Egy nappal az elkerülhetetlennek látszó államcsőd előtt, bár teljes a bizonytalanság Görögországban, az emberek fejében pedig elég nagy a zavar, az élet folyik tovább a maga mediterrán sodrásával – legalábbis erről számoltak be a hvg.hu helyi forrásai.

Görögországnak holnap, kedden kellene törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) egy 1,6 milliárd eurós (úgy 500 milliárd forintos) adósságot, de nincs pénze az államnak. Ha nem fizetnek, az egyet jelent az államcsőddel – noha hivatalosan kimondva nem lesz egészen július végéig, ugyanis hivatalossá akkor válik, ha az IMF kiad egy nyilatkozatot, erre azonban akkor kerül sor, ha a nemfizetés után 30 napig sem történik semmi. Mindenesetre az első félig hivatalos jelzés megérkezett: egy meg nem nevezett kormányzati tisztviselő elmondta, hogy nem fog holnap fizetni a görög állam.

Sokan azt sem értik, pontosan milyen népszavazás lesz vasárnap, mit is jelent a „Nem” vagy az „Igen” válasz. A kérdés úgy szól, elfogadja-e a hitelező nemzetközi szervezetek, vagyis az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank által javasolt intézkedéscsomagot – abban azonban a görög kormány által lefestettnél enyhébb intézkedések vannak, nincs szó például nyugdíj- vagy bércsökkentésről, igaz, a nyugdíjrendszer terén megtakarításokat kell elérni, és áfát is kellene emelni. A népszavazást az európai vezetők mindenesetre magasabb szintre is emelik: úgy tekintik, egyben arról is szól, hogy Görögország az eurózónában és az EU-ban kíván-e maradni.

AFP / Louisa Gouliamaki

A helyiek jó része úgy viszonyul a vasárnapi, a görögök jövőjéről is szóló szavazáshoz, hogy a vasárnap még irgalmatlan messzeségben van. Egyelőre a hétfőt kéne túlélni, fogalmaztak beszélgetőtársaink – és a görögök nagy túlélők.

A hvg.hu által megkérdezett athéniak egyelőre nem pánikolnak, és a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem is nagyon tapasztalnak ilyet, "maximum az idősek reagálnak így". Az emberek kivették a pénzüket az ATM-ekből, már ameddig ki nem fogytak a bankautomaták – már délelőtt több helyről is „kifosztott” ATM-ekről érkeztek fotók. A The Guardian beszámolójában azonban néhány helyen pánikközeli hangulat uralkodott. Délelőtt több benzinkútnál is kifüggesztették a táblát, hogy kifogyott az üzemanyag, voltak szupermarketek, ahol az eladók tapasztalatai szerint az emberek tartós élelmiszereket vásároltak nagyobb mennyiségben, és több bankautomata vagy bankfiók előtt csalódott ügyfelek sorakoztak. Igaz, a kép itt is vegyes, mert voltak boltok, ahol nyugalom volt.

"Várunk, össze vagyunk zavarodva", hangzik el legtöbbször – forrásunk például úgy gondolja, szeretné, ha Görögország EU-tag maradna. Kérdésünkre, hogy a további megszorítások árán is maradjon-e, a válasz: "Nem! Az embereknek nincs több pénzük." Nem könnyű a helyzet feldolgozása: "szeretnénk szabadon dönteni a kormányunkról, a politikánkról. Elvárjuk, hogy az EU ne bánjon úgy velünk, mint a szolgákkal. Rengeteg a gazdag, őket kellene megadóztatni." Ellenvetésünkre, hogy most Görögország nem tudja megoldani a helyzetet külső segítség nélkül, az a válasz érkezik: "igen, tudom. Furcsa emberek vagyunk". És Európa furcsa emberei most valamiféle nyugodt várakozással szemlélik az eseményeket. "És tudod mit? Lent tömve vannak a strandok és a kávéházak, ahol az emberek hangosan vitatkozva próbálnak a dolgok végére járni."

