"Több olyan, évi 5-6 millió forintos árbevételű cégnek is könyvelek, amelyiknek már 20-30 millió forintra rúg a papíron kimutatott házipénztár-állománya. Tudom, hogy valójában semmi nincs a kasszában, s ügyfeleim rég elköltötték a pénzt, hiszen a betéti társaságból hivatalosan kivett minimálbérből nem futná évente többszöri nyaralásra" - számolt be inkognitóban néhány kuncsaftja valós anyagi helyzetéről a HVG-nek egy könyvelő. A döntéshozó politikusok előtt is évek óta ismert: a családi vállalkozásoknál gyakori, hogy szabadon felhasználható saját pénzként kezelik bt-jük, kft-jük bevételeit, jó esetben ügyelnek a minimális közterhek megfizetésére, amúgy meg teljesen üres a könyvelés szerint milliókat rejtő kassza.
A cégpénzek személyes célú felhasználásának visszaszorítására találta ki a kormány a házipénztáradóról szóló törvényt, amelynek jövő hétfőn lesz a parlamenti zárószavazása. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala sokat lobbizott azért, hogy az eredetileg beterjesztett javaslaton jócskán csiszoljanak módosító indítványaikkal a parlamenti képviselők. A vállalkozások számára előnyösen változott például az adó alapja. Ez a kormány korábbi elképzelése szerint az átlagos napi készpénz-záróegyenleg és az átlagos napi készpénzforgalom kétszeresének különbözete lett volna. A készpénzforgalom azonban mesterségesen is növelhető, például ha valaki kivesz a bankból egy összeget, majd öt perc múlva visszateszi - mutatott rá egy adótanácsadó a javaslat hibájára. Talán a kormánypárti képviselők is rájöttek erre, mindenesetre a javaslat elvetésében az mindenképpen szerepet játszott, hogy a kereskedelmi érdekképviseletek nehezményezték az adóalap kiszámításával járó óriási papírmunkát, ami például a kereskedelmi láncok esetében aligha hozna mérhető költségvetési bevételt. Így aztán az új jogszabály az elismert éves átlagos napi házipénztár-záróállomány fogalmát definiálja, ami a nettó árbevétel 0,8 százaléka, de legalább 300 ezer forint. Az ezt meghaladó összeg után kell majd az új adót megfizetni.
Menet közben az eredetileg (a nonprofit cégek kivételével) minden társas vállalkozásra kiróni javasolt házipénztáradóra kötelezettek köréből kikerültek a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások. Az új adónem értelmezésében társas vállalkozás a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás, eszerint az egyéni vállalkozóknak, illetve az evás cégeknek nem kell házipénztáradót fizetniük. Az utóbbiak közül a számviteli törvény hatálya alá tartozóknak (a kettős könyvvezetésűeknek) sem. Az adót egyébként első alkalommal a 2007. évi adóév után, 2008-ban kell majd megfizetni.
Bagatell összeggel is megúszható azonban a házipénztáradó. Ehhez ki kell számítani - a 2006. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszakra - az adó alapját, és azt osztalékként kell kivenni a 2006. évre (feltéve persze, hogy a társaságnak ehhez elegendő eredménytartaléka van). Ez esetben mindössze 10 százalékos adó terheli az osztalékot, szemben a normál 25, illetve 35 százalékos osztalékadóval. Ráadásul a 10 százalékos adót öt év alatt lehet törleszteni, és még azt is el lehet dönteni, hogy az adót a társaság, vagy a cég magánszemély tagja fizesse-e meg.
Valójában amnesztiát kapnak így a házipénztárukat felélő társaságok tagjai, ami joggal váltja ki a becsületesen adózók és a pénzügyi folyamatokat a valóság szerint elkönyvelők ellenérzését. A felmentésben azonban benne lehet a politikusi bűntudat is, hiszen éveken át mindenki homokba dugta a fejét. Nem is olyan rég, az eva 2003. évi bevezetése kínált lehetőséget a házipénztár hasonló eltüntetésére az új adónemet választó egyszeres könyvvezetésű társaságok számára. Most azok járnak jól, akik nem tértek (vagy nem térhettek) át evára, az evások ugyanis még 20 százalékos adóval és három év alatt megfizethető részletekben nullázhatták le házipénztárukat. Ebből az osztalékadót felváltó adóból az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal tájékoztatása szerint 2003-ra 1,7 milliárd forint, 2004-re 2,6 milliárd, 2005-re pedig 3 milliárd forintot vallottak be az evások, a 2006-ra várt összeg mintegy 1,3 milliárd forint (ez utóbbi nem tartalmazza az eva alá a 2006. évre újonnan bejelentkezettek adatait).
A pénzügyi tárca arról nem végzett számításokat, hogy a mostani amnesztia mekkora bevételt hoz a büdzsének. A minisztérium szerint mintegy 6 ezermilliárd forintra tehető a gazdasági társaságok eredménytartaléka, amelyből ezermilliárd a mikrovállalkozások könyveiben szerepel. A tárcánál úgy vélik, már akkor is bevételhez jut a büdzsé, ha ennek 10 százaléka házipénztárban nyilvántartott, de korábban elköltött pénz. Mindenesetre a másik oldalon sokak számára jó alkalom lehet, hogy vállalkozásuk pöttyös múltját kifehéríthetik. Ráadásul tisztára moshatják magukat azok is, akik évek óta tagi kölcsönöket pumpálnak - valószínűleg mesterségesen - veszteséges cégeikbe. A parlament költségvetési bizottságának elfogadott javaslata alapján ugyanis, ha a tag elengedi a kölcsönt, az összeg növeli a társaság eredményét, de ez után mindössze 10 százalékos osztalékadót kell fizetni, társasági adót nem.
MOLNÁR PATRÍCIA