Az alkotmányozó törzsi nagytanács, a loja dzsirga 502 tagja három hétig tartó ülésezés után jutott megállapodásra, elhárítva a kudarc hosszabb ideje fenyegető veszélyét. A legfőbb vitás kérdés a nemzeti kisebbségek nyelvének státusa volt, amelyről kompromisszumos egyezség született: eszerint a pastu és a dari lesz Afganisztán hivatalos nyelve, de a kisebbségek lakta területeken a kisebbségek nyelve, így például az üzbég vagy a türkmén is hivatalos nyelvnek minősül.
A 160 cikkelyből álló alkotmány kimondja, hogy Afganisztán iszlám köztársaság, amelynek "szent" vallása az iszlám. Semmiféle olyan törvényt nem lehet hozni, amely ellentétes az iszlámmal vagy annak szokásaival, a vallási kisebbségek ugyanakkor szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. A szöveg végleges változata kimondja a férfiak és nők egyenlőségét, ami a tervezetben még nem szerepelt.
Az alkotmány szerint az új államforma az elnöki rendszer, amelyben a közvetlenül választott elnök nagy hatalmat összpontosít kezében. Az új alaptörvény megfigyelők szerint siker Hamid Karzai ideiglenes államfő számára, aki erős elnöki rendszert követelt, arra hivatkozva, hogy csak az tudja egyben tartani az országot, irányítani a több mint két évtizedes háború utáni újjáépítést, a megbékélés folyamatát. Az elnök a hadsereg főparancsnokaként meghatározza a végrehajtó hatalom tevékenységének fő irányait és ő nevezi ki a kormány és a legfelsőbb bíróság tagjait, egyetértésben a parlamenttel. Az elnök nevezi ki a tartományi kormányzókat, a hadsereg, a rendőrség, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségviselőit is.
Az államfő, akárcsak a kormány tagjai, a parlamentnek tartozik felelősséggel. A kétkamarás parlament a közvetlenül választott és széles jogkörrel felruházott nemzetgyűlésből (voleszi dzsirga, "népi kamara"), valamint a kinevezett, illetőleg áttételesen megválasztott "szenátusból", az úgynevezett idősek tanácsából (mesrano dzsirga) áll majd. Az alaptörvény értelmében Zahir Sah volt király élete végéig megőrzi a Nemzet Atyja címet.
Az új alaptörvény komoly eredmény az Egyesült Államok és az ENSZ számára, amelyek lankadatlan közvetítői tevékenységet folytattak azért, hogy folytatódjon a tálibok hatalmának megdöntése után elkezdődött békefolyamat. (MTI)
A 160 cikkelyből álló alkotmány kimondja, hogy Afganisztán iszlám köztársaság, amelynek "szent" vallása az iszlám. Semmiféle olyan törvényt nem lehet hozni, amely ellentétes az iszlámmal vagy annak szokásaival, a vallási kisebbségek ugyanakkor szabadon gyakorolhatják saját vallásukat. A szöveg végleges változata kimondja a férfiak és nők egyenlőségét, ami a tervezetben még nem szerepelt.
Az alkotmány szerint az új államforma az elnöki rendszer, amelyben a közvetlenül választott elnök nagy hatalmat összpontosít kezében. Az új alaptörvény megfigyelők szerint siker Hamid Karzai ideiglenes államfő számára, aki erős elnöki rendszert követelt, arra hivatkozva, hogy csak az tudja egyben tartani az országot, irányítani a több mint két évtizedes háború utáni újjáépítést, a megbékélés folyamatát. Az elnök a hadsereg főparancsnokaként meghatározza a végrehajtó hatalom tevékenységének fő irányait és ő nevezi ki a kormány és a legfelsőbb bíróság tagjait, egyetértésben a parlamenttel. Az elnök nevezi ki a tartományi kormányzókat, a hadsereg, a rendőrség, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségviselőit is.
Az államfő, akárcsak a kormány tagjai, a parlamentnek tartozik felelősséggel. A kétkamarás parlament a közvetlenül választott és széles jogkörrel felruházott nemzetgyűlésből (voleszi dzsirga, "népi kamara"), valamint a kinevezett, illetőleg áttételesen megválasztott "szenátusból", az úgynevezett idősek tanácsából (mesrano dzsirga) áll majd. Az alaptörvény értelmében Zahir Sah volt király élete végéig megőrzi a Nemzet Atyja címet.
Az új alaptörvény komoly eredmény az Egyesült Államok és az ENSZ számára, amelyek lankadatlan közvetítői tevékenységet folytattak azért, hogy folytatódjon a tálibok hatalmának megdöntése után elkezdődött békefolyamat. (MTI)