A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak májusban 1,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A magas havi drágulást az idény jellegű élelmiszerek árának emelkedése okozta.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kiemelte: 1998 óta nem volt még ilyen mértékű havi emelkedés az élelmiszerárakban. A szakember szerint a májusi adatokból következően az inflációs kilátások a jövőre nézve sem jók. Véleménye szerint a következő hónapokban még több kellemetlen adat láthat napvilágot. A júniusi inflációban már megjelenik az elmúlt hetek üzemanyagár-emelése, így a következő hónapban már 4 százalék fölött lehet az árindex, az év végére pedig akár 8 százalék fölé is nőhet az év/éves infláció.

A Raiffeisen Bank szakértője éves átlagban 5 százalék fölötti inflációra számít 2009-ben és jövőre is. Megjegyezte, hogy ez jóval magasabb a jegybank 3 százalékos inflációs céljánál. Az elemző nem tartja jónak, hogy az MNB a változatlan adótartalmú indexet helyezi a kommunikációja középpontjába, azaz nem számítja bele a július 1-jétől esedékes áfa-emelést.

Ádám Zoltán, a TakarékBank elemzője kiemelte, hogy az idényáras élelmiszerek drágulása pörgette fel az inflációt májusban, és ebből arra lehetne következtetni, hogy ez a tendencia nem folytatódik. Azonban a világszerte érezhető inflációs nyomás az élelmiszerek árában, továbbá a magyarországi aszály további drágulást vetít előre. Az elemző szerint a második félévben átlagosan 6 százalék fölött lehet a fogyasztóiár-emelkedés dinamikája, az év egészére pedig 4,7 százalékos átlagos inflációval számol. A december/decemberi index számítása szerint 6,3 százalék lesz.

A vártnál magasabb inflációs adatot követően – Ádám Zoltán szerint – a jegybank monetáris politikája szempontjából egyszerűsödött a helyzet, ezek után a jegybank még kevésbé fogja mérlegelni a kamatcsökkentés lehetőségét.