Az Ecostat Top-100 vállalatainak több mint a fele a feldolgozóiparban működik, a listán szereplő cégek állították elő a teljes iparági GDP 51 százalékát. A sok egyedi kiugró vállalati teljesítmény mellett számos jelentős visszaesés is bekövetkezett. Ennek eredményeként a feldolgozóipari GDP növekedési üteme alacsonyabb volt az átlagnál.

A toplistán szereplő vállalkozások gazdálkodásában az eredménymutatókat elemezve lehet a leginkább feltárni a világgazdasági válság hatását, hiszen megduplázódott az adózás előtt veszteséges cégek száma. Ez a vállalati kör már tavaly az átlagosnál háromszor nagyobb ütemben csökkentette létszámát. A gazdasági világválság hatását a nyereség- és veszteségmutatók, illetve a kettő egyenlege, az eredmény drasztikus csökkenése jelzi. A tapasztalatok alapján az adózás előtti eredmény alakulása hűen tükrözi a gazdálkodás eredményességét. A százak eredménymutatóit böngészve évről-évre azt láttuk, hogy a rangsorban szerepl ő cégek összesített adózás előtti eredménye egyre újabb rekordokat dönt: az eredménycsúcs 2007-ben 1350 milliárd forint volt, 2008-ban azonban ennek csak 81 százalékát érte el.

A teljes vállalati szférában még drámaibb volt a visszaesés: ebben a kib ő vített körben az adózás el őtti eredmény a korábbi évekhez viszonyítva 42 százalékra, 1618 milliárd forintra apadt a válság hatására. Ha az 1618 milliárd forintnyi összegb ő l kivonjuk a százak által megtermelt 1100 milliárd forintot, akkor a 337 ezer kettős könyvvitelű vállalkozásra mindössze 518 milliárd forint jut, ami éppen egyötöde a 2007-ben elért adózás el ő tti eredménynek. Vagyis – a visszaeséssel együtt is – a százak súlya az adózás előtti eredményből a korábbi 35 százalékról több mint 68 százalékra emelkedett.

Tavaly a topvállalatok mintegy négyötöde nyereségesen gazdálkodott, viszont az elért adózás előtti nyereség összesen kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A listában szereplők közül 18-an veszteségesen gazdálkodtak, az összesen több mint 115 milliárd forintnyi deficit több mint a felét pedig három vállalat hozta össze. A veszteséges vállalatok köre nem koncentrálódik néhány iparágra. Számuk a gépipari szerződéses gyártók és alkatrész beszállítók között szaporodott meg, itt néhány társaságnál tetemes a negatívum. Az ismert MÁV-Cargo ügylet miatt a MÁV vesztesége megszűnt, a BKV harmadolta a veszteségét, de összege 2008. év végén így is megközelítette az 5,8 milliárd forintot.

A teljes lista

Az Ecostat Top-100 teljes listája itt olvasható.

A vállalatok vagyonnövekedésének döntő többségét a mérleg szerinti nyereség saját tőke gyarapításában elszámolt összege adja. Az adózás előtti eredmény eddig nem látott mélypontra süllyedésénél is tovább, gyakorlatilag nullára (a 2007. évi 1980 milliárd forint mérleg szerinti eredmény 40 milliárdra) zuhanása következett be a teljes vállalkozási szférában. Az eredmény-, illetve tőketartalék-képzéssel együtt is csupán 1,6 százalékkal növekedett a saját tőke állománya. A rangsorban szereplőcégek saját vagyonának 6 százalékos növekedése rendkívül szélsőséges tőkegyarapodás és -csökkenés egyenlegeként alakult ki.

A GDP legnagyobb súlyú összetevői a bérek, keresetek, beleértve az összes bérjárulékot és a kapcsolódó adókat is. A tejes vállalati körben a személyi jellegű kifizetések részaránya a megtermelt hozzáadott értékből 2008-ban meghaladta az 50 százalékot, egy évvel korábban éppen a felét tette ki. A hozzáadott érték közel 20 százaléka az értékcsökkenési leírás, amely évente egy tized százalék ponttal változik csupán. A harmadik összetevő a működési profit, amelynek súlya 30,7-ről 30,0 százalékra csökkent 2008-ban. Ennek összege meghaladta a 4000 milliárd forintot, amely magába foglalja a fizetett kamatokat és a társasági adót is.

A gazdasági világválság hatásai miatt a működési profit mindössze 3,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ugyanakkor a személyi jellegű kifizetések ennél kétszer gyorsabb ütemben, 7,6 százalékkal emelkedtek. 2008 negyedik negyedévében a vállalatok többsége még csak tervezte a létszám leépítést, a tömeges elbocsátásokra viszont csak 2009 elején került sor. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások teljes mezőnyének együttes átlagos létszáma, ami 2007-ben 2,28 millió fő volt, mindössze 1,1 százalékos csökkenés után 2,256 milliót tett ki. Volt jó néhány olyan vállalat is, amely a képzett munkaerő- állományt heti kevesebb munkaórát foglalkoztatva tartotta meg. Ez a folyamat 2009-ben is folytatódott, és még mindig bővül azoknak a vállalatoknak a köre, ahol ezt a módszert kénytelenek alkalmazni.

