“Az adósságválság már itt van” - hangsúlyozza Nouriel Roubini a Project Syndicate-en megjelent írásában. A Végzet közgazdászának nevezett szerző, akit csak úgy emlegetnek, mint a 2008-as válságot megjósoló közgazdászt, igencsak kemény landolást tart valószínűnek a világgazdaság számára. A pandémia idején a kormányok és a jegybankok igyekeztek maximálisan megóvni a gazdaságot és a családokat a negatív következményektől, ezért öntötték a pénzt a piacra. A szállítási láncok viszont nagyon meggyengültek, elsősorban a nagy kínai lezárások miatt. Végül jött a háború Ukrajnában, amely az egekbe emelte az energiaárakat.

“Ma már mindenki belátja, hogy ezek a negatív hatások a kínálati oldalon hozzájárultak az inflációhoz. Az Európai Központi Bank, a Bank of England és a Fed egyre inkább kénytelen beismerni, hogy nagyon is nehéz lesz úgy lehozni a világgazdaság repülőgépét a földre, hogy sima legyen a landolás. Az USA-nak ez sosem sikerült akkor, ha az infláció 5% fölött, a munkanélküliség pedig 5% alatt volt” - írja Roubini, aki hozzáteszi: önmagunkat csapnánk be, ha enyhe recesszióban reménykednénk.

A fejlett országok gazdasági mutatói durva lassulást jeleznek. Ezt csak rontja az, hogy a nemzeti bankok egyre csak szigorítanak. A kemény landolás ma már a legvalószínűbb forgatókönyv" - tartja a közgazdász.

Ezekután Roubini felteszi a kérdést: az USA már recesszióban van? Majd úgy válaszol, még nincs, de az első félév mutatói negatívak.

Mi várható? “Óriási a nyomás a jegybankokon, hogy fékezzék a szigorítást, mert mindenki tart a katasztrófától. Jól látszik ez már Nagy-Britanniában. A Bank of England látva az új kormány első intézkedéseire érkező negatív piaci reakciókat azonnal mennyiségi könnyítésbe fogott: vásárolni kezdte a brit állampapírokat.”

Ebből Roubini levonja a következtetést: “a jegybankok továbbra is keményen beszélnek majd, de jó okunk van abban kételkedni, hogy valóban mindent megtesznek-e az infláció ellen?"

Közben a világgazdaság szépen belecsúszik a stagflációba, amelyet sok más probléma súlyosbít: elöregedés a fejlett világban, a bevándorlás korlátozása , az amerikai és a kínai gazdaság szétválasztása (decoupling), a geopolitikai válság (ez utalás az ukrajnai háborúra). Ha mindez nem lenne még elég, előfordulhat , hogy új Covid-variáns okoz majd gondot a világgazdaságnak, a klímaváltozás drámai következményei pedig egyre jobban megmutatkoznak.

Végül itt van még egy nagy probléma: a kormányok és a munkaadók egy része nem tud ellenállni a dolgozók béremelési követeléseinek, és ez növeli a költségvetés hiányát.

Mi lesz a tőzsdéken? A részvényárfolyamok csökkennek, a kötvények kamatai nőnek. Az év első öt hónapjában átlagosan 20%-kal csökkentek a részvényárfolyamok, míg a hosszú lejáratú kötvények hozamai 1,5%-ról 3,5%-ra nőttek Amerikában. Ezen mindenki veszített.

“Ahogy az infláció pénzügyi szigorításhoz vezetett, úgy érkezett meg a medve mind a részvények, mind a kötvények piacán” - utal Roubini az tőzsdei esést szimbolizáló állatra.

Mi következik ebből? “Nő a feszültség az adósságpiacon: emelkednek a hosszú lejáratú államkötvények hozamai. A nagyon eladósodott cégek, bankok, háztartások és államok bajba kerülnek. A válság már itt van” - zárja cikkét a Project Syndicate portálon Nouriel Roubini.