Az orosz törvények értelmében a közkegyelemre javaslatot tehet az elnök, de a végső szót a törvényhozás alsóháza, az állami duma mondja ki. A csecsenföldi amnesztia lehetőségéről még Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt a referendum előtt, csecsen vallási vezetőkkel találkozva a Kremlben. A népszavazás után Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml információs vezetője úgy fogalmazott, hogy a közkegyelem nagyon széles körű lehet, mindössze a legsúlyosabb bűncselekményekkel gyanúsított szakadárok, mintegy száz személy maradna ki belőle. Maszhadov mellett ebbe a körbe tartozik az Oroszországban első számú közellenségnek tekintett Sámil Bászájev hadúr is, aki a bugyonnovszki kórház elfoglalásától a tavaly októberi moszkvai túszdrámáig, illetve a Moszkva-barát csecsen kormány épületének december végi felrobbantásáig a szakadárok világszerte legnagyobb port felvert akcióit irányította.
Sabalkin szerint a fegyveres szakadárok soraiban mintegy ezer csecsen és kétszáz külföldi harcol a köztársaságban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után Putyin büntetlenséget ígért azoknak, akik önként leteszik a fegyvert - feltéve, ha terrorizmus gyanújával nem folyik ellenük eljárás. A felhívás nem járt tömeges megadással, bár egy nappal a népszavazás előtt Groznijban két parancsnok és 44 harcos tette le látványos külsőségek mellett a fegyvert.
Kedden a washingtoni Fehér Ház szóvivője útján "kérdéseket fogalmazott meg" a referendummal összefüggésben, egyebek mellett a választói névjegyzékek összeállítása és a köztársaságban folyamatosan állomásozó egységek 36 ezer katonájának választási részvétele kapcsán. Moszkvában ezt az Irak ügyében elfoglalt háborúellenes orosz állásponttal hozták összefüggésbe.
A népszavazáson az orosz sajtó szerint az egykori Szovjetuniót idéző eredmény született: a több mint 540 ezer választásra jogosult mintegy 80 százaléka jelent meg az urnáknál, és 96 százalékuk igennel szavazott az új alkotmányra, illetve a csecsen elnök és parlament megválasztására. Megfigyelők szerint a csecsenek belefáradtak az évtizedes háborúba, és békevágyukat fogalmazták meg a nemzetközi megfigyelők szerint tiszta szavazáson.
Ahmad Kadirov, a Moszkva-barát csecsen adminisztráció vezetője, a várhatóan decemberben sorra kerülő elnökválasztás egyik fő esélyese szerint a csecsen nép kinyilvánította, "elege van a Maszhadov-klikkből". A korábban az utolsó csecsenföldi elnök környezetéhez tartozó, de az 1999-es, úgynevezett második csecsen háború kitörése után vele szakító politikus szerint Maszhadovnak március 23. után nincs többé jogalapja csecsen államfőnek nevezni magát. (MTI)
Sabalkin szerint a fegyveres szakadárok soraiban mintegy ezer csecsen és kétszáz külföldi harcol a köztársaságban. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után Putyin büntetlenséget ígért azoknak, akik önként leteszik a fegyvert - feltéve, ha terrorizmus gyanújával nem folyik ellenük eljárás. A felhívás nem járt tömeges megadással, bár egy nappal a népszavazás előtt Groznijban két parancsnok és 44 harcos tette le látványos külsőségek mellett a fegyvert.
Kedden a washingtoni Fehér Ház szóvivője útján "kérdéseket fogalmazott meg" a referendummal összefüggésben, egyebek mellett a választói névjegyzékek összeállítása és a köztársaságban folyamatosan állomásozó egységek 36 ezer katonájának választási részvétele kapcsán. Moszkvában ezt az Irak ügyében elfoglalt háborúellenes orosz állásponttal hozták összefüggésbe.
A népszavazáson az orosz sajtó szerint az egykori Szovjetuniót idéző eredmény született: a több mint 540 ezer választásra jogosult mintegy 80 százaléka jelent meg az urnáknál, és 96 százalékuk igennel szavazott az új alkotmányra, illetve a csecsen elnök és parlament megválasztására. Megfigyelők szerint a csecsenek belefáradtak az évtizedes háborúba, és békevágyukat fogalmazták meg a nemzetközi megfigyelők szerint tiszta szavazáson.
Ahmad Kadirov, a Moszkva-barát csecsen adminisztráció vezetője, a várhatóan decemberben sorra kerülő elnökválasztás egyik fő esélyese szerint a csecsen nép kinyilvánította, "elege van a Maszhadov-klikkből". A korábban az utolsó csecsenföldi elnök környezetéhez tartozó, de az 1999-es, úgynevezett második csecsen háború kitörése után vele szakító politikus szerint Maszhadovnak március 23. után nincs többé jogalapja csecsen államfőnek nevezni magát. (MTI)