hvg.hu: A legnegatívabb kritikák is csak addig merészkedtek a Néprajzi Múzeum kapcsán, hogy vélhetően nem fog akkora közutálatnak örvendeni, mint a másik két új ligetes múzeum, illetve hogy ez az épület nem is egy ház.

Ferencz Marcel: Nem gondolom, hogy a Liget Projekt bármelyik eleme is közutálat tárgya lenne. Ami pedig a Néprajzi Múzeum tervét illeti, saját magam legjobb kritikusa vagyok, mert ezt én is így gondolom, hogy ez az épület egyszerűen nem lehetett egy szimpla ház, muszáj volt land art struktúrát kialakítani, a természethez közelebb vinni az építészetet, hiszen itt egy hatalmas zöldfelületet kellett térré hajtani. A vízióm egy mesterséges völgy volt, a ház ennek a gondolatnak a mellékterméke.

napur.hu

A tervezés során kiemelt figyelmet fordítottunk az 56-os emlékműre, hiszen számomra az egy nagyon kedves szobor, köré lehet – képletesen szólva – jobb- és baloldalra is gyülekezni. Azt szerettem volna, ha ez az épület a béke építészetét képviselné, és az emlékművet körbeülnék az emberek. Aki nem kötődik annyira 56-hoz, ülhet messzebb, magasabbra, a Liget lombkoronáinak szintjére, de ez a szobor akkor is megkapja az őt megillető tiszteletet.

hvg.hu: A látványtervet nézve azt gondolhatnánk, inkább szembenézésre kényszeríti azokat, akik az ív két végére ülnek.

F. M.: Ez az ön véleménye. A néprajzi gyűjtemény ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy önmagunkkal és történelmünkkel is szembenézhessünk az épületben. A Hősök tere egy tradicionális városi origó, azt szeretném, ha a Néprajzi Múzeum a városlakók origója lenne, és ezt a találkozási pontot igyekeztem költőivé formálni. Aki magasra ül, jól látja majd, hova sétálhat el a Ligetben; látszani fog az állatkerti Biodóm, a Széchenyi Fürdő és a Vajdahunyad vára.

hvg.hu: Meg a másik két múzeum, amelyek viszont rengeteg kritikát kaptak.

F. M.: És dicséretet is. Személyesen ismerem az alkotókat – Fudzsimotó Szút, Szedzsima Kazujót és Nisizava Rjúét –, érzékeny és mély gondolkodású emberek. Soha még rosszat nem csináltak, sokkal jobban tudják azoknál, hogy mi az építészet, mint a kritikusaik, akik semmit nem tettek le az asztalra ebben a szakmában. Ne tagadjuk le, hogy a tervezők mögött álló japán kultúra mindig imponált a magyar építészeknek, és persze nemzetközileg is értelmezhető, nagyon tiszta állításokat fogalmaznak meg.

hvg.hu: A Néprajzi Múzeumot tavaly a világ legjobb középületének választották. Nem ön vette át a díjat, hanem Gyorgyevics Benedek, a Liget Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

F. M.: Szerintem az a fontos, hogy magyar középület kapott egy ilyen nagy presztízsű elismerést. Az International Property Awards díjra – a tervező Napur Konzorcium, illetve az intézmény egyetértésével – a Városliget Zrt. mint a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős cég nevezett be, aminek egyenes következménye, hogy a társaság képviselője, jelen esetben a vezérigazgató veszi át az elismerést. Egyébként nem tervek, hanem már megvalósulás alatt álló projektet versengtek a díjért. Természetesen a díjhoz fűződő titulus és logó a tervezőirodát is megilleti.

Máté Péter

hvg.hu: Furcsa mintázatot ad ki, hogy nem voltak ott korábbi munkájuk, a Duna Aréna átadásán, sőt, a nevüket sem említették meg.

F. M.: Az egész projekt az összefogásról, a magyar tehetségről és az ígéretek betartásáról szólt. Aki részt vett benne, büszke rá, hogy hozzátehette saját munkáját a megvalósításhoz.

hvg.hu: Hogyan indult a gondolkodás a múzeumról?

F. M.: Nagyon pontos kiírást kaptunk, a Néprajzi Múzeum töviről-hegyire, a takarítószer-tárolókig bezárólag tudta, hogy mire van szükségük. Reklamáltak is a külföldi pályázók, hogy nem kellenének ilyen pontos előírások, hagyjanak szabadságot. Szerencsés módon ez az adott tartalom és a megszületett vízió – azaz a völgy – azonnal összenőttek.

Olyan átjárható múzeumot akartam, amely ott is van, meg nincs is. A ház alatt egy hatalmas lépcső vezet, reggel 10 órától este 8-ig lehet rajta keresztülsétálni a múzeumon, bepillantva a kiállítótérbe. A Néprajzi Múzeumba járás nem mindennapos tevékenysége az embereknek, így viszont hétköznapi aktussá válhat.

