Bayer Mihály kifejtette, május közepe óta két kormányközi konferencia volt, az egyeztetések lényegében megtörténtek, s ha péntekig egyik érdekelt ország sem jelez kifogásokat, szakértői szinten lezárultnak tekinthetők a kormányközi megállapodással kapcsolatos egyeztetések. Az Európai Beruházási Bank (EIB) a költségek 25 százalékát, mintegy 2 milliárd eurót adna a vezetékre, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 1 milliárd eurót hitelezne. A Nabucco-nak nem finanszírozási oldalról vannak-lesznek problémái, mivel több kereskedelmi bank is érdeklődik iránta. A Nabucco-konzorcium szereplőinek mintegy 2,5 milliárd eurót kell betenniük, s elképzelhető az is, hogy komoly uniós finanszírozást is kaphat a vezeték.

A nagykövet amerikai tárgyalásairól elmondta, az Obama-adminisztráció is komoly támogatást ígér a Nabucco-nak. Ugyanakkor Amerika szélesebb dimenzióban értékeli a problémát, s a Nabucco-t a déli energiafolyosó megvalósulása, illetve Európa energiabiztonsága szempontjából is vizsgálja.

Kérdésekre válaszolva a nagykövet a Nabucco International Board létrehozásáról elmondta, ez politikai és szervezeti kérdés is. Politikai érdeklődés van a felállítása iránt, de például Törökország és az Európai Bizottság is azt üzente, nem kell elsietni a létrehozását. Ankara például a kormányközi megállapodás aláírása után hozná létre a vezeték képviseletében politikailag is fellépő szervezetet.

A nagykövet elmondta, a Nabucco-konzorciumnak három dolgot kell figyelembe vennie: legyen vezeték, gázkínálat és gázkereslet. S e három tényezőnek egy időben kell megjelennie. Úgy vélte, mivel a Nabucco-országok konzorciumban résztvevő vállalatai különböző mértékben vannak állami, illetve magánkézben, különböző a kockázatvállalási képességük is. Ez pedig meghatározhatja, hogy melyik vállalat, mekkora részt vállal a vezeték finanszírozásából.

Az ülésen Julia Nanay, az amerikai PFC Energy orosz és kaszpi térséggel foglalkozó igazgatója elmondta, a csővezeték építése fontos kérdés Amerikában is, s az Amerikai Egyesült Államok például támogatja azt, hogy Türkmenisztánból eljusson a földgáz Európába. Hozzátette, Amerika további erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Kaszpi-tengerben megépüljön a gázt Európa felé továbbító csővezeték.

A szakértő úgy vélte, a Nabucco 2011-2012-re nem lesz kész, de nem látja annyira reménytelennek a helyzetet, mint ahogyan azt időnként „olvassuk a sajtóban”. Lehet hogy a Nabucco-nak nem azonnal lesz jövője, ám a nagy bankok hajlandók finanszírozni, pár év alatt lezajlik az építési folyamat. Reményét fejezet ki, hogy a Nabucco gázvezeték építésében érdekelt országok hamarosan aláírják a kormányközi megállapodást, köztük Törökország is.

Mivel Európában is nő a gázfelhasználás, fontos a források diverzifikálása. Az már nehezebb kérdés, hogyan lehet kihozni a gázt a közép-ázsiai térségből, például Iránból. Úgy vélte, a Nabucco vezetékbe táplálandó gáz rendelkezésre áll majd, például részben Kurdisztánból, s 2016-2018 táján Azerbajdzsánból is.

A Nabucco vezeték kiépítésében a Mol Nyrt. mellett az osztrák OMV, a román Transgaz, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, valamint a német RWE vesz részt. A tervek szerint a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát az Európai Unióval Törökországon és Dél-Európán keresztül összekötő Nabucco csővezeték összesen 3 300 kilométer hosszú lesz, a beruházás költsége 7,9 milliárd eurót tesz ki. A vezeték áthalad Magyarországon és kikerüli Ukrajnát. Az alapforgatókönyv alapján 2011-ben 8 milliárd, 2020-ban pedig 25,5 milliárd köbméter, míg a csúcs-forgatókönyv alapján 2011-ben 13 milliárd, 2020-ban pedig 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitással fog működni a vezeték.