csak a sáv széle korlátozza, amelynél tovább - a kormány belegyezése nélkül - nem erősítheti a forintot. A tavalyi év végén, mikor az expanzív költségvetési politika és a megszorító monetáris politika egymást keresztezte, miközben szabadon áramlott a tőke, sokkal indokoltabb lett volna a forint lebegtetése – véli Kovács. A sávszél eltörlése Kovács szerint rövidtávon a forint túlzott erősödéséhez vezetne.
Az utóbbi két év forintválságai során szinte minden lehetőség felmerült. A szabad lebegtetés mellett szólna, hogy ebben az esetben a hazai monetáris és fiskális politika szereplőinek hitelessége - amellyel a legutóbbi időkig komoly gondok voltak - nem sodorná veszélybe valutarendszert. Hátránya viszont, hogy nagyon volatilissá tenné a forintot – mutatott rá Kovács.
A szóba jöhető árfolyamrendszerek közül az egyik végletet a valuta szabad lebegtetése jelenti, amikor a jegybanknak meglehetősen szabad mozgástere van a pénzügypolitika alakításában a jegybanki kamatok révén. Emellett természetesen rendelkezésére áll a piaci intervenció lehetősége is, ha azonban a jegybank valutavásárlással befolyásolja az árfolyamot, akkor már nem beszélhetünk "tiszta" lebegtetésről. A valutájukat szabadon lebegtető országok közé tartozik Lengyelország és Csehország, valamint - a szlovák jegybank időnkénti piaci beavatkozásaitól eltekintve - Szlovákia is.
A másik végletet a currency board (kötött valutaárfolyam) jelenti, amelyben az ország nemzeti valutájának árfolyamát valamelyik nemzetközileg használt, stabil valutához (többnyire a dollárhoz vagy az euróhoz) kötik. Ezt a megoldást leginkább súlyos pénzügyi helyzetben lévő országok választják. A régióban Bulgária és a balti országok kötötték valutájukat az euróhoz. Kötött valutaárfolyam esetén a jegybank lemond az önálló monetáris politikáról, a pénzügypolitika sikere kizárólag a kormány fiskális (költségvetési) politikáján múlik, ezért ez a rendszer kizárólag a szigorú költségvetési politikát megvalósítani képes országok esetében válik be. Ha a költségvetési szigor nem tart ki, a tőke szabadon menekülhet ki az országból, a jegybanknak nincsen eszköze arra, hogy a válságot elszigetelje és megóvja az összeomlástól például a belföldi bankrendszert. A kötött valutaárfolyam rendszerből kiesni sokkal fájdalmasabb, mint más valutarendszerekből, ahogyan ezt Argentína példája ékesen bizonyítja.
A forintot /- 15 százalékos szélességű sávban lebegtető magyar árfolyamrendszer a két véglet között a lebegtetéshez áll közelebb, de egyfajta kompromisszumnak is tekinthető.
A lebegtetés többször felmerült, jelenleg azonban veszélyes lenne elengedni a forintot, ha ugyanis a Pénzügyminisztérium deficitcsökkentési terve „csúnyán” nem teljesül, akkor a dolog visszafelé sülhet el – mondta a hvg.hu-nak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki középtávon inkább a forint esésétől tart, nem annak túlzott erősödésétől. Az Európai Központi Bank és a piac is inkább az árfolyamnak a jelenleginél nagyobb stabilitását, nem pedig egy konkrét árfolyam-szintet szeretne látni – tette hozzá Török.
A forint szabad lebegtetése nem lenne rossz ötlet, de megvalósítása nem tűnik valószínűnek. A kormány ugyanis garantálni szeretné az exportőröknek, hogy a forint a 240 forint/eurós szintnél nem lesz erősebb – vélekedik Barcza György, az ING Bank elemzője. A valuta lebegtetéséről egyébként akkor érdemes dönteni, amikor senki sem számít rá. A szabadon lebegő forint a jelenleginél stabilabb forintot eredményezne, a spekuláció ugyanis eddig mindig a sávszél védelmére vagy az árfolyamsáv közepének elmozdítására irányult – tette hozzá Barcza.
A széles árfolyamsáv meglehetősen hasonlít az eurócsatlakozás előszobájának tekinthető ERM II árfolyamrendszerhez, fenntartása mellett éppen ez az egyik legnyomósabb érv is. "Ha hamarosan úgyis csatlakozunk az ERM II-höz, már nem érdemes változtatni - ahogyan ezt a jegybankelnök a közelmúltban a sajtóban is elmondta." Az inflációs célkövetéshez azonban jobban illene a szabad lebegtetés – jegyezte meg Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési igazgatója.