A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a hatályos kamatkondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa keddi ülésén. Az alapkamat maradt 0,6 százalékon, ahová két lépésben, júniusban és júliusban csökkentették a 0,9 százalékról, ahol 2016. május 25. óta állt.
A forint euróval szembeni árfolyama a 365-ös szinten várta a döntést, bár közvetlenül annak nyilvánosságra hozása előtt 366 fölé gyengült, majd az alá erősödött vissza.
Az árfolyam október 13-án kezdett a 357-es szintről gyengülni, és október 15-én stabilizálódott 365 alatt. A jegybank igazgatótanácsa aznap ugyanis nem változtatott meghatározó jelentőségű, egyhetes betéti kamatán, holott a pakliban benne volt egy lazítás (vagyis kamatcsökkentés), mivel a szeptemberi inflációs adat a várakozásoknál jobban alakult. Azaz a jegybank mozgástere nőtt, mivel úgy tűnik, hogy az infláció 2020-ban a jegybanki célsávban fog alakulni, sőt lehetséges, hogy a 3 százalékos cél alatt. Ennek tükrében a piacon olyan várakozás alakulhatott ki, hogy a jegybank a szeptember végén 0,6-ról 0,75 százalékra emelt egyhetes betéti kamatot visszacsökkentheti 0,6-ra. A forint árfolyamának jelentős gyengülését ez magyarázta, illetve nemzetközi kockázatok, például a brexit.
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank ugyanis igyekszik élénkíteni a gazdaságot, amihez alacsony kamatokra van szükség. Az alacsony kamatok ugyanakkor sebezhetővé teszik a forintot.
A Monetáris Tanács kamatdöntésénél érdekesebb a jelenlegi helyzetben az ahhoz később fűzendő indoklás.
Nagy kérdés, hogyan kommunikál majd a jegybank, marad-e a szigorúbb, infláció fókuszú hangnem, és a piac elhiszi-e, hogy tényleg nem akarnak lazítani, nem lesz kamatcsökkentés. Ha nem hiszi el, és a forint árfolyama a kamatdöntő ülés után is alulteljesítő marad, akkor csütörtökön az igazgatóság az egyhetes betéti kamat felemelésével próbálhat reagálni – ahogy történt szeptember végén.