Máté Péter

7000 négyzetméternyi kiállítótér került a föld alá, így az anyagmozgatáshoz, kiállításrendezéshez nem kell liftet használni. Súlyvonalba kerül a kiállítótér, védve van a napsugárzástól, felhevüléstől. A házat „zajos” és „csendes” oldalra választottuk szét: a csendes oldalon kapnak helyet az archiváláshoz, kutatáshoz kötődő helyiségek, a könyvtár és a dolgozók irodái, a Hősök tere felé eső oldalon pedig például az látogatókat fogadó tér, a gyerekmúzeum.

hvg.hu: Hogyan kell dekódolni a bőrön futó népművészeti mintákat?

F. M.: Az üvegfalakat muszáj volt a hővédelem miatt leárnyékolni, de kezdeni akartam valamit ezekkel a fényrácsokkal, identitást akartunk adni vele az épületnek. A nagy múzeumok nem anonim épületek. Vagy arra utal a külsejük, amit őriznek, vagy az adott nemzet esszenciáját hordozzák. Ennél én tovább akartam menni: nem volt cél, hogy kizárólagosan magyar legyen a díszítés. A múzeumnak nagyon sok anyaga van a Föld minden tájáról, ezt kötelességünk visszaadni vizuálisan a világnak. Nyolcvan eltérő kultúrából származó díszítést kértem tőlük, ezeket 9 hónapig analizáltam, végül a kettős varrottas hímzés formanyelvére ültettem át, amely gyakorlatilag egy raszteres szál kitöltése, azaz a mai, 21. századi nyelven: egy pixel. A kulturális mintagéneket esztétikai harmónia szerint állítottam össze, egy matyó sor találkozik egy afrikai edénymintával, majd folytatódik egy norvég kesztyűmintával.

Máté Péter

A külföldi turista nem fogja tudni, melyik mintát látja, de lesz olyan, amit a sajátjának fog érezni. Azt szeretném, hogy amikor hazafelé utazik, akkor gondolkozzon el azon, vajon miért is érezte magát otthon ennél az épületnél.

hvg.hu: Mik lesznek a legnagyobb technikai kihívások?

F. M.: Ez a ház úgy lett megtervezve, hogy nincs benne technológiai kihívás, hagyományos szerkezetekből épül. Célom volt, hogy megvalósítható legyen, ne maradjon csak egy gondolat, és mindent el fogok követni, hogy úgy valósuljon meg, ahogy terveztem. Bár megkaptuk az elején, hogy a tetőre ültetett fákkal csak blöffölünk, puszta látványelemek, ez nem igaz.

Egy köztéri fa egy köbméteres földlabdában ül, az új Néprajzi Múzeum tetején a fáknak 30 köbmétereset alakítottunk ki úgy, hogy a szerkezet integráns részei. A barlangszerű belső tér tartóoszlopai, melyek a lifteket, lépcsőházakat, vizesblokkokat, gépészetet hordozzák, úgy végződnek a ferde íves tetőben, hogy marad egy-egy hatalmas holttér a földlabdáknak, ebbe lesznek a gyökerek lenyűgözve, lekötözve.

hvg.hu: Miért növekedett a tervezési díj múlt héten?

F. M.: Menet közben új tervezői feladatok merültek fel, a megrendelő pluszfeladatokat adott egy IT-rendszer beépítése, illetve üzemeltetési kérdésekben.

Máté Péter

hvg.hu: Ritkán épül meg pontosan úgy egy ház, ahogy azt építész eltervezi. Fürjes Balázs például az Önök által tervezett Duna Aréna látványtervéről azt nyilatkozta, hogy blöff volt, a kivitelező Market Zrt. pedig azt mondta, nem lehet megépíteni az eredeti tervet – és mást is építettek.

F. M.: Márpedig a Néprajzi 99 százalékban így fog megépülni, ahogy a látványterv mutatja. Az én felelősségem az, hogy olyat tervezzek, ami megvalósítható. A Duna Arénánál más volt a helyzet, az egy design&build konstrukció volt, emellett a beltartalom is változott, az olimpiai megfelelőség miatt kellett újrafogalmaznom a házat.

MTVA / Jászai Csaba

hvg.hu: A hazai kivitelezőktől rendre azt hallani, hogy az építészek lehetetlen dolgokat terveznek, az építészek pedig arra panaszkodnak, hogy a kivitelezők szívesebben kerülik ki a nagyobb technikai felkészültséget követelő megoldásokat.

F.M.: Én ezt nem így gondolom. Tisztelni kell egymás munkáját. Az a jó, ha a kivitelező alig várja, hogy megépítse a házat, a Néprajzinál pedig ezt érzem.

hvg.hu: Van meg nem valósult budapesti épületálma?

F. M.: Nincs. Nekem megvalósulnak az álmaim.