A lakásárak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, sok magyar pedig csak lakáshitel felvételével tudja a vételárat megfizetni az eladó részére. Bár az adott ingatlan értékének alakulása kevéssé érdekes a benne élők számára, van olyan helyzet, amikor mégis lényeges a lakás forgalmi értéke. Ez pedig az a helyzet, amikor a lakás értéke már nem fedezi a fennálló hiteltartozás összegét.

Miért gond az a banknak, ha csökken a lakásunk értéke?

Egy jelzáloghitelnél – legyen az lakáshitel, vagy szabad felhasználású jelzáloghitel – ingatlant ajánlunk fel biztosítékként a bank számára. Ha probléma történne a futamidő alatt – nem fizetjük valami miatt a törlesztőrészleteket –, akkor a pénzintézet a lakás értékesítésével is rendezhetné az elmaradásunkat, tartozásunkat. Éppen ezért kerül az ingatlan tulajdoni lapján bejegyzésre a bank jelzálogjoga, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom.

Mindez azt jelenti, hogy már a felvehető hitelösszeg meghatározásakor figyelembe veszi a pénzintézet a lakás értékét. (A hitelösszeg nem haladhatja meg a becsült forgalmi érték egy meghatározott százalékát.) Cserébe viszont kedvezőbb kondíciók mellett, olcsóbban kaphatunk kölcsönt.

Viszont egy esetleges nagymértékű ingatlanpiaci áresés rossz hír a pénzintézet számára, hiszen ez szélsőséges esetben azt eredményezheti, hogy az ingatlan aktuális eladásából nem lehetne a fennálló tartozást rendezni.

Mit tesz, mit tehet a bank a lakásárak csökkenésekor?

A legtöbb pénzintézetnél a hitelszerződés, vagy a hitelezésről szóló üzletszabályzat rendelkezik a pénzintézet lehetőségeiről: amennyiben a fedezet értéke nem éri el a hitelösszeget, akkor a banknak jogában áll pótfedezet bevonását kérni. Ha pedig ezen kérést nem teljesítenénk, akkor a bank akár fel is mondhatja a kölcsönszerződést.

A kívánt állapotot több módon is helyreállíthatjuk:

• Felajánlhatunk pótfedezetként másik ingatlant a hitel mögé.
• Valamilyen módon növelhetjük a jelenleg fedezetként felajánlott lakás értékét. (Egy komolyabb korszerűsítéssel például.)
• Csökkentjük a fennálló tartozásunkat: gyakorlatilag részben előtörlesztjük a kölcsönünket.

Erre az elmúlt években nem volt példa, ugyanakkor a Bankmonitor szakértői emlékeznek olyan esetre a devizaválság idejéről, amikor egyes pénzintézetek éltek ezen jogukkal, és felszólították az adósokat pótfedezet bevonására. Arról azonban nincs információ, hogy ténylegesen egy jól fizető adós hitelét emiatt felmondta volna bármelyik bank.

Mennyire reális az jelenleg, hogy lakásunk értékének esése miatt pótfedezetet kérjen egy bank?

Előfordulhat, hogy tűzvész, árvíz, vagy bármilyen más természeti katasztrófa miatt a lakásunk értéke jelentősen csökken. Ebben a helyzetben természetesen a fedezet értéke jelentősen csökkenne.

Azonban éppen az ilyen helyzetek kivédése érdekében várja el a bank megfelelő vagyonbiztosítás megkötését. Egy ilyen helyzetben a biztosító megtéríti a kárt, amelyből jó esetben a lakás helyreállítható. Akkor jelenthetne ez problémát, ha a biztosító valamilyen okból nem fizetne: olyan esemény történt, ami ellen nem nyújt védelmet a szerződés, vagy felmondták a biztosítást a díj nem fizetése miatt.

A lakásárak csökkenése miatt bajba kerülhetünk?

Elvben igen, hiszen a lakásárak csökkenése miatt a fedezetül felajánlott ingatlan értéke is mérséklődhet. (Akár a fennálló tartozás értéke alá.) Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok alapján az új hiteleknél a vételárnak legfeljebb a 80 százalékát érheti el a hitelösszeg nagysága. Vagyis a lakásárak 20 százalékos esése mellett is megfelelő fedezetet nyújthat otthonunk a bank számára.

Ha a korábbi devizahitelezés időszakára tekintünk vissza, akkor a 2007 és 2014 között nagyságrendileg 15–16 százalékkal estek a lakásárak. (A KSH adatai alapján egy átlagos fővárosi lakás ára 2007 és 2013 között 15,9 millió forintról 13,6 millió forintra csökkent.)

Ezt a 15–16 százalékos árcsökkenést – ami 5–6 év alatt történt – még mindig elbírná a jelenlegi hitelezési szabályzat. (A devizahitelezés idején nem volt előírás a lakások terhelhetőségére, egyes bankok, bizonyos esetekben akár a teljes vételárat is megfinanszírozták.)

Emelkedhet a fennálló tartozás?

Még úgy is "elromolhat" a hitelösszeg és a fedezet értékének aránya, hogy a kölcsön fennálló tartozása emelkedik. Erre azonban a jelenlegi helyzetben nem kerülhet sor. Egy forinthitel fennálló tartozása nem fog emelkedni. (A hitelkamat emelkedésével a törlesztőrészlet növekedhet, de a fennálló tartozás nem.)

A régi devizahitelek esetében a forint árfolyamának változása hatással volt a fennálló tartozás forintban meghatározott nagyságára. A fennálló tartozás sok esetben az árfolyamváltozás miatt haladta meg a fedezeti ingatlan értékét. Ráadásul az árfolyam hatással volt a havi törlesztőrészletek nagyságára is. Nem véletlen, hogy rengeteg adós számára az árfolyamváltozás okozta a legnagyobb problémát.

Összegzés:

A pénzintézeteknek jogában áll pótfedezetet bekérni abban az esetben, ha a fedezet értéke nem haladja meg a fennálló tartozás összegét. Ha ezt nem tudjuk teljesíteni, akkor akár fel is mondhatják a kölcsönt.

A jelenlegi hitelezési gyakorlat mellett azonban ezen negatív helyzet bekövetkeztének csekély az esélye. A fennálló tartozás nem emelkedhet, azt pedig jogszabály korlátozza, hogy a kölcsön igényléskori összege ne haladja meg a fedezet értékének a 80 százalékát.

Egy káresemény miatti ingatlanár-csökkenés reális lehet, de pont ezen problémák kivédésére szolgál a vagyonbiztosítás. Ekkor ugyanis a biztosító rendezi a kár összegét, melyből jó esetben a lakás helyreállítható.