A létszámleépítés leggyakrabban a rendelésállomány csökkenésének következménye volt, ezért ugyancsak élénk érdeklődés kísérte a kettős könyvvitelű vállalkozások összesített adatait tartalmazó APEH gyorsjelentést. Ami a százak és a teljes vállalati kör összesített létszámadatait illeti, azokból még nem érzékelhető , hogy az elmúlt év egyharmadában a világgazdaságban mélyülő válság kezdődött. A százak közül 7 cég alkalmazottainak száma nem éri el a 250 főt, ami középvállalati létszámnak felel meg. Ezek mindegyike a magas működési profit révén került fel a ranglistára, mivel a kifizetett bérek és az éves értékcsökkenési leírás együttes összege a nyereséghez viszonyítva általában nem éri el a hozzáadott érték 40 százalékát.

A toplistán szereplő cégek foglalkoztatottjainak létszáma az átlagosnál kétszer nagyobb ütemben, több mint négy százalékkal, mintegy 9 ezerrel csökkent. A tavalyi leépítések közel fele így a százaknál következett be. A létszámalakulás, mint általában, három módon következett be. A toplistán szereplők felénél bővült az alkalmazottak száma. A MOL és az Alcoa Köfém 1,5-1,5 ezer fővel bővítette a foglalkoztatottak számát. A létszámot csökkentő vállalkozások közül a legdrasztikusabban leépítő 5 cég 20 ezer embert bocsájtott el. Csak a MÁV Zrt. több mint 14 ezer munkavállalójától vált meg. Igaz, hogy a létszám egy része a foglalkoztatottak számát megkétszerező MÁV-Startnál talált munkát. Összességében a százak súlya a létszám alapján csupán alulról közelítette a 15 százalékot, és alig haladta meg a 330 ezer főt.

A százak klubjában ezúttal 15 új vállalkozás kapott helyet. Közülük 13 cég korábban is működött, de a naptáritól eltérő úgynevezett üzleti év szerint gazdálkodik, vagy eddig több éven át elzárkózott adatai nyilvánosságra hozatalától. Az új vállalkozások többsége a megtermelt hozzáadott értékének jelentős bővülése miatt emelkedett a legnagyobbak közé. Tavaly a belépshez szükséges GDP küszöbérték 9,3 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint 2007-ben. Ennek egyik oka, hogy megnőtt az olyan vállalatcsoportok száma, amelyek korábban 3-4 önálló cégként mutatkoztak, 2008-ban viszont csoportszinten, egy vállalatként illeszkedtek be a rangsorba. Közülük a legnagyobb a Bosch csoport, de jelentős a Continental cégcsoport is.

Nem érződik még a világgazdasági válság hatása a százak összes értékesítésének nettó árbevételén. A forgalom szerint a bővülés kétszámjegyű lett, 10 százalékkal nőtt a Top-100 vállalatainak árbevétele. Az összes vállalkozás nettó árbevétele 2008-ban 4000 milliárd forinttal bővült és megközelítette a 70 700 milliárd forintot, a növekmény eléri a 7,7 százalékot. A termelékenység, hatékonyság, jövedelmezőség és más hasonló mutatók szerint a toplistások összesített adatai jóval túlszárnyalják a többi kettős könyvvitelű cég együttes mutatóit. E tágabb körben az egy főre jutó nettó árbevétel 2008-ban 31 millió forint volt, miközben a Top-100 tagjai ennél átlagosan 1,9-szer jobban teljesítettek. A toplistán kívüli cégek hasonló mutatója 28 millió forintot tett ki. A feldolgozóipari nagyvállalatok átlaga 74 millió forint/fő, az ágazatba tartozó többi vállalat háromszorosa.

A legfontosabb eredményességi mutatók alapján együttesen javítottak pozícióikon a Top-100-ba tartozó cégek. Az egy főre jutó bruttó hazai termékük átlagosan 15,6 millió forint volt, közel négyszerese a nélkülük számított összes többi vállalkozás mutatójának. Az árbevétel arányos adózás előtti eredménynek megfelelő ROS-ráta (működési hatékonyság) szintén jelent ő sen javult.

A százak exportjának dinamikája 2008-ban az előző évhez képest kis mértékben mérséklődött, a nemzetgazdaság hajtóerejét továbbra is az export jelentette. Tavaly a Top-100 kiviteli többlete jóval meghaladta az 1000 milliárd forintot, ami 13 százalékos növekedést eredményezett. A ranglistán szereplő nagyvállalatok adták a kivitel mintegy 70 százalékát. A feldolgozóipar összességében 10 százalékos export-bővülést könyvelhetett el. Ebben az ágban realizálódik a magyar export 68 százaléka, az ide tartozó toplistás vállalkozások súlya 66 százalékra emelkedett. Az elmúlt évben kedvező folyamatok indultak a toplistások beruházási tevékenységében. Különösen igaz ez a feldolgozóiparra, ahol a növekedés 2008-ban 27 százalékos volt. Nagy fejlesztések fejeződtek be a vegyiparban, a fémalapanyag-gyártásában és a járműgyártásban is.