Bár a kormány nem állapodott meg a pénzügyi szervezetekkel, az Országgyűlésnek péntek este benyújtott – az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló – törvénycsomag mégis tartalmazza az általuk fizetendő különadót is. Varga Mihály a TV2 Mokka című műsorában pénteken reggel még azt mondta, hogy a Bankszövetség a bankadóról folytatott tárgyalások elhalasztását kérte ugyan, ő azonban bízik abban, hogy hamarosan megállapodhatnak. Legalábbis abban, amiben van mozgástér: hogyan vessék ki az átmeneti adót, illetve, hogy a második, harmadik évtől mi legyen a számítás alapja.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt viszont már többször leszögezte, hogy az idén behajtandó 200 milliárdos összeg "kőbe vésett", nem módosítható. Az elvonás mértéke a miniszter szerint is brutális, a magyar GDP 0,7 százaléka, de ez szükséges a 3,8 százalékos hiánycél teljesítéséhez.

Később felröppent a hír, hogy a nagyobb bankokkal megszakadtak a kormány tárgyalásai a különadóról. Matolcsy György azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy a jelentősebb magyarországi bankok visszavonták küldöttségük tárgyalási mandátumát. A nagyobb külföldi érdekeltségű pénzintézetek viszont úgy nyilatkoztak: csak azt kérték a kabinettől, hogy a további tárgyalásokat halasszák el, és az után folytassák, hogy az IMF és az EU küldöttsége elvégzi a Magyarországgal érvényben lévő hitelmegállapodás felülvizsgálatát. A bankok ugyanis szeretnék, ha a különadóról szóló alkufolyamatba bevonnák őket is.

A kormány viszont úgy határozott, hogy nem vár, és saját hatáskörében dönt az ügyben. A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvénycsomag szerint a pénzügyi szervezeteknek az idén két egyenlő részletben, szeptember 10-ig és december 10-ig kell megfizetniük a különadót. Bankoknál az adó a módosított mérlegfőösszeg 0,45 százaléka, a biztosítóknál pedig a viszontbiztosítás nélküli díjbevétel 5,2 százaléka lesz.

Az egyéb pénzügyi szervezeteknél jellegük szerint a kamateredmény, a nettó árbevétel, illetve a kezelt vagyon az adóalap, a kulcs pedig 0,028 százaléktól 6 százalékig terjed. A befektetési vállalkozásoknál a különadó mértéke 5,6 százalék, az árutőzsdei szolgáltatóknál, kockázati tőkealap-kezelőknél és pénzügyi közvetítőknél szintén 5,6 százalék, a befektetési alapkezelőknél pedig 0,028 százalék lesz.

Aggódik az EKB Aránytalanul nagynak minősítette a Magyarországon bevezetni tervezett bankadó mértékét az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. Ewald Nowotny szerint „a GDP-hez viszonyítva a tervezett bankadó nagyon magas, aránytalanul nagy”. Szerinte egy ekkora adó nyilvánvalóan megnöveli a hitelfelvétel költségeit, és így végső fokon hátráltatja a gazdasági növekedést. Nowotny az egész közép-kelet-európai térséget tekintve is aggodalmának adott hangot a régióban tervezett bankadók miatt.

A törvénycsomag arról is rendelkezik, hogy a devizaalapú hitelek mögé a jövőben nem lehet jelzálogjogot bejegyezni. Bár Matolcsy György szerdán a kományülés után azt jelentette be, hogy a jogszabály visszamenőleges hatályú lesz, a törvényből ez végül valamiért mégis kimaradt. A bankok viszont a bejelentés hatására az elmúlt napokban sorra függesztették fel a devizaalapú jelzáloghitelek folyósítását. Sőt, a már jóváhagyott, de még le nem szerződött ügyleteknél is kijelentették: csak forintban folyósítanak.

A visszamenőleges hatály nélkül viszont csak azután szűnik meg a devizaalapú jelzáloghitelezés, ha körülbelül két hét múlva elfogadják az erről szóló törvényt. Így ma akár újra is indulhat a devizahitelek folyósítása – hangzott el az RTL Klub hétvégi híradójában. Több bank ugyanis mindezt úgy értelmezi: újabb igényeket is befogadhatnak. A törvény szövegéből az is kiderül, hogy a meglévő devizahitelt másik devizahitelre ezentúl is át lehet majd váltani.

Szigorítások a közszférában

A közszférában a törvénycsomag életbe lépteti a havi bruttó kétmillió forintos bérplafont. A javaslatcsomagból végre az is kiderült, hogy a közszférában és az állami tulajdonú szervezeteknél nem minden munkavállalót érint a két hónapon túli végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, csak azokat, akiknek járandósága meghaladja a kétmillió forintot. Így fellégezhetnek az alacsonyabb keresetű rendőrök, tanárok, orvosok.

