Az elmúlt hónapban folytatódott a forint gyengülése és a hazai pénzügyi eszközök felárainak emelkedése - tette közzé a jegybank a kamatemelésről szóló döntése után. A kockázati prémium emelkedésében szerepet játszott a végtörlesztési programnak a hazai bankok tőkehelyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatása és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos piaci aggodalmak is.

A közlemény szerint a kormány bejelentése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) történő kapcsolatfelvételről átmenetileg javította a piaci hangulatot, amely azonban ismét romlott, miután a Moody's lerontotta a magyar államadósság minősítését. Ebben a helyzetben a monetáris tanács fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen a kormány és a nemzetközi szervezetek, valamint a kormány és a Magyar Bankszövetség között.

A monetáris politika a kiszámíthatóság fenntartásával, az árak és a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosításával tud hozzájárulni a gazdasági kilábaláshoz, a befektetéseket és munkahelyteremtést ösztönző gazdasági környezet megteremtéséhez. Az árfolyam elmúlt időszakban megfigyelt gyengülése rontja az inflációs kilátásokat, és a gazdasági szereplők alkalmazkodási kényszerét is erősíti.

Visszafogott növekedésre számítanak

A monetáris tanács megítélése szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdaság növekedése, és a kibocsátás mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után erőteljesebben érvényesülhet az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása a fogyasztóiár-indexben, azonban a forint elmúlt hónapokban végbement gyengülése veszélyeztetheti a 3 százalékos inflációs cél elérését. A leértékelődés a pénzügyi rendszer sérülékenységét is növeli - jegyzik meg.

Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések 2012-ben érdemben növelhetik a fogyasztóiár-indexet. A minimálbér-emelés hatását részben ellensúlyozza a költségvetési kompenzáció. A forint árfolyamának elmúlt hónapokban végbement gyengülése középtávon is inflációs nyomással járhat. A testület különös figyelemmel kíséri a fogyasztói-árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.

A belföldi hitelezés továbbra sem támogatja a gazdaság bővülését. Az eurózóna perifériájának válsága miatt a hazai bankok nehezebben és nagyobb költségekkel tudják megújítani külföldi forrásaikat. Emellett a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztéséből fakadó banki veszteség is rontja a bankrendszer tőkehelyzetét, ami gyengíti a bankok hitelezési képességét. Mindemellett a bankok hitelezési hajlandósága is alacsony. Ezek a folyamatok a hitelkínálati korlátok szigorodását eredményezhetik, amit a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése is alátámaszt.

A bizonytalan gazdasági környezetben a kedvezőtlenebb konjunkturális kilátások és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást. A vállalatok jövedelmezősége várhatóan mérséklődik. Mindezek a tényezők a vállalati beruházások csökkenését eredményezhetik 2012-ben, amit a feldolgozóiparban végrehajtott nagy egyedi beruházások csak részben ellensúlyoznak.

Simor nem jósolt az IMF-alkuról

Simor András jegybankelnök a sajtótájékoztatón a növekedési kilátások romlását nem kívánta számszerűsíteni, a 2012-es költségvetés tarthatóságáról pedig kijelentette: azt látja, hogy a kormány rendkívül elkötelezett a kitűzött hiánycél tartásában. A jegybank elnöke hozzátette, abban reménykedik, ha a növekedési kilátások az eddigieknél rosszabbak lesznek, a kormány kész lesz pótlólagos intézkedéseket hozni - amint azt deklarálta is -, hogy a hiány a tervezettet ne haladja meg.

A jegybankelnök szerint Magyarországnak érdeke a lehető legkedvezőbb megállapodás megkötése az IMF-fel, a jegybank részese lesz ezeknek a tárgyalásoknak. "Mivel még a tárgyalások előtt vagyunk, a magyar fél pozícióját nem segíti az, ha a lehetséges feltételeket, a hitel fajtáját, illetve az összegét most a nyilvánosság előtt elemezném" - magyarázta. Ugyanakkor beszélt a figyelembe veendő szempontokról: mekkora államadósságot kell megújítani az elkövetkező években; milyen forrásmegújítási szükséglete van a magyar bankrendszernek és általában  a magyar gazdaságnak, és fel kell mérni, hogy a bevonandó forrásokból mennyit lehet megszerezni a pénzpiacokról, illetve mennyit  a piacokon kívüli forrásokból.

Egy az IMF-EU megállapodás lényege nem a hitel összege, hanem  az a hitelesség, amelyet az ország számára a megállapodás kifejez - közölte a jegybank elnöke. Példaként hozta fel, hogy a 2008-as 20 milliárd eurót tartalmazó IMF-EU megállapodást követően, 2009 nyarától a piacról finanszírozta magát Magyarország, azaz nem kellett több hitelt lehívni a rendelkezésre álló összegből. Ez azt jelenti, hogy a 2008-as megállapodást a piac hitelesnek fogadta el, s hitelesnek fogadta el a gazdaságpolitikai kiigazítást, ami a megállapodást övezte, s ennek megfelelően nem volt szükség további hitelösszeg lehívására - tette hozzá Simor András. 

A spekulációt, spekulációs támadást firtató kérdésre Simor András  arra hívta fel a figyelmet, hogy "a spekuláció szinonimája a gondolkodás, akinek megtakarítása van, az spekulál, az gondolkodik azon, hova fektesse be a pénzét. Általában azokat az intézményeket, országokat szokta spekulációs támadás érni, amelyeknek a fundamentális helyzete nem elég erős." Szerinte nem véletlen, hogy nem a cseh korona ellen indult az utóbbi időben ilyen támadás, és úgy vélte, le kell vonni a következtetéseket, vajon miért a forintot támadták meg, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel Magyarország egy erősebb fundamentumokkal rendelkező országgá válik.

A gazdasági növekedéshez szükség van a bankrendszer által nyújtott hitelekre, ezért "az MNB a leglelkesebben üdvözöl minden olyan javaslatot, kormányzati elképzelést, amely a bankrendszerrel való megegyezésre törekszik és ennek a megegyezésnek a része a hitelezés fellendítése" - fogalmazott Simor András.

Nem lehetett elkerülni a kamatemelést

Az MNB mostani szigorítását az elemzők szerint nem lehetett elkerülni az euróválság, az ország leminősítése és a forintgyengülés miatt - közölték elemzők. Sokan további kamatemelésekre számítanak. Az Equilor szerint a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, mivel az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek egyelőre nincs (viszont jelzi, hogy az MNB a helyzet magaslatán áll).

Hasonlóan vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is. Bár a piac 100-150 bázispontos emelést árazott be, szerinte megfelelő kommunikációval, hangsúlyozva, hogy a monetáris tanács odafigyel a folyamatokra, ez első lépésnek megfelelőnek látszik.

Ebben persze benne van a további emelés lehetősége még ebben az évben – mondta a hvg.hu-nak az elemző, aki szerint tekintettel kell lenni arra is, hogy a gazdaság lassulása miatt a legtöbb országban inkább a kamatcsökkentés a jellemző: nemcsak az olyan fejlődő piacokon, mint Dél-Amerika, hanem olyan térségbeli országokban is, mint Románia. De Csehországban is kamatcsökkentésre lehet számítani.