A szakember a frankfurti Eurofinance konferencián tartott beszédében hangsúlyozta, hogy az EKB elsődleges mandátuma az euróövezeti árstabilitás fenntartása. Az elmúlt időszakban egyre több piaci szereplő követelte, hogy a frankfurti székhelyű szervezet végső hitelezőként lépjen fel a bajba jutott államok megsegítésére. A konzervatív monetáris politikai hagyományokkal rendelkező Németország és az EKB azonban rendre a mandátumán túlmutató intézkedések ellen szólal fel.

Pénteki beszédében az EKB elnöke úgy fogalmazott: "(egy intézmény) nagyon gyorsan elveszítheti hitelességét, a történelem pedig azt mutatja, hogy helyreállítása hatalmas gazdasági és társadalmi költségekkel jár".

Mario Draghi

AP

Draghi november eleje óta tölti be az EKB elnöki tisztét, és a megoldandó feladatok között említette az euróövezeti mentőalap, az EFSF kapacitásainak bővítését. Az euróövezeti vezetők október végén abban állapodtak meg: az EFSF erejét azzal növelnék, hogy egyrészt különleges célú gazdasági egységeket hoznak létre euróövezeten kívül források bevonására, másrészt pedig meglévő kapacitásait kötvények biztosítására fordítanák.

Az egységekbe való befizetésre azonban - a külföldi nyilatkozatok alapján - eddig kevés hajlandóság mutatkozik. Kína, Oroszország és Brazília leginkább a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül finanszírozná a bajba jutott euróövezeti államokat. Ezzel ugyanis növelhetnék pénzügyi befolyásukat a nemzetközi pénzügyi intézményrendszerben és kisebb kockázattal támogathatnák az euróövezetet.

Az EKB elnöke emellett pénteki beszédében az euróövezeti gazdasági kormányzás megerősítésére szólított fel.A gazdasági kilátásokkal kapcsolatosan Draghi borúlátóan nyilatkozott. Mint mondta, "a gazdasági aktivitás várhatóan a legtöbb fejlett gazdaságban gyengül. Az euróövezetben a gazdasági kilátásokra ható negatív kockázatok nőttek". Az EKB kormányzótanácsa novemberben éppen a gyengébb növekedési várakozások miatti alacsonyabb inflációs nyomás hatására csökkentett irányadó kamatlábán.