Az adóalap a kétmillió forint feletti összeg, vagyis – a kormányszóvivő által említett konkrét példa alapján – ha valaki hárommillió forint végkielégítésre számított, az kétmillió húszezer forintot fog kapni. Nem vonatkozik a különadó a katonák részére kifizetett leszerelési segélyre, a szabadságmegváltásra és a jubileumi jutalmakra. A törvény visszamenőleges hatállyal az év elejétől felvett juttatásokra vonatkozna, és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra is érvényes lenne, így például a BKV-ra is.

A végkielégítéseken való spórolásra már csak azért is szüksége lesz az új kabinetnek, mert tömegesen cseréli le a költségvetési szervezetek és állami cégek vezetőit. Nagy Anna kormányszóvivő szerint az intézkedéstől legalább kétmilliárd forint megtakarítást remél az állam. Hozzátette, hogy a kormányváltás időpontjáig, vagyis az idei év első öt hónapjában csak végkielégítésre már több mint egymilliárd forintot fizettek ki.

A kormány pénteken nyújtotta be azt az alkotmánymódosító javaslatot is, amely felhatalmazást ad arra, hogy "a törvény a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző juttatásokra külön mértékű adót állapítson meg". A javaslat megoldhatja az eddig már többször alkotmányellenesnek mondott visszamenőlegesség problémáját is: kimondja, hogy nem az adóbevallás időpontját, hanem az adókötelezettség keletkezésének időpontját kell a szabályozásnál figyelembe venni. A Magyar Rádió által megkérdezett adó- és alkotmányjogi szakértők szerint „sántít” a megoldás, sőt „durva”, de a kétharmados többséggel véghez lehet vinni.

A jegybankelnök sem ússza meg

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének havi keresete a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset tízszerese lehet. Az elnökök havi összes jövedelmét az előző évről hivatalosan közzétett KSH-jelentés alapján a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra szabja meg a javaslat.

Ezek szerint a jelenleg havonta több mint 8 millió forintot kereső Simor András jegybankelnök fizetése az idén a 2 millió forintot sem érné el, mivel a havi bruttó keresetek nemzetgazdasági átlaga tavaly 199 775 forint volt. A független jegybank vezetőjének fizetését azonban ilyen egyszerűen nem lehet csökkenteni, ehhez az Európai Központi Banknak is hozzá kell járulnia, ráadásul még a megengedett módosítás sem vonatkozhat a hivatalban lévő vezetőkre, csak az utánuk következőkre. (A témáról bővebben a hvg.hu egy korábbi cikkéből tájákozódhat.)

A PSZÁF-ról szóló 2007-es törvény módosítása nem feledkezik meg arról sem, hogy az alelnök fizetését a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset nyolcszorosában szabja meg, de az MNB-ről szóló törvény módosítsa nem tér ki erre, mivel nemcsak az alelnökök, hanem a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjainak a fizetése is az elnökéhez van kötve. A két alelnök az elnök fizetésének 70, illetve 80 százalékát, a monetáris tanács tagjai 35 százalékát kapják, az fb elnökének tiszteletdíja 15, a tagoké pedig az elnök fizetésének 10 százaléka.

A kormány a jövőben a jelentős összegű költségvetési pénzből gazdálkodó intézményekhez úgynevezett költségvetési felügyelőket is kiküldhet. A biztosoknak joguk lesz arra, hogy például a nagyobb kórházak, intézmények, vagy egyetemek számláit átnézzék, ellenőrizzék, és leállítsanak bizonyos beszerzéseket. Matolcsy György szerint a kormány így egyes esetekben akár 25 százalékos megtakarítást is elérhet.

Csökkentett társasági adó

Visszamenőleges hatállyal július 1-jétől körülbelül 250 ezer magyar vállalkozásnak lesz könnyebb az élete, mivel az eddigi 19 százalékos társasági adó 10 százalékra csökken 500 millió forint adóalapig (nyereségig). Mivel a változás az év második felétől lép életbe, az idén 250 millió forint adóalapig lehet az alacsonyabb kulccsal adózni. A vállalkozásokon segít az is, hogy a beruházásoknál a mai 51-gyel szemben 33 engedélyre lesz szükség.

Adómentes házimunkák

Beterjesztették a csomagban az adórendszeren kívüli keresetre vonatkozó szabályokat is. Ennek lényege, hogy a kormány a magánszemélyeknél végzett háztartási munkákért járó jövedelmet – például takarítás, házvezetés, kertgondozás, gyermekfelügyelet, idősek gondozása, házi tanítás – kivonja az adózás és járulékfizetés alól. Cserébe viszont a foglalkoztatónak be kell jelentenie a háztartási alkalmazottakat az adóhatóságnak és fejenként havi ezer forintos regisztrációs díjat kell fizetnie utánuk.

Ötven literig mindenki készíthet otthon gyümölcspárlatot, ez után jövedéki adót nem kell fizetni. Emellett törvénybe foglalták azt is, hogy az ingatlan bérbeadáshoz a magánszemélynek nem kell egyéni vállalkozóvá válnia (ugyanez a szabály vonatkozik az egyéb szálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyre is). Ugyancsak félévtől – visszamenőleg − megszűnik az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági, vér szerinti rokonok és örökbefogadott gyermekek esetében.