Nem lesznek fix földárak, de a helyi termelési viszonyok sok mindent befolyásolnak, és az árakat is azokhoz kell viszonyítani – nyilatkozta Győrffy Balázs,  a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

A parlament még karácsony előtt döntött a földforgalmi törvény módosításáról, amit nem az agrártárca, hanem Győrffy terjesztett be Font Sándorral és Jakab Istvánnal. A módosítás értelmében a települési agrárgazdasági bizottság (tab) és a kamara megyei elnökségének működése nem változik, az önkormányzatokat viszont kiveszik a rendszerből, akikhez földforgalmi ügyekben másodfokon fellebbezni lehetett. Szakértők szerint ez a módosítás gyakorlatilag a feudalizmusba löki vissza a magyar vidéket, és a kisebb gazdálkodók kiszolgáltatottá válnak

Az eljárás ráadásul a végtelenségig elnyújtható lesz, ezt Győrffy maga is elismeri. Egy példát us említ: „Én akarok földet eladni és van két vevő. A tab az első számú vevőt támogatja, mert a második esetében felhalmozási célú vásárlást lát. A kormányhivatal eldönti, hogy ez helytálló vagy sem. Tegyük fel, hogy a döntést jóváhagyja, ekkor a második fél bírósághoz fordulhat. De most már a bíróság nem mondhatja, hogy akkor a második vevőjelölt is támogatott lesz, hanem csak azt, hogy álláspontja szerint az eljárás során nem a jogszabályoknak megfelelően született döntés, ezért új eljárásra kötelez bennünket.” Innen pedig újra földbizottság, majd kormányhivatal és bíróság lehetnek a következő állomások – azaz „többször is végigjárhatja az ügy a hivatali utat, de a bíróság nem hozhat új döntést, csak új eljárásra kötelezheti a feleket.”

Györffy szerint az ő céljuk az, hogy „a bíróság ne folytasson birtokpolitikát. Neki a jogszabályokat kell betartatni és a betartatása fölött kell őrködni.” Az elnök szerint csak így lehet kizárni a birtokhalmozást. „Szeretnénk, ha a termőföld nem befektetési eszköz lenne, hanem termelőeszköz. Ne családi ezüstként funkcionáljon.”

Korábbi cikkünkben megírtuk: a módosítás egyet jelenthetne a kicsik tönkretételével, hiszen a változtatás megszüntetné a helyben élők beleszólási lehetőségét a termőföldek adásvételében, illetve bérleti szerződéseiben, és annak jogai azokhoz a megyei agárkamarákhoz kerülnének – amelyben Harangozó Gábor, a szocialisták elnökségi tagja szerint az „állami földmutyiban” érintett fideszes politikusok ülnek.

Raskó György agrárvállalkozó is úgy értékelte a javaslatot, hogy aki eddig birtokon belülre került, az ott is marad, aki kívül rekedt, az nem igazán tud majd bekerülni. A módosítások következtében tovább nőhet a birtokok koncentrációja, mely bár javítana a versenyképességen, de falun elhozhatja a feudalizmus totális bebetonozódását.

„Megdöbbenve látom, hogy már a képviselőkben sem bíznak, az a köztestület fogja ellenőrizni a földeket, az állami vagyonnak ezt a részét, amelynek főként a vezetői maguk is érdekeltek a földtulajdonban” – nyilatkozta lapunknak akkor Ács Sándorné, a kishantosi földekért folyó perekben megismert gazdálkodó.

Győrffy az interjúban a családi gazdaságok felszámolására is kitért, mely „torz modell, egy megfoghatatlan, adózási és egyéb más szempontok alapján méltatlan helyzetet eredményező működési forma”. Helyette tavasszal a családi mezőgazdasági vállalkozáts (csmv) vezetnék be, amely a tervek szerint már jogi személyiséggel lesz felruházva, olyan szabályokkal, hogy ne lehessen a nagyobb cégeket szétírni csmv-kre.

A családi gazdaságokra jellemző adókedvezményt átemelnék a csmv keretei közé, azaz százmillió forintos nettó árbevételig mentesíteni kívánják a vállalkozásokat a társasági adó megfizetése alól. Megmaradna az őstermelői kategória is, „de őstermelő tényleg az legyen, aki a felesleget viszi a piacra”.

Győrffy tagadja az ellenzéki vádat, miszerint hatósági árat vezetnének be a földre. „Arról van szó a jogszabályban, hogy a termőföld jövedelemtermelő képességét vegyük figyelembe”. Az elnök szerint pl. „egy Balaton-felvidéki szőlő megvásárlásakor nem mindegy, hogy valaki azt szőlőként kívánja használni vagy építési telekként, mert ha az ingatlanbefektetőt versenyeztetjük a szőlőtermelővel, akkor nem lesznek pariban”.