A kormány döntésének értelmében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) április 30-ig a kormány elé terjeszti a koncepciót, amely alapján létrejöhet az úgynevezett zöld bank, amelynek feladata a mezőgazdasági, erdészeti, természet- és környezetvédelmi célú beruházások forráshoz juttatása, az ágazat cégeinek finanszírozása - mondta a miniszter.

Fazekas Sándor szerint a bank konkrét alapítói köréről és a pénzintézet alaptőkéjéről még nem hoztak döntést. Ezekről a koncepció kidolgozását követően határoznak. Elmondta ugyanakkor, hogy az agrárbank forráskerete többtíz milliárd forintra rúg majd.

Fazekas Sándor kitért arra, hogy a létrehozandó agrárbank nagy figyelmet fog fordítani a családi gazdaságok és a fiatal gazdák segítésére. Erre vonatkozóan a tárcának már kész elképzelései vannak. A korábbi társadalmi viták során ugyanis körvonalazódtak azok az elképzelések - támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciós formák -, amelyekre szükség van.

A tárcavezető aláhúzta: az agrárbank sokkal közvetlenebb kapcsolatban lesz az ágazattal, mint a sokszínű pénzügyi portfólióval rendelkező, más területeken is működő bankok.

Drága lenne egy új bank 

Mint a hvg.hu korábban beszámolt, a kormány február elején már megvizsgálta egy állami, kizárólag az agrárágazat finanszírozására szakosodott bank létrehozásának lehetőségét. Értesüléseink szerint egy új "zöldmezős" agrárbank alapítása komoly kezdeti kiadást jelentene az államnak: akár 80 milliárd forintba is belekerülhetne, ebből az induló tőke 70 milliárd forint, a fiókhálózat kiépítése 10 milliárd forint. Utóbbi azért kerülne ilyen sokba, mert körülbelül 80-100 fiók kellene ahhoz, hogy megfelelő legyen az agrárbank területi lefedettsége. Ezt egyébként arra alapozza a jelentés, hogy a nagyobb lakossági ügyfélkörrel és kkv-finanszírozással foglalkozó hitelintézetek több mint 100 fiókkal rendelkeznek.

A kabinet számba vette a lehetőségét annak is, hogy a kormányhivatalokon vagy a postán keresztül is működtethető lenne az új bank, de ez is többletkiadást jelentene, ugyanis ki kellene építeni az infrastruktúrát és több dolgozóra lenne szükség. Emellett számolnak azzal is, hogy egy új állami banknál további problémát jelentene, hogy eleinte valószínűleg nem jutna forráshoz a piacon kedvező feltételekkel, így a hitelkihelyezést saját tőkéből kellene megoldania. A teljes mértékben állami bank előnye ugyanakkor a kormány számára az lenne, hogy a pénzintézet a szándékainak megfelelően alakítaná az agrárágazat finanszírozását.

Kisebbségi tulajdonnal olcsóbb

A kabinet februárban azt is megvizsgálta, hogy egy létező bank részvényeinek megvásárlásával elkerülhetné az új bankkal járó jelentős kiadásokat. A kormány elé került februári jelentés szerint egy jelentős lakossági ügyfélkörrel és kkv-hitelállománnyal rendelkező hazai bank már felsővezetői szinten döntött egy agrárbank felállításáról, melyben a bank 75 százalék + 1 szavazattal, az állam 25 százalék – 1 szavazattal rendelkezhetne. Utóbbi egy saját banknál kevésbé lenne jó a kormánynak, ugyanis nehezebben tudná keresztülvinni elképzeléseit.

A terv szerint az agrárbank hiteleinek kihelyezése a főtulajdonos hálózatában történhetne, így az állam mentesülne a költséges fióképítéstől. A hitelezéshez szükséges források nagy részét is a főtulajdonos bank biztosítaná, az állam pedig támogatást adna az agrárbanknak, illetve adókedvezményt a többségi tulajdonosnak, cserébe a finanszírozásért.

Piaci szereplők szerint a kisebbségi állami részesedéssel létrehozott agrárbank terve jól ráilleszthető a Takarékbankra. A pénzintézet többségi tulajdonosai, a takarékszövetkezetek ernyőszervezeteként 1600 fiókos hálózattal rendelkeznek, amely jó eszköze lenne az agrárium pénzügyi kiszolgálásának. Korábbi értesüléseink szerint ezzel összefüggésbe hozható, hogy a kormány tárgyalásokat folytatott a Takarékbank 38,46 százalékos kisebbségi részvénycsomagjáról, amely a német DZ Bank tulajdonában van.