Az átalakulást az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján az teszi indokolttá, hogy a gyakorlatilag szövetkezeti tulajdoni formában működő magánnyugdíj-pénztáraknál hatékonyabb formában képesek majd működni a magánnyugdíj-biztosítók - jelentette ki a pénzügyminiszter.

Az átalakuló vagy újjáalakuló magánnyugdíj-biztosítóknak minimum 100 millió forint tőkefedezettel kell rendelkezniük, így feltehetően a kisebb taglétszámú magánnyugdíj-biztosítók is a piacon maradnak - felelte az MTI kérdésére Oszkó Péter. 

A beolvadással, illetve a meglévő pénztárakból való átlépéssel létrejövő, társasági formában működő magánnyugdíj-biztosítók megőrzik a tagok számára biztosított garanciákat, pénzügyi feltételeket, a felhalmozott megtakarítások érintetlenek maradnak - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A jelenlegi pénztárak 2013-tól teljes egészében már az új formában működnek, s kockázatokat, az esetleges anyagi terheket ezt követően már nem a tagok, hanem, a tőkeerős tulajdonosok viselik.

A magánnyugdíj-biztosítóknak minimum 100 millió forint tőkefedezettel kell rendelkezniük, így feltehetően a kisebb taglétszámú magánnyugdíj-biztosítók is a piacon maradnak - felelte az MTI kérdésére Oszkó Péter. Az önkéntes magánnyugdíj-pénztárak továbbra is megmaradnak a jelenlegi formájukban.

A pénzügyminiszter ismertette az új intézmények járadékszolgáltatási tevékenységét is. Eszerint a biztosított választhat, hogy inflációhoz kötött (infláció indexált) vagy garantált összegű járadékszolgáltatás mellett dönt. Az előbbi esetben a nyugdíj az infláció arányában emelkedik, az utóbbi esetben a tőke hozamától függ, ami lehet infláció alatti, vagy inflációt meghaladó.

A törvénytervezet szerint a járadék nem örökölhető, de két életre is igényelhető, azaz hozzátartozó is bevonható a folyamatba. A törvénytervezetet a kormány október 30-án nyújtja be a parlamentnek.