Putyin lesben áll

Egy másik forrásunk már túl volt egy ATM előtti ötperces sorálláson "de nincsenek megtakarításaim". "Nem tudjuk, mi fog következni, de sejtettük, hogy tovább ez így nem mehet." Mint mondja, "azért választottuk meg Cipraszt, hogy változzanak a dolgok. Én nemmel fogok szavazni vasárnap, ez eredetileg azt jelenti: nem a megszorításokra. Ugyanakkor szeretnénk EU-tagok maradni. Ha az ismeretlen és a megtapasztalt európai szolidaritás között kéne választani, akkor az előbbi mellett döntenék". Még azt is hozzáteszi "lássuk, talán Putyin megment minket".

Vlagyimir Putyin orosz államfő alighanem dörzsöli a kezét a görög események láttán. A múlt héten szivárgott ki, hogy a görög kormányfővel tárgyalt az orosz államfő, de annak eredményéről nincs hír. De az is a múlt hét termése, hogy aláírtak egy szándéknyilatkozatot a görögök és az oroszok a török gázvezeték görög szakaszának építéséről.

Vlagyimir Putyin és Alekszisz Ciprasz

AFP / Olga Maltseva

Ha nem lesz elég euró, muszáj lesz új pénzt csinálni

Bár elég stabilan tartja magát, hogy Görögországnak az IMF-nek való "nemtörlesztéssel" együtt járó államcsőddel az eurózónát, sőt magát az Európai Uniót is el kell hagynia, a helyzet korántsem ennyire egyértelmű és egyszerű. Szakértők szerint e kérdésben sokkal többet nyomhat a latban az, hogy a július 20-án lejáró több milliárd eurós kötvénykibocsátás – aminek jelentős részét az EKB jegyezte le – visszafizetésével mi lesz. Amennyiben ekkor sem fizet Athén, úgy fizetésképtelennek minősül, az EKB-nek pedig ezért fel kell függesztenie a sürgősségi vésztámogatás (ELA) folyósítását – ami a görög pénzügyi rendszer gyakorlatilag azonnali leállását hozza. A görög kereskedelmi bankoknak ebből a hitelkeretből volt pénzük.

Tekintve, hogy a görög központi bank nem képes eurót nyomtatni, sem eurót leértékelni, ekkor kényszerülhet rá Athén, hogy saját hatáskörben oldja meg a finanszírozást – ami saját valuta bevezetését jelent(het)i. A nyugdíjakat, állami alkalmazottakat fizetni kell, az államnak a beszállítóit ugyancsak ki kell fizetnie, a kereskedelmi bankoknál vezetett számlájukhoz a cégeknek is hozzá kell férniük – márpedig eurójuk nem lesz, tehát más pénzt kell bevezetni. (Ez alighanem a régi valuta, a drachma lehet.)

Drachma vagy euró

AFP / Philippe Huguen

Ezzel Görögország az eurózónán kívülre kényszerül, tehát nem kiteszik a zónából, hanem egyszerűen nem nyílik más lehetőség számára. Ez azonban felvetheti az Európai Unióból való távozás kérdését is, hiszen az uniós tagság az euró kötelező átvételével jár – kivéve Dániát és Nagy-Britanniát –, így aki nem veszi át az eurót, megsérti ezt a tagsági feltételt. Egy esetleges ilyen lépés persze a politikai szándék kérdését is felveti, és korántsem biztos, hogy a külpolitikai érdekek egybeesnének egy esetleges példastatuálás lehetőségével. A görögök az eurózónából való kilépéssel biztosan árfolyamválságba (az új pénznem nyomban kevesebbet fog érni az eurónál, és veszíteni is fog értékéből) és alighanem bankkrízisbe sodródhatnak.

Mindez persze csak elméleti esélylatolgatás, hiszen az eurózóna rendszerét visszaút nélkül alkották meg, azaz a távozásra semmiféle forgatókönyv nincs. Így abban a speciális esetben, ha Athén mégis kikényszerülne a zónából, nagyjából bármilyen szabályozást kidolgozhatna az unió, így akár olyat is, hogy Görögország zónán belüli jogait korlátoznák, de mint fizetőeszközt megtarthatná az eurót – hasonlóan például Andorrához, Montenegróhoz vagy a Vatikánhoz. Ezzel a görögök megúszhatnák a saját fizetőeszköz bevezetésének költségeit is.