A csúcsjelöltség nem kizáró ok ahhoz, hogy valaki az Európai Bizottság elnöke legyen, sőt növeli az esélyeket, ám nem jelenti automatikusan azt, hogy a jelölt lesz a kiválasztott – valószínűleg ez volt a legfontosabb üzenete Donald Tusk sajtótájékoztatójának kedd este Brüsszelben. Az Európai Tanács elnöke az után állt az újságírók elé, hogy az állam-és kormányfők szokatlanul rövidre nyúlt vacsorájukon megvitatták, mit is kezdjenek a rendszerrel, amely alapján az EP legnagyobb frakciója adná az Európai Bizottság új elnökét. Ez pedig áttételesen az esélyes csúcsjelöltet, Manfred Webert is érinti.

Ha Orbán Viktor szemszögéből nézzük, a Fidesznek könnyű lesz sikerként kommunikálnia az estét. Tusk megismételte, a 28 tagország vezetője pedig megerősítette azt, amit már a májusi nagyszebeni EU-csúcson is nyilvánvalóvá tett: attól, hogy az Európai Néppárt kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi választásokon, egyáltalán nem biztos, hogy Weber lesz az bizottság elnöke.

Weber lelkes, de kevés az esélye

AFP

Persze miért is lenne, hiszen a rendszert az Európai Parlament találta ki, a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács viszont nem arról híres, hogy szereti kiengedni a kezéből a döntéseket.

Az Európai Tanács javaslatot tesz, az Európai Parlament pedig megválaszt

– fogalmazott röviden Tusk.

A politikus mindenesetre felsorolta, milyen kritériumokat vesznek figyelembe ahhoz, hogy valaki elnyerje a megbízatást. Ezek a sokszínűség, a jelölt hazájának földrajzi elhelyezkedése és mérete, a nemi esélyegyenlőség, és csak a szempontok egyike a politikai beállítottság. Azt ő is elismerte, hogy a tökéletes egyensúlyt nehéz lesz megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és ő is készen áll a kompromisszumra. Ezért már most felajánlotta, hogy hajlandó találkozni az Európai Elnökok Értekezletének tagjaival (ez az EP képviselőcsoportjainak vezetőiből és az EP elnökéből álló testület).

Donald Tusk tehát igyekezett nagyon gyorsan lezárni a kérdést, sajtótájékoztatóján pedig Angela Merkel német kancellár is utalt arra, hogy már a következő tervezett uniós csúcson, júniusban döntést akarnak hozni. Ezt persze nehezíti, hogy az új Európai Parlament csak a csúcs után egy héttel ül össze, a viták tehát alig zárulnak le június végén.

A viták tétjéről, arról, a bizottsági elnöki címen túl milyen pozíciókról kell most dönteniük a vezetőknek, ebben a cikkben írtunk bővebben:

Indul az uniós Trónok harca, és Orbánnak nem osztanak benne lapot

Van egy sajátos magyar perspektíva, amelyből az EU-t szemlélhetjük, pláne, ha még a Fidesz szemüvegét is felvesszük. Innen úgy látszik, mintha minden a bevándorlásról szólna, ha pedig másról, akkor azokat a kormányokat büntetik, amelyek nem szállnak be a brüsszeli kánonba, és azokat jutalmazzák, amelyek a nemzetükre törve behódolnak a brüsszeli akaratnak.

De ki lesz a befutó?

Az viszont, hogy akkor kinek a nevét fogják kimondani, egyelőre rejtély. Tusk jelöltekről nem beszélt, a kedd esti találkozón pedig annyira vigyáztak a hírzárlat betartására, hogy a miniszterelnökök és államfők még a mobiljukat sem vihették be a terembe, sőt a szokással ellentétben nagyköveteik sem lehettek bent velük.

Nem titok, hogy Angela Merkel továbbra is Manfred Weber jelölését támogatja, és este nyilatkozatot adott ki az Európai Néppárt is, amelyben támogatásáról biztosította a bajor politikust. Később csatlakozott hozzájuk a megbízott osztrák kancellár, Hartwig Löger is. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a legújabb mandátumbecslések már csak 177 képviselői helyet adnak a Néppártnak, a szociáldemokratáknak pedig 149-et, ami együtt nem elég a többséghez. Nagyot ment viszont az ALDE, benne Emmanuel Macron francia elnök pártszövetsége, a liberálisok 107 helyre számíthatnak. A Zöldek sem panaszkodhatnak a 67 mandátummal.

Ráadásul nem a kiegyenlítettebb pártviszonyok jelentik az egyetlen tényezőt, amely Weber esélyeit gyengíti. Sok tagország jelezte, hogy vagy a politikus személyével, vagy pedig magával a csúcsjelölti rendszerrel nem ért egyet. Köztük van természetesen Orbán Viktor, aki alkalmatlannak nevezte és kategorikusan elutasítja az EPP jelöltjét, de ennél sokkal fontosabb a francia elnök véleménye, aki a kiszivárgott hírek szerint komoly vitába keveredett a német kancellárral. Macron a találkozó után tartott sajtótájékoztatóján azt is kiemelte, hogy a tagországok vezetői Tusknak adtak felhatalmazást arra, hogy tárgyaljon az Európai Parlamenttel.

Orbán sikerként tálalhatja az estét

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor egyébként sem a találkozó előtt, sem utána nem nyilatkozott senkinek. A Politicónak egy meg nem nevezett közép-európai forrás annyit mondott, a V4-ek elégedettek a vacsora kimenetelével, és úgy látják, "mindez egy jó irányba tett lépés volt". Azt ő is kiemelte, hogy a csúcsjelöltség az uniós vezetők szerint továbbra sem jelenti azt, hogy valaki automatikusan megkapja a posztot.

A kérdés most az, lenyeli-e az EP, hogy az Európai Tanács megint át akar nyúlni a feje fölött, és hajlandó-e beleegyezni egy kompromisszumos megoldásba. Ha igen, akkor találni kell valakit, aki nemcsak az intézmény, hanem a politikai pártok számára is elfogadható.

A második legnagyobb frakció, az S&D csúcsjelöltjének, a holland Frans Timmermans a kinevezése nemcsak azért nem túl valószínű, mert a szociáldemokraták rosszul szerepeltek, hanem azért is, mert nagy az elutasítottsága az Európai Tanácson belül. Szóba jöhet még az ALDE egyik jelöltje, Margrethe Vestager versenyjogi biztos, aki többek számára is elfogadható, világszerte a legismertebb tagja a mostani bizottságnak, ráadásul nő. Viszont ő a liberálisok frakciójában ül, akik csak a harmadik helyen végeztek. Sokak szerint Guy Verhofstadt éppen ezért keres lehetséges szövetségeseket, köztük akár a Demokratikus Koalíciót is. Hiszen minél több mandátuma van a pártszövetségnek, annál jobban beleszólhat a kiválasztás folyamatába.

Az már mellékes, hogy az Európai Tanács nyilvánvaló erődemonstrációja mellett erre van-e bármi esélyük.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.