A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint az csak a kisebbik probléma, hogy a jogszabályalkotási kapkodás miatt most éppen néhány napnyi interregnum alakult ki. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó mentességet bizonyos terményekre ugyanis nem adták meg, és bár a kormány utasította a szaktárcát az élőállat-szállításra vonatkozó jogszabályi passzusok kidolgozására, ezek nem készültek el, így érvényben sincsenek.

A mezőgazdasági termelők (és az élelmiszeripari vállalkozók) számára z e-útdíj bevezetése és alkalmazása költségnövekedést és bürokratikus adminisztratív terhet jelent – olvasható az MOSZ közleményében. Az elektronikus, használatarányos útdíj fizetés július 1-jével történt bevezetése e két terület számára azért jelent külön problémát, mert a mezőgazdasági termékek szállításigényesek, nagytérfogatúak, súlyuk, valamint viszonylagosan alacsony áraik viszont az e-útdíjjal megterhelve az önköltséget kezelhetetlen szintre emelhetik. A kiszámíthatatlan időjárás ráadásul nehezen tervezhetővé teszi a betakarítás gyors elvégzését a szétszórt termőföldeken, mert logisztikailag és adminisztratív módon a gépeket és az e-útdíj rendszert nem, vagy csak igen körülményesen lehet közös nevezőre hozni. 

Mehet ingyen - vagy nem mehet?

katasztrofavedelem.hu

A kérdés nem most került elő; arról termelői kezdeményezések alapján a Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül törvénymódosító javaslatot is benyújtottak. Sőt, a mezőgazdasági szállítások részleges mentességének törvényi kimondása valójában már május 27-én, a törvény elfogadásakor megtörtént. Tóth István, az MOSZ titkára szerint azonban a termelők csak azt hitték, hogy a rendeleti szabályozás "leköveti" a törvény módosulását, mert bár a kormány csak június 30-án – azaz: egy nappal a rendszer bevezetése előtt – döntött a mentesség szabályozásáról, de az nem kezelte csak a kérdés egy részét. Ráadásul a mentesség megfelelő értelmezésére az érintettek nem is tudtak kellően felkészülni – mint azt a mezőkövesdi bírságolás is bizonyítja.

Az MSZTOSZ értelmezése szerint ugyanis hiába, hogy a mentesség elvileg mától él, ha a július 2-i hatályba lépést követően a díjmentes viszonylati jegy váltására jogosító hatósági bizonyítványt kiállító jegyzőnek a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül kell kiállítania. Vagyis: úgy van mentesség, hogy amíg nincs jegyzői dokumentum, nincs, és fizetni kell. A szövetség közleményében rámutat: az ügyintézés nehézkességét az is csak fokozza, hogy a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal az egyetemes útdíj-szolgáltatónál a hatósági bizonyítványban megjelölt útdíjköteles elemi útszakaszokra díjmentes viszonylati jegyet kell kiállíttatnia a kérelmezőnek. Az időjárási viszonyok változása miatt módosuló betakarítási, szállítási helyszínváltozás esetén viszont nincs lehetőség arra, hogy újabb fizetés nélkül történjen a szállítás.

A szabályozás megkésett, ám a titkár szerint az nagyobb problémákat okoz, hogy a  jelenleg hatályos jogszabályozásból kimaradt az élőállatok, gyümölcsök, szőlő, cukorrépa, burgonya, silókukorica, szálastakarmányok, szalmák és egyéb növényi termékek, tej és tojás szállításainak díjmentessége. „Ez a szűkítés alkotmányossági aggályokat is felvet, mert a termelők joggal várták, hogy a kormány ne csak részben hajtsa végre a törvény rendelkezéseit” – mondta Tóth István. A törvény a mezőgazdasági termények betakarítása idejére a növénytermesztésre, valamint az élőállatok szállítására kiterjedően szabályozza a mentességet. A titkár szerint azonban több más, ellentmondásos szabályozási pont is került a szövegbe, „ezek kínosak a konzultációkat nélkülöző rendeletalkotási munka következményei a rendeletalkotó, de az érintettek számára is” – tette hozzá a MOSZ